Ugrás a fő tartalomra

Alyson Noel : Blue Moon

Nagyon szenvedtem vele.Régen kínlódtam ennyit egy könyv olvasásával. Már a felénél azt vártam, hogy mikor lesz vége. A könyv első felében gyakorlatilag semmi , de semmi nem történik. Csak azt olvashatjuk, hogy Damen mennyire jó pasi, mennyire rendes, aranyos.... Csöpögött, és nem is kicsit. Úgy voltam az első 40 oldal után, hogy ha még egyszer el kell olvasnom azt, hogy" Ő az én lelki társam, az én gyönyörű halhatatlan pasim, az örök szerelmem", akkor tuti földhöz vágom a könyvet. Aztán úgy a felénél kezdenek egy kicsit mozgolódni a dolgok, de nem annyira, hogy el tudják feledtetni a könyv első felének unalmas voltát.
Az első rész sem igazán nyerte el a teszésemet, de úgy voltam vele, hogy a 2. résznek adok még egy esélyt. Hogy mi vezérelt, azt nem tudom. Olvastam néhány külföldi kritikát is. Abszolút szélsőséges értékek között mozog. Valaki vagy nagyon imádta, és el volt ájulva tőle, vagy nagyon utálta, gyengének , összecsapottnak értékelte a történetet. Én sajnos az utóbbi csoportba kell, hogy soroljam magam.
A hivatalos történet nagyjából annyi, hogy Damen és Ever boldogan élnek, amíg Damen nem kezd el furán viselkedni. Ever pedig próbálja kideríteni mi lehet az oka ennek. Summerlandbe (nem tudom mi a hivatalos magyar fordítása, mert én angolul olvastam) utazik, hátha ott talál valami megoldást. Talál is megoldást Damen bajára, meg arra is, hogy vissza tudja hozni halott családját.
Zavaros volt, mert Ever folyamatosan "rohangált" Summerland és a saját élete között, hol egyedül, hol másokkal. A végén már alig bírtam követni.
A családja megmentésének a lehetőségével sem voltam igazán kibékülve, mert a harmincvalahány fejezetből ez csupán kb. 3-4 fejezetet tett ki. Eredetileg úgy volt beharangozva a külföldi ajánlókban, hogy választania kell a családja és Damen között. Hát ennek a választásnak halvány jele sem volt. Én úgy éreztem fel sem merült benne,  hogy választania kellene, rögtön tudta a helyes megoldást prezentálni.
A legnagyobb csalódás az volt, hogy már rögtön az elején tudtam, hogy ki a felelős Damen viselkedéséért, és azt is sejtettem, hogy miért tette vele azt, amit tett. Ez önmagában nem lett volna probléma, de a háttérsztori nem volt olyan jó, hogy annak ellenére, hogy már előre tudtam a végét, folyamatosan végig fenntartsa az érdeklődésemet.
Egy szó, mint száz, ez nagyon nem tetszett. Lehet, hogy sokan nem értenek majd velem egyet, de ez van. Ízlések és pofonok.
Az meg egyértelmű volt, hogy Damen megmenekül, de nem lehetnek együtt, mert akkor nem lenne 3.része a sorozatnak. Pont ma olvastam, hogy a 3.rész - Shadowland első fejezete már elolvasható az írónő honlapján. De azt hiszem én egyelőre kihagyom. Majd talán ha nem lesz más olvasnivalóm. Bár az olvasásra váró könyvek listáját elnézve az nem ma lesz.
Ja és még valami. Meg kellett volna hagyni az eredeti borítót (Lásd fent).              
                                                       Itthoni borító:

Értékelés:

Megjegyzések

  1. igen igazad van... ez csak a mostani táma meglovagolása háttér dolog és tartalom nélkül... én is csak " nah hátha a 2. jobb lrezs hisz sokan áradoztak róla- meg kell mondanom- én már az elsőben sem találtamm miért.... Szóval ez eg áááá max 1 x olvasható... de az is kinnal S:

    VálaszTörlés
  2. Talán ha ez lett volna az első ilyen témájú könyv, akkor élvezetesebb lett volna. De mire a kezembe került, már túl voltam jó pár hasonló témájú (határozottan jobb) olvasmányon, amelyek után már képtelen volt lekötni a figyelmemet az 1. és a 2. rész egyaránt. Ezért tettem le a 3. rész elolvasásról.

    VálaszTörlés
  3. Most láttam, hogy te is olvastad ezt a sorozatot. No majd mindjárt megkeresem az első rész kritikáját is, de most még csak eddig jutottam el.

    Nekem még nagyobb csalódás volt a könyv, bár én 3 pöttyöt adtam rá. (Sok rossz könyvre 3 pöttyöt adok, eredetileg annál alább nem akartam menni, aztán volt olyan könyv, ami még azt is elérte.)

