Book Heaven

Az én kis tag-dílerem (aka. Abstractelf ) ismét megdobott egy adaggal, azaz egy új taggel, ami már kicsit az évi zárás előkészítésére és a jövő évi tervek átgondolására késztet. Kérdezhetitek, hogy nem korai ez egy kicsit? Higgyétek el, hamarabb itt lesz az év vége, mint azt gondolnátok, úgyhogy nem tartom korainak, ráadásul, ez még nem a végleges zárás, csak a ráhangolódás. Lássuk, milyen szempontok akadtak ezúttal az utamba.

K.A. Tucker nevével akkor ismerkedtem meg, amikor beleszerettem a Teny Tiny Breath c. regénye borítójába, majd magába a regénybe is. Aztán jött a másik sorozata. Rain - aki valójában FBI ügynök álruhában - azt a feladatot kapja, hogy buktasson le egy az orosz maffiával is kapcsolatban álló autócsempész bandát. Azonban Luke, az első számú célpont, tudta nélkül ujja köré csavarja a lányt és fordítva is, ami veszélyezteti az egész akciót.

A neten egy vlogger videójában figyeltem fel erre a regényre, amikor a kedvenc könyveit sorolta. A rövid története megtetszett, ezért gondoltam, teszek vele egy próbát, ráadásul olyan meggyőzően is beszélt róla, hogy felkeltette az érdeklődésem. Egy űrlény bekerül az emberek közé egy bizonyos küldetés teljesítése céljából, ám, ami ott várja, arra nem tudott felkészülni. Első olvasatra, a fülszöveg alapján hasonlított  egy kicsit a Burokra, részben ezért is kezdtem el olvasni. A másik indok az volt, hogy számtalan helyen olvastam azt, hogy kiváló humorral meséli el ezt a történetet, én pedig nagyon vágytam egy vicces, jó hangulatú regényre.

Szeretem az októbert, főleg, ha ilyen szép napos, és viszonylag jó a hőmérséklet, mint amilyen most volt. Ilyenkor egyenesen öröm kimozdulni, hosszú sétákat tenni, érdemes kihasználni. Így is tettem, emiatt viszont kicsit kevesebb időm meg kedvem volt olvasni, de azért nagyjából sikerült az előzetesen kitűzött terveimet  teljesítenem. Nagyjából.