Nem volt rossz könyv. Olyan, mintha 3 könyvet olvastam volna, ugyanis 3 fő részből áll, és mindegyik rész más volt.
"Elizabeth harmincas, sikeres nő – volt. Gazdag férj, álomház, fényes karrier. Egyik pillanatról a másikra az élete mégis romokban hevert, látszólag ok nélkül. Egy szörnyű válás és az azt követő depresszió után, megmérgezett kapcsolatokkal a háta mögött nekivágott a nagyvilágnak, hogy végre rájöjjön, ki is ő, és mit akar az élettől. Zarándoklata Itáliába, Indiába és Indonéziába vezet, ahol olasz dzsigolók, indiai guruk, indonéz gyógyítók között bizonyítja, hogy mind a boldog pillanatokat keressük, akármelyik szegletében élünk is e világnak. Őszinte, humoros és mély érzelmű könyve mindannyiunknak szól, akik ébredtünk már úgy, hogy „ettől a naptól kezdve változtatok az életemen”. Egy nő, aki nem akart többé megfelelni. Egy nő, aki elengedte a jelenét, és megtalálta a boldogságát. Egy nő, akiben magunkra ismerhetünk."
A stílusa nagyon tetszett az írónőnek. Néha úgy éreztem, hogy akár az egyik ismerősöm is mesélhetné a történetet, annyira közvetlen hangvételű. Voltak nagyon jó beszólása, amiken jókat vihogtam magamban.
A 3 fő rész közül az indiai fogott meg legkevésbé, pedig a jóga miatt nagyon kíváncsi voltam rá, de valahogy nem nyerte meg a tetszésemet. Túlságosan szájbarágós lett. A kedvenc "részem" az Indonéz volt. Talán itt volt a legkevésbé száraz útleírás a történet, sok szerethető szereplő is előkerült, és inkább rajtuk keresztül ismerjük meg az indonéz életmódot, körülményeket.
Az itáliai részt kicsit csapongónak éreztem.
De azzal ellentétben, ahogy néhány helyen reklámozták, nem váltotta meg a világot számomra az, hogy kiolvastam, nem történtek eget rengető változások az életemben, nem estem extázisba tőle.
Egészében véve egyszer olvasható könyv, azokra az estékre, amikor nincs más.
Kedvenc idézet: "Ha nincs más a közelben, valószínűleg egy másfél méteres dekorációs gipsztáblával is össze tudnék haverkodni."
Értékelés:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)