Nem kellene léteznem. De mégis itt vagyok. Eva és Addie kezdetben olyan volt, mint mindenki más - 2 lélek egy testben, váltakozva kontrollálták a mozgásukat, ahogy megtanultak járni, énekelni, táncolni. De ahogy nőttek, úgy nőtt az aggódó suttogás. Miért nem válnak szét? Miért nem tűnik el az egyikük? Az orvosok vizsgálatokat végeztek rajtuk, a szomszédok elhatárolódtak, a szüleik még egy kis időért könyörögtek. Végül Addie-t egészségesnek nyilvánították, Evát pedig eltűntnek. Kivéve, hogy nem tűnt el. Az elmúlt három évben, Eva élete maradványaiba kapaszkodott. Csak Addie tudja, hogy még mindig ott van, csapdába esve a testében. Aztán egy napon rájönnek, hogy talán mégis van módja, hogy Eva mozoghasson. A kockázat elképzelhetetlenül nagy, hiszen a hibridek fenyegetést jelentenek a közösségre, és ha elkapják őket, Addie-t és Evát bezárják a többiekhez. És mégis... egy mosolyért, egy forgásért egy kis beszédért, Eva bármire képes lenne. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hiva