Ugrás a fő tartalomra

Neil Gaiman: Csillagpor

"Falva falva egy aprócska település Angliában. Arról a falról kapta a nevét, amely a falu határában húzódik, és elválasztja az emberi világot a varázslatok birodalmától. Egy hűvös októberi estén a fiatal Tristran Thorn hullócsillagot lát a falon túl a földre zuhanni, és hogy elnyerje a gyönyörűséges Victoria kezét, megígéri a lánynak: elhozza neki a lehullott csillagot. Tristran elindul hát élete nagy kalandjára a falon túli varázslatos világba, amelyet a legfurcsább teremtmények és soha nem látott lények népesítenek be. Hűséges társak, halálos ellenségek várják, és ha Tristran elég kitartó, olyasmit találhat meg, amire egyáltalán nem számított.


Nagyon vágytam valami könnyed, szórakoztató olvasmányra Victor Hugo párizsi Notre - Dame-ja mellé. Egy rövid, könnyű vicces könyvre voltam kiéhezve, de valahogy tippem sem volt, hogy mit olvassak. Ekkor hívta fel Gigi a figyelmemet újra a Csillagporra (Ezúton is köszönet neki érte!!!). Játszottam már a gondolattal, hogy elolvasom, de mindig jött valami más. Így utólag azonban nem is tudom miért vártam vele ennyi ideig.
Általában visszafogott elvárásokkal állok neki minden olyan könyvnek, ami nagy sikert aratott akár könyv, akár filmfeldolgozás formában. Azonban itt felesleges volt az aggodalmam. A történet joggal sikeres. A filmet nem láttam, ez nem tudom mennyiben befolyásolja a véleményemet a könyvről. Azonban miután letettem a  könyvet elhatároztam, hogy a filmre is sort kerítek.
Felnőtt tündérmese. Azt hiszem ez a 2 szó írja le legjobban a történet műfaját. Azt, hogy tündérmese, talán csak a Crazy beautifulra használtam eddig. Azonban ezt a könyvet jobban megilleti ez a jelző. 
Tristran Thorn elindul megkeresni egy hullócsillagot szíve hölgyének, melyért cserébe bármit kérhet a lánytól. Az eszébe sem jut, hogy nem csak ő szeretné megkaparintani a lehullott csillagot. Van, aki a szerelmének, adná, van aki a szívét szeretné, van aki a nála lévő talizmánt.
Annak ellenére, hogy felnőtteknek szól, természetesen "boldogan élnek, míg meg nem halnak" vége van.
Imádni való az egész történet, a nyelvezete, a stílusa, a szereplői. A nyelvezettel azért az elején akadtak gubancok. Néhány szónál nem igazán tudtam, hogy mit is akartak írni. Főleg a szőrös kis ember szövegeinél. Ilyenkor előszedtem az angol verziót és megnéztem ott mit írnak. Örömmel nyugtáztam, hogy nem a fordítás hibája, hanem eredetiben sincs sok értelme bizonyos szavaknak. Ezt a kezdeti aprócska fennakadást leszámítva a végéig faltam a sorokat. Annyira magával ragadóan ír Gaiman, hogy szinte alig lehetett letenni. A mesék tipikus szereplői, fordulatai felnőtteknek szóló elemekkel dúsítva tökéletes elegyet alkottak. 
A történet felépítéséről a pókháló jut eszembe. Elindultak a szereplők egy - egy pontból és az idő előrehaladtával mindig egyre közelebb jutottak egymáshoz, mígnem kiderült, hogy végül is valami mindannyiukat valamilyen módon összeköti.
Azt sajnáltam, hogy viszonylag rövid volt. Úgy olvastam volna még a történetet egy kicsit tovább.Mondjuk Tristran és a Csillag hazafelé útját.
Szinte végig együtt lélