Book Heaven

Nem volt rossz könyv. Olyan, mintha 3 könyvet olvastam volna, ugyanis 3 fő részből áll, és mindegyik rész más volt. "Elizabeth harmincas, sikeres nő – volt. Gazdag férj, álomház, fényes karrier. Egyik pillanatról a másikra az élete mégis romokban hevert, látszólag ok nélkül. Egy szörnyű válás és az azt követő depresszió után, megmérgezett kapcsolatokkal a háta mögött nekivágott a nagyvilágnak, hogy végre rájöjjön, ki is ő, és mit akar az élettől. Zarándoklata Itáliába, Indiába és Indonéziába vezet, ahol olasz dzsigolók, indiai guruk, indonéz gyógyítók között bizonyítja, hogy mind a boldog pillanatokat keressük, akármelyik szegletében élünk is e világnak. Őszinte, humoros és mély érzelmű könyve mindannyiunknak szól, akik ébredtünk már úgy, hogy „ettől a naptól kezdve változtatok az életemen”. Egy nő, aki nem akart többé megfelelni. Egy nő, aki elengedte a jelenét, és megtalálta a boldogságát. Egy nő, akiben magunkra ismerhetünk."

Nagyon szenvedtem vele.Régen kínlódtam ennyit egy könyv olvasásával. Már a felénél azt vártam, hogy mikor lesz vége. A könyv első felében gyakorlatilag semmi , de semmi nem történik. Csak azt olvashatjuk, hogy Damen mennyire jó pasi, mennyire rendes, aranyos.... Csöpögött, és nem is kicsit. Úgy voltam az első 40 oldal után, hogy ha még egyszer el kell olvasnom azt, hogy" Ő az én lelki társam, az én gyönyörű halhatatlan pasim, az örök szerelmem", akkor tuti földhöz vágom a könyvet. Aztán úgy a felénél kezdenek egy kicsit mozgolódni a dolgok, de nem annyira, hogy el tudják feledtetni a könyv első felének unalmas voltát.

Bóklásztam a Bookline oldalán, és akkor megláttam őt: Olyan régóta kerestem már, de egyszerűen itthon nem lehetett kapni, mert hát magyarul ugye még nem jelent meg. Egy külföldi könyves blogon láttam az ajánlót róla és elsőre jónak tűnt. Utánanéztem még egy kicsit, és mindenhol csak jót olvastam. Gondoltam muszáj megszereznem valahogy. És most sikerült. Azt hiszem elég sokat elmond a tartalomról a könyvborítón található szöveg: "13 oka van annak, hogy meghalt a barátod. Te vagy az egyik " Már alig várom, hogy megérkezzen. Bár még a szülinapi könyvcsomaggal sem végeztem... :) Ez van.Mondtam én, hogy az örökkévalóság sem lenne elég, arra, hogy elolvassam az összes könyvet , amit szeretnék.:)

"Emlékeznek az első csók ízére? Emlékeznek, hogy azt kérdezték maguktól, vajon ő az Igazi? És emlékeznek az első fájdalmas szakításra? Vince és Joy szinte gyerekként megtalálta a boldogságot... de ahogy az lenni szokott, az élet közbeszólt. Egy szenvedélyes éjszaka, egy furcsa szakítás, majd hosszú csend, egy váratlan találkozás, egy összenézés, egy fellobbanó régi láng – két élet, néha együtt, néha csak egymás mellett, de sok találkozással, humorral, fájdalommal és örömmel – egy csodaszép szerelmi történet, ami a sors könyvében lett megírva." Adott két 19 éves fiatal, akiket a sors egymás útjába sodor az egyik nyáron. Aztán hirtelen, tisztázatlan okokból elválnak útjaik. Évekkel később találkoznak csak újra egy véletlen folytán, de a körülmények nem éppen megfelelőek az újrakezdéshez. Aztán megint egy hosszabb szünetet követő találkozásnál eldől, hogy mi lesz kettejük sorsa. Tényleg összetartoznak -e, ahogyan évekkel ezelőtt, azon az éjszakán érezték, és amit a jelek...

Az előző részről szóló bejegyzésemet azzal a kérdéssel kezdtem, hogy vajon tudja - e fokozni az izgalmakat az írónő. Hát sikerült neki. Bár ebben nem voltam olyan biztos az előzeteseket elolvasva. Bennem volt egy kicsit a félsz, hogy mivel ez a rész az első három résszel ellentétben nem az akadémián , nem a megszokott környezetben játszódik, nem lesz olyan jó. Meg kell mondja, kellemesen csalódtam.

Azt kell mondjam ezen nagyon hamar "átszaladtam". Tegnap kezdtem el olvasni, ma meg már be is fejeztem. Elég rövidkére sikeredett, meg olvastatta is magát. Tulajdonképpen ezzel a könyvel zárul a sorozat első fele, ami a 90-es években íródott. Érezni is rajta, mert teljes, kerek, befejezett. Nincs hiány a végén, minden szál el van varrva. De valami mégsem az igazi, legalábbis nekem. Lehet, hogy azért, mert túl kiszámítható lett a vége, és így elvesztette azt a varázsát, ami az első 3 részben ( 1.rész , 2.rész , 3.rész ) jelen volt.

Először is szeretném elmondani, hogy ez nem egy olyan könyv, aminek az értékelését számokba fogom tudni önteni. Olyan hülye érzés fog el annak tudatában, hogy hármast vagy négyest vagy ötöst kéne adnom rá(egyébként nem lenne nehéz, mert csak egyetlen "osztályzatot" kaphatna). Valahogy nem visz rá a lélek, hogy összehasonlítsam egy boltkóros résszel , vagy egy Burokkal . Pedig azok is remek könyvek, csak másképpen. Meg egyébként is, hogy ír az ember jellemzést, értékelés egy olyan könyvről, aminek a végén, olvasás közben patakokban folynak a könnyei, utána meg egyszerűen csak nem jut szóhoz? "Amerika keleti partvidékén egy tipikus kertvárosi házban él egy tipikusnak korántsem mondható háromgyermekes család. A legidősebb testvér, Jesse már a „sötét oldalon” jár,a középső lány súlyos leukémiás,akinek életben maradásáért a két szülő ádáz küzdelmet vív;a húg, Anna pedig -a tudomány jóvoltából – eleve azért született,hogy genetikailag megfelelő donor legyen nővére szám...