Book Heaven

Mindenki úgy gondolja, hogy Sophie árva. Igaz, tényleg egyetlen jelentés sem támasztja alá, hogy volt más női túlélő a kis Sophie-n kívül, aki egy elsüllyedt hajóról menekült meg és egy cselló tokban ringatózott az csatornán. Azonban Sophie emlékszik anyjára, ahogy segítségért integetett. Gyámja azt mondja neki, hogy szinte lehetetlen, hogy anyja még életben van, de ez a szinte azt jelenti, hogy nem teljesen lehetetlen. Soha nem szabad figyelmen kívül hagyni az eshetőséget. Mikor a gyermekejóléti szolgálat gyámját azzal fenyegeti, hogy árvaházba küldik Sophie-t, a lány a saját kezébe veszi a irányítást és Párizsba megy, hogy megkeresse anyját. Az egyetlen nyomon indul el, ami birtokában van, egy csellókészítő címén. Kerülvén a hatóságokat találkozik Matteoval és a ő kis háztetőn élő társaságával  - gyerekek, akik gyakorlatilag az égben élnek. Együtt fésülik át a várost Sophie anyját keresve, mielőtt elkapják őt és visszaküldik Párizsba...

Anna nagyon várja a végzős évét Atlantában, ahol van egy jó kis állása, egy hűséges legjobb barátja, és egy alakulófélben lévő kapcsolata,a miből még bármi lehet. Éppen ezért nem igazán lelkesedik hogy egy párizsi bentlakásos iskolába küldik - egészen addig, amíg nem találkozik Etienne St. Claire-rel, a tökéletes párizsi pasival ( és angol és amerikai is egyben, ami az észveszejtő akcentusát okozza), aki teljesen ellenállhatatlan. Az egyetlen probléma, hogy a srác foglalt, és tulajdonképpen Anna is az, ha valami összejön a majd az otthoni majdnem- kapcsolatából. Ahogy a tél lassan tavaszba vált, vajon az év egy Francia csókjával ér majd véget, ahogyan Anna - és az olvasók- várták? (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Régóta szemeztem már ezzel a könyvvel (ha - ha- ha, melyikkel nem....) Mindenhol csak áradoztak róla, így nem volt nehéz feltennem a kívánságlistára. Sőt még Borostyán is azt mondta, hogy szerinte  nekem ez a könyv bizony tetszeni fog.