Book Heaven

Az októbernek úgy lett vége, mintha nem is lett volna. Csak most, a végén eszméltem, de ez részben annak köszönhető, hogy nagyon sok minden történt a magánéletemben. Könyvek terén ez már nem igazán mondható el, nem sokat olvastam. Illetve ez így nem igaz, inkább úgy fogalmaznék, hogy nem sok könyvet fejeztem be. Azonban ez, az előző hónappal ellentétben nem az időhiánynak köszönhető, hanem az olvasott könyvek hosszúságának.

Az első részről írt bejegyzésemkor még úgy volt, hogy nem lesz folytatása a regénynek, viszont annyira kíváncsivá tett, hogy miként oldják meg az életüket, hogy kissé el voltam keseredve második rész híján.  Így, ugyan meglepődtem, de nagyon megörültem, mikor megláttam, hogy mégis lesz folytatás, ráadásul kettő is. Az Allendale-i négyes és Heaven elballagott a gimnáziumból, várja őket az egyetem, a szabad élet egy új helyen, vizslató tekintetek nélkül. Ám az, hogy maguk mögött hagyták a középiskolát, még nem azt jelenti, hogy a baj is elkerüli őket.

Nem is tudom, miért esett erre a könyvre a választásom. Maga a fülszövege önmagában nem biztos, hogy elég lett volna, de ahogy elolvastam a leírást, és ránéztem a borítóra, volt egy megérzésem, valami megfoghatatlan kis motoszkálás a fejemben, ezért belekezdtem. Slade elveszítette mindenét, szó szerint, így szinte egyenes út vezetett számára a tengerészgyalogosok közé. A kiképzés alatti szabadságán barátja által ismerkedik meg az angyali kinézetű Austynnal. De vajon van jövőjük? Akar egyáltalán tőle valamit a lány? És mi lesz, ha igen?