    Én szerettem az első részt, imádtam, mert lehet ízlésficamom van, de tetszett, és meglepett, és jó volt olvasni, bár a vége kapkodva volt összedobva. Tűkön ülve vettem kézbe a második részt és EZT kaptam. Egy... egy... kifejezhetetlenül rossz könyvet. Ahogy mondtad, a könyv elején semmi sem történik, akkor éppen is nagyon szerelmes voltam, de még így fulladoztam a nyáltól, annyi csöpögött. :)

    A másik meg, hogy Ever érzi, hogy Roman a rossz gyerek, pedig mindenki nyugtatja, hogy nem. Annyira egyértelmű pedig, hogy de igen. És ez nem lenne baj, de Evernek azt mondják, lehet hogy csak képzelődsz, mikor ott van előtte a bizonyíték, erre a reakció: "Lehet tényleg nem szeret engem senki." Ott azt hiszem repült a könyv. :)

    Másfelől pedig a vége... *spoiler* Ever bedől a gonosznak, és az nem is próbálkozik olyan keményen, nyíltan tudja, hogy kik a jók, kik a rosszak, és így is rossz döntést hoz. *spoiler vége* És elárulom neked a harmadik rész ugyanez pepitában! Ott is rohadt nagy baklövést csinál mindenki ésszerű tiltakozása és óv intése ellenére, amiben majd a negyedik részben kell szembenéznie. Én olvastam a harmadik részt, egy fokkal jobb volt, annyiból, hogy Damenről több kiderül, megutáltam, és bekerül a képbe *spoiler* az örök reinkarnációból még egy pasi, akit Damen elfelejtette megemlíteni. Elvileg tőle lopta el mindig Evert. *spoiler vége* Ezt aztán a nagy igazi tiszta szerelem!

    És a legrosszabb, hogy az írónő nem tudja felépíteni a könyveit, mindig az utolsó pár fejezetben van a tetőpont és túl rövid. Vagy ahogy említetted a családja megmentése... egyszerűen minden fontosabb dolgot elkapkod. És eddig Noel, ha jól láttam, csak tinédzser könyveket írt, nem fantasyt. Ez az alapvető probléma, ebben a könyvben nem a normális életért való küzdelmet helyezi előtérbe, ami fantasynál alap, hanem a kicsinyes 16 éves csínyeket, pl. elején Ever és a nagy tanulhatnék, avagy mire használja a hű-de-nagy erejét.

    VálaszTörlés
  4. Hopsz, az még lemaradt: A magyar borítót időközben megváltoztatták. Hátha ki akarod cserélni. :)

    VálaszTörlés
  5. Az 1. részt még a blog indulása előtt olvastam,úgyhogy arról nincs bejegyzés, de az a könyv sem lett a szívem csücske. Jobb, mint a 2. rész, de még így is csalódás volt. Pont az általad is említett hirtelen és rövid végkifejlet miatt. Ráadásul külföldön annyira istenítették, hogy én sokkal jobbra számítottam.

    Leírásod alapján úgy érzem nem veszítettem semmit azzal, hogy nem olvastam a 3. rész.

    Egyébként Ever (az első 2 rész alapján) hajlamos mindenkire hallgatni csak magára nem, még akkor sem, ha minden ellene szól.

    A szerkezettel kapcsolatban csak annyit, hogy kíváncsi lennék, hogy a másik műfajban írt könyveinek a végei is ilyen összecsapottak - e.

    A borítót kicseréltem. Köszi, hogy szóltál. :)

    VálaszTörlés
  6. Nekem is eggyet kell értenem veletek, bár csak másfél fejezetet voltam képes elolvasni a második részből, de annnyi alatt is simán meggyőzött, hogy nem lesz jobb , mint az első kötet. Ami egyébként szintén pocsék volt.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2023-as zárás

  Az idei év számokban:                                          Olvasott könyvek száma: 94 (ebből angolul: 69) Újraolvasások száma: 5 Be nem fejezett könyvek száma: 1 Legolvasottabb műfaj: romantikus (és egyéb alműfajai)

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobb...

Rebecca Donovan: Out of Breath (Breathing #3)

Emma otthagyja Weslyn-t és vele együtt minden lakóját, hogy a Stanford Egyetemre járjon, ahogy mindig is tervezte. Már nem ugyanaz a lány, aki volt, csak árnyéka önmagának. Össze van törve, és az egyetlen lehetősége arra, hogy újra teljes életet élhessen, ha megbocsájt. Meg kell találnia a módját, hogy megbocsájtson önmagának, és rájöjjön mennyire értékes, mielőtt elfogadja a szerelmet, amit igazából megérdemel. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) A második részt jóval megjelenése után olvastam, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy tudtam, nagyon szemét kis függővége lesz, és így kevesebbet kell várnom a befejező részre. És tényleg megúsztam viszonylag kevés várakozással,  mindössze talán két hét telt el, és már újra belemerülhettem Emma történetébe.