Book Heaven

Muszáj vagyok már 1 nappal előbb megírni az összesítőmet, mert a holnapi napom nagyon zsúfolt lesz, és szeretem, ha még  a hó végén kikerül az összegzés és nem csúszik át a következő hónap elejére. Semmi nem függ tőle, csak nekem nyugodtabb a lelki világom :) Szóval a hónapban nem nagyon tudtam haladni az olvasmányaimmal, legalábbis nem úgy, ahogy szerettem volna, annak ellenére, hogy tudtam, a május ilyen lesz. Mindegy, azért csak sikerült 1-2 könyvet befejeznem.

2044-et írunk, és a valóság elég ronda egy hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan a gimnazista Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-ba, a világméretű virtuális utópiába, ahol az avatárján keresztül mindenki szabadon tanulhat, dolgozhat, és szórakozhat. Ugyancsak az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade is arról álmodozik, hogy ő találja meg elsőként a virtuális világ elrejtett kincsét. A szimuláció tervezőjeként ismert James Halliday ugyanis ördögi feladványt hagyott maga után, amelynek leggyorsabb megfejtője szédületes vagyonra és hatalomra tehet szert. A Halliday által kifundált feladatok sikeres teljesítéséhez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség, Wade pedig éppúgy otthon van a Gyalog galoppban, mint a Pac-Manben, a Rush életművében vagy az animékben. Amikor a tizennyolc éves srác hosszú évek kitartó munkája után megoldja az első feladványt, hirtelen a figyelem középpontjába kerül, és ez életveszélybe sodorja. Egyes ...

Mia Thermopolis az egyik percben még teljesen átlagos, tizennégy éves manhattani kamaszlány, a következőben pedig már Genovia trónörököse, akinek minden lépését egy állig felfegyverzett testőr követi, hercegnői illemtanleckéket kap igencsak nehéz természetű nagyanyjától, akit Grandmère-nek kell szólítania, és külsejének megváltoztatásán egy Paolo nevű stylist fáradozik. Miának minden porcikája tiltakozik a hercegnővé válás ellen, hisz, bár lapos mellével és langaléta termetével egyáltalán nincs megelégedve, valójában egész jól érzi magát a bőrében az Albert Einstein Gimnázium diákjaként. És hogy Genoviába költözzön? Bocsi, ez valami vicc? Ki ne ismerné a neveletlen hercegnő történetét? Gondolom elég sokan találkoztak már vele a tévében. Azt azonban kevesebben tudják, hogy Mia hercegnő kalandjainak van könyv verziója is.

Paradise, a király főtanácsosának vér szerinti lánya szeretne kitörni az arisztokrata élet börtönéből. Hogyan? Belép a Fekete Tőr Testvériség képzési programjába, és megtanulja, hogyan kell harcolni és a saját érdekeit nézni... hogyan lehet önmaga. A terv jól működik, csakhogy hamarosan minden elromlik. Az oktatás elképzelhetetlenül nehéz, úgy érzi, a többi újonc sokkal inkább az ellensége, mint a szövetségese, és az is teljesen nyilvánvaló, hogy a képzéssel megbízott testvérnek, Butch O'Nealnek - más néven a Pusztítónak - komoly gondjai vannak a saját életében. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Paradise beleszeret az egyik osztálytársába. Craeg átlagos civil, korántsem olyan férfi, akit az apja neki szánna, de pontosan olyan, amire Paradise-nak szüksége van. Miközben egy erőszakos cselekedet veszélybe sodorja az egész képzési programot, és kettőjük között ellenállhatatlanná válik az erotikus feszültség, a lány olyan próba előtt találja magát, amelyre soha nem számított. Kétsé...

Ismered azt az érzést a gyomrodban, ami veled marad, aztán először szépen lassan marcangol szét, majd hirtelen léted minden egyes darabkáját szétszakítja?  Ez azért van, mert ellenszegültél az univerzumnak. Minden olyan tökéletesen működik, nem is képzelted volna, hogy ilyen jól alakul, de mikor menned kell és mindent, amire ember csak képes lehet megteszel, hogy tönkretedd, mert nem tudod megállni,  hogy ki ne próbáld. Pontosan ezt tettem. Azért mert sötétség vesz körül, és azt hiszem, azt akarom, hogy ott legyen. A nevem Tate McKenna, és a lelkem feketébb, mint a szívem. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Ahogy elnéztem a külföldi megjelenéseket erre a hónapra, megint csak elég kevéske az, ami igazán felkeltette a figyelmem. Rájöttem arra, hogy ez most már nagyjából úgy is lesz a továbbiakban is, mert tudatosan igyekszem csökkenteni a várólista mennyiségét. Igyekszem csak azokat a könyveket listára tenni, amik tényleg érdekelnek és nem csak egy futó fellángolás miatt tetszenek meg. Annak nem látom értelmét, hogy listára vegyem, majd 1-2 hónap múlva " Mit szívtam én, mikor ezt listára tettem? " felkiáltással töröljem az adott regény olvasás nélkül. Szóval éljen a tudatosság!