Book Heaven

Az augusztus hónap nagyon vegyesre sikerült. Először is a legnagyobb dolog, hogy a blog 11-én csendben betöltötte a 10. életévét, ami hatalmas dolog. Hihetetlen, hogy már 10 év telt el azóta, hogy elkezdtem könyvekről írni vállalhatatlan stílusban (mondjuk, ez még most sem igazán változott :D) Aztán jött a fekete leves, ugyanis előre nem látható okokból le kellett mondanom az amúgy is rövidre tervezett nyaralásomat,  augusztus második felében pedig drasztikusan csökkent az olvasásra szánható időm, így jóval kevesebbet olvastam, mint a hónap első felében.

Zolit, a burokban nevelkedett, milliomos egyetemista ficsúrt sokkolja a hír: „örökölt” egy 16 éves lánytestvért apja, a néhai KGB-tiszt után! A két tinédzser kapcsolatát nagyban befolyásolja, hogy külön nőttek fel, nem is tudva egymásról. A báty tanácstalan; hogyan viszonyuljon a hányatott sorsú, öntörvényű kis vadóchoz, aki egyből felforgatja az ő nyugodt életét?   Mikor a lány minden addiginál nagyobb zűrbe keveredik és eltűnik Brazíliában, a fiú kénytelen otthagyni mindent; Noémi után ered, majd a Polícia korruptságát látva maga kutatja fel a húgát. Vajon képes felnőni a feladathoz, és egyedül megmenteni őt? Túlélik a testvérek könyörtelen megpróbáltatásaikat távol az otthonuktól, vagy elbuknak az alvilággal, a természeti erőkkel, illetve az önmagukkal vívott harcban, hogy beteljesedjék a családi karma?

Kivéltelesen nincs különösebb sztorija annak, hogy miként akadtam rá a könyvre, egyszerűen csak megláttam valakinél goodreadsen, kiderült, hogy reverse harem, és ezért gondoltam, hogy megpróbálkozom vele. Marnye szegény családból származik, így a többi diákkal ellentétben ő nem családneve révén, hanem ösztöndíjjal került a Burberry Prep-be. Azonban többen fenyegetve érzik magukat és a hírnevüket jelenléte miatt, ezért minden eszközzel azon vannak, hogy a lány tudtára hozzák, nem közéjük való. A kérdés csak az, hogy Marnye meddig bírja ezt az ellenséges közeget.

Alapvetően nem szeretem a horror műfajt, nincs ezen mit szépíteni, túl ijedős vagyok hozzá. Még a leggyengébb horrorfilmeket is párna mögé bújva nézem, és így is halálra tudok ijedni plafonig érő ugrálások közepette. Könyvek esetében ennyire azért nem szoktam ijedős lenni, talán azért, mert nincsenek benne annyira hirtelen vizuális hatások. Azonban időről időre a kezembe kerül egy - egy olyan regény, melynek olvasása közben minden idegszálam megfeszül, és szinte érzem magamon a feszültséget. A Bird Box pontosan ilyen regény.

Egy ideje már rácsúsztam a reverse harem műfajára, jó gulity pleasure-höz híven falom őket, és kutatom az új szerzőket, akikre érdemes figyelni műfajon belül. Erre azért is van "szükség" , mert C.L.Stone könyvei nagyon lassan készülnek, és kellett valami, amivel a várakozási időt kitöltöm. Az egyik ilyen felfedezettem Angel Lawson ,  a másik pedig Autumn Reed és Julia Clarke kettőse, akikhez a The Stardust sorozat is tartozik.