Az első részről írt bejegyzésemkor még úgy volt, hogy nem lesz folytatása a regénynek, viszont annyira kíváncsivá tett, hogy miként oldják meg az életüket, hogy kissé el voltam keseredve második rész híján. Így, ugyan meglepődtem, de nagyon megörültem, mikor megláttam, hogy mégis lesz folytatás, ráadásul kettő is.
Az Allendale-i négyes és Heaven elballagott a gimnáziumból, várja őket az egyetem, a szabad élet egy új helyen, vizslató tekintetek nélkül. Ám az, hogy maguk mögött hagyták a középiskolát, még nem azt jelenti, hogy a baj is elkerüli őket.
A történet a ballagással kezdődik, aminek alkalmából Heaven rég nem látott (és korábban szinte nem is említett) apja felbukkan, aminek a lány mondhatni nem annyira örül. A fiúk nem tartják ezt akkora fenyegetésnek, de belemennek a játékba, hogy még titokban tartsák kapcsolatukat.
Ám azt senki nem veszi számba, hogy Heaven apja bármire hajlandó, hogy feljebb kerüljön a ranglétrán. Sőt a mászáshoz akár a saját lányát is képes felhasználni.
Ez a sorozat még mindig jó, sőt, ez a része talán még az elsőnél is jobb volt. Jó volt olvasni, ahogyan fokozatosan elmélyült Heaven kapcsolata a fiúkkal. Igyekeztek nyíltan kommunikálni, egyrészt, mert rájöttek, hogy az ő speciális kapcsolatuknak ez az egyik (ha nem a legfőbb) alappillére, másrészt pedig arra, hogy meg kell hallgatniuk azt is, amit Heaven akar, és tiszteletben is kell azt tartaniuk. Ami pedig még meglepőbb, hogy nagyjából sikerült is nekik. Nem mondom, hogy nem voltak túl óvóak, de aranyosan tették, nem tolakodóan, idegesítően. Hagytak időt a lánynak, hogy a saját életét élje, de azonnal ott voltak, ha szükség volt rájuk, lásd a vége felé, amikor szinte megérezték, hogy baj van. Azt viszont nem értettem, hogy Heaven miért pont azt apja kérését nem mondta el a fiúknak vagy legalábbis miért nem az egészet. Biztos vagyok benne, hogy ők sokkal hamarabb átlátták volna a helyzetet, amivel Heaven sok mindentől megkímélhette magát. Nem volt buta egyébként, de az apai szeretet utáni vágy némileg módosította a valóságot számára.
A másik, amivel nem tudtam mit kezdeni, hogy miért mondott olyan könnyen igent az apjának, amikor tisztában volt vele, hogy milyen veszélyeket rejt magában a helyzet, az apja hátsó szándékairól már nem is beszélve. Persze, itt is bejön a módosított valóság az apai szeretet miatt, de nagyon logikátlan döntés volt részéről, annál is inkább, mert többször elmondta, tisztában van azzal, hogy apja miért akar visszakúszni az életükbe, rájuk akar telepedni és irányítani akarja őket. Ehhez képest elsőre ugrott apja minden kérésére, tette, amit kimondva vagy kimondatlanul elvárt tőle a férni (és a pasasnak tulajdonképpen ez is volt a célja).
Az ilyen helyzetekben én hajlamos vagyok tipikusan az ellenkezőjét csinálni annak, amit mondanak vagy legalábbis nagyon látványosan szenvedek, miközben csinálom, ha nincs más választásom. Ennyi ellenállást azért Heaventől is elvártam volna, emiatt egy picit csalódást okozott. Bár, így jobban belegondolva, az is benne lehetett, hogy tudat alatt mindenképpen az apja kedvére akart tenni,ha már ennyi év kimaradt az életükből, még akkor is, ha tisztában volt vele, milyen ember is az apja.
Egyébként az új szereplők mindegyike negatív volt, de olyan tenyérbe mászóan negatív. Konkrétan én voltam frusztrált Heaven helyett, akárhányszor csak apja vagy éppen Noah kitalált valamit.
Azonban ezt a rosszat abszolút ellensúlyozták a fiúk, akik közül még mindig Oliver és Anderson az, akiktől talán egy hangyányit többet tudunk, bár ebben a kötetben Jackson is elkezdett felzárkózni. Hayden az, aki egy picit kilóg a sorból. Remélem, a harmadik részben ő is "felzárkózik" majd.
A végére természetesen maradt dráma és izgalom bőven, de az tetszett, hogy az írónő igyekezett pozitív kicsengést varázsolni a problémákkal kapcsolatban. Heaven problémáján keresztül finoman jelezte, hogy van kiút a legrosszabb helyzetekből is, csak harcolni kell érte.
Ami nagyon jó volt, hogy a fiúk fejébe is bepillantást kaptunk, érdekes volt olvasni, hogy milyen gondolataik vannak a kialakult helyzettel, illetve a lánnyal kapcsolatosan (elhihetitek, nem mind volt ártatlan gondolat...), de jól érzékeltette a kapcsolatuk változásait.
Kíváncsi vagyok, ezek után a harmadik részben mi lesz majd a fő bonyodalom.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)