Book Heaven

A ​Rosszkedvünk tele egyszerre hiteles társadalomábrázolás és sajátos önjellemzés is. Középkorú hőse, aki látszólag boldog harmóniában él családjával, szenved attól a státusztól, ahová jutott, kitörni azonban képtelen belőle. Végül a körülmények összhangja és saját vívódásai meghozzák gyümölcsüket, és néhány üzletpolitikai húzással sikerül a vagyonosodás útjára lépnie. Steinbeck hőse ugyanakkor megbukik, elsősorban saját maga lelkiismerete előtt, és ezzel az író kemény ítéletet mond a meggazdagodás amerikai mítosza felett.  A klasszikusok közül Steinbeck áll a legközelebb a szívemhez. A nem épp mai környezetben játszódó történetek ellenére mégis aktuálisnak érzi azt az olvasó, ezt a már - már modern hangot, ami tökéletesen ötvözi a sajátos humort és a drámát.

A kaliforniai Soledad közelében furcsa párt tesz le az autóbusz: George alacsony és fürge észjárású, társa, Lennie lomha, nehézfejű óriás. Egy közeli tanyára tartanak, munkát keresnek. Bár a tanya lakói és munkásai korántsem barátságosak, nincs más választásuk: itt kell maradniuk, ha meg akarják valósítani közös álmukat, hogy vegyenek egy saját tanyát, ahol majd önállóan gazdálkodhatnak. Lennie-t ártatlan együgyűsége folyton bajba sodorja, és George-nak igencsak észnél kell lennie, ha mindkettőjüket meg akarja óvni a következményektől. Barátságuk ritka kincs az őket körülvevő sivár, brutális világban, amely könyörtelenül megsemmisülésre ítél mindent, ami emberi. A szikár, minden sallangtól mentes, sodró erejű kisregény a nagy gazdasági világválság idején két vándormunkás tragikusan felemelő történetén keresztül mutatja be a modern társadalom elidegenedésének, az emberi kapcsolatok kiüresedésének pusztító hatását. Mondanivalója a mai napig sem veszítette el érvényét. Nagy rajongój...

Egy nyugtalan képzeletű koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin könyveket olvas, és királyokról álmodik… Érdeklődése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyidős királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, különféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig szörnyű megaláztatások és szenvedések közt kénytelen ismereteket, emberséget és bölcsességet gyűjteni eljövendő országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát… Egyik nap  elvonultam a könyvespolc előtt, ami előtt egyébként minden egyes nap elhaladok, balra néztem és megakadt a szemem egy elfektetett könyvön, aminek koldus és királyfi volt a címe. Kivettem, belenéztem és úgy döntöttem, elolvasom. ...

A Blogturné Klub ezúttal egy híres-neves amerikai íróra szeretné felhívni a figyelmeteket, aki nálunk kevésbé emlegetett, viszont Amerikában nagyon sokszor hivatkoznak a munkásságára.  John Steinbeck 112 éve február 27-én született, hogy ezt „megünnepeljük”, bemutatjuk nektek a Könyvmolyképző Kiadónál hamarosan megjelenő Lement a hold című művét. A turné minden állomásán február 27. és március 3. között találkozhattok még egyéb érdekességekkel is a szokásos vélemények után. Tartsatok velünk!

Danny és a többi monterey-i paisano (indián-spanyol-amerikai keverék) népszerű története egyszerre derűs és megindító, naiv és nagyon is rafinált. Steinbeck Kaliforniája, ahol a Kedves csirkefogók élnek, a jenki Amerika furcsa mediterrán szigete. Danny, a főhős házat örököl, ahová különös, vidám szubtrópusi lumpenek fészkelik be magukat, és alkotnak saját, íratlan törvényeik szerint élő közösséget. Az egyetlen embert, aki dolgozik közülük, a Kalózt azért csábították maguk közé, hogy kiforgassák kis vagyonából. Végül is ők lettek a negyeddollárosokból összekuporgatott kincs védelmezői, mert új barátjuknak különös fogadalmát kell teljesítenie a pénzből. A boldog élet azonban véget ér: Danny meghal, és a közösség szétesik. A regény, amely látszólag az aranyszívű szegény emberek édenéről írott himnusznak indul, tragédiába fordulva kérdőjelezi meg saját világképét. Alakjai azonban feledhetetlenek, hisz egzotikus maszkjuk ellenére is eleven, érző és esendő igazi emberek. Steinbeck Kaliforn...

Amikor Barney Stark és felesége, Karen házának kapujában megjelentek a Sugárbiztonsági Szolgálat emberei, hogy mindent és mindenkit átvizsgáljanak, még azt hitték, hogy múló kellemetlenség az egész. Végtére Barney, a National Motors tervezője nem dolgozik rádioaktív anyaggal, Karen pedig naphosszat otthon van és arról álmodozik, hogy végre gyerekük lesz. A National Motorsnál apró baleset történt csak. Egyetlen ember kapott sugárfertőzést: Max Prager, aki Barneyt szokta kocsiján bevinni a Központba. Rajta jelentkeztek először a tünetek. Aztán Barneyn. Aztán Karenen. A házukon. A szomszéd kutyáján. És ki tudja még hol, mi mindenen. A fertőzéshez elég egyetlen érintés! Michigan város felbolydul. A beteg házaspárt megpróbálják elűzni, ám ők maradnak. A kártérítésre várnak – és a gyerekre, aki épp a baleset előtt fogant. A világhírű szerző új regénye hátborzongató hitelességgel mutatja be testek és lelkek roncsolódását. A katasztrófát, amelynek elindítója a sugárzás, továbbvivője azonban ...

A csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart.  A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk. Pár éve találkoztam először Marquez munkásságával, amikor is az egyik barátnőm kölcsönadta A szerelemről és más démonokról című könyvet. Amikor azzal végeztem, biztos voltam abban, hogy fogok én még találkozni az író műveivel is, és hát az ...

Gigivel megint gondoltunk egy nagyot (ő kigondolta én meg lelkesen belementem :D), és belevágtunk egy, a klasszikus irodalmat főleg a YA rajongók körében népszerűsítő akcióba.

"Victor Hugo, aki össze tudta egyeztetni a képzelet szilaj szárnyalását a valóság aprólékos leírásával, aki titáni erővel ötvözte egybe az emberit az emberfelettivel, a démonit az istenivel, A párizsi Notre-Dame-ban, a francia romantika legnagyobb történelemidéző vállalkozásában a középkor alkonyának Párizsát varázsolja elénk festői tarkaságával, csőcselékével, korhely koldusok, csepűrágók siserahadával, a gótikus templom nagyszerű, sejtelmes építőművészeti látomásával. Ebben a háttérben bonyolódik a végzetes szépségű cigánylánynak, Esmeraldának szomorú szerelme a daliás kapitánnyal és Quasimodo, a szörnyeteg harangozó megindító emberi tragédiája. A remény igazi főszereplője maga a kőcsipkés Notre-Dame, az ősi székesegyház, amely úgy emelkedik ki a környező sikátorok összevisszaságából, mint a modern Franciaország a viharosan vajúdó középkorból." Egyértelműen nem lett a kedvencem, sőt. A nyomorultak és A nevető ember után ez a könyv számomra óriási csalódás....

"A XVIII-XIX. század fordulóján a pénz s az önérdek uralkodik Angliában. A kér Dashwood nővérnek, akinek se vagyona, se rangja, keményen meg kell küzdenie az előítéletekkel, hogy elnyerjék a férfit, akire szívük igaz szerelmével vágynak. A mások iránt megértő, végtelenül tisztességes Elinor fegyvertelen az olyan szerencsevadászokkal szemben, mint vetélytársnője, Lucy Steel, míg Marianne, aki megingathatatlanul hisz a szív szavában, egy gátlástalan férfi hálójába keveredik. Jane Austen hősnőinek története szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról, s természetesen reményről és boldogságról mesél, s közben lenyűgöző és gyakran kaján képet fest a világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat." Nagyon sokáig tartott amíg kiolvastam, mert az utóbbi 2 hétben nem nagyon volt rá időm, hogy kezembe vegyem és úgy igazán belemélyedjek. Sajnálom, mert jobb lett volna kevésbé szaggatottan olvasni.

"A romantikus költészet, dráma- és regényirodalom legnagyobb francia klasszikusának hatalmas regénye a XVIII. század nemesi Angliájába vezet bennünket. Hugo színes és groteszk végletek közt csapongó képzelete viharos erővel sodorja az olvasót regényes tájakra, festői koldusnyomorba, hivalgó főúri pompába, de mindenütt az igaz emberséget, a szabadság nemes eszményeit kutatja, és egy nagy forradalmár szertelen gyűlöletét zúdítja a zsarnokság minden formájára. Victor Hugo csalhatatlan művészettel tárja fel a tragikus embersors lenyűgöző pátoszát, s a bohóctragédia hálás témája mindig megtalálja a szívünk titkos kamráihoz vezető utat, a részvét útját." Ez a második könyv amit Victor Hugo-tól olvastam. Az igaz, hogy A nyomorultak talán ismertebb , mint ez a könyv , de mégis ez tetszett jobban. Valamiért a történetet is közelebb éreztem magamhoz, meg terjedelméből kifolyólag (A nyomorultak 1400 oldal, ez "csak" 600) könnyebben átlátható, mint a Nyomorultak

" A romantika legnagyobb francia képviselőjének regényeposza egy volt fegyenc testi-lelki nyomorúságáról, egy közönyös, ellenséges társadalommal vívott harcáról, emberi, erkölcsi felemelkedéséről szól. A gazdag képzelettel megfestett, lebilincselő kalandok háttere a múlt század első fele, a forradalmakkal vajúdó francia társadalom válságos korszaka. A finom lírával árnyalt hatalmas történelmi tablóban Hugo a bűn és bűnhődés, morál és társadalom nagy kérdéseit feszegeti és szenvedélyesen hirdeti a törvény betűjénél is erősebb emberi igazságot, az ember javulásába vetett hitét." Sikerült befejeznem.Nagggggyon hosszú volt, de megérte végigolvasni. Az jutott eszembe, miközben olvastam a könyvet, hogy nagyon el vagyunk kényeztetve a mai könyvekkel. Rövid, könnyen érthető, hamar emészthető mondatok, 1 délután alatt olvasható könyvek. Viszont valljuk be őszintén nem kimondottan van bennük annyi mondanivaló (mind morálisan mind társadalmilag), mint ebben a műben. Ebben viszont ...

Gimnáziumi kötelező (vagy ajánlott, már nem emlékszem) olvasmány volt. Ennek a fényében mit is írhat róla az ember? Az a tény, hogy akkor nem olvastam ki, úgy érzem nem igazán ártott neki. Sőt...Őszintén szólva akkor csak egy nagyon utálatos könyv lett volna, amit muszáj kiolvasni, így viszont tetszett. Nem is gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz. Köszönet illeti a gimis magyartanáromat, aki feltette a kötelezők listájára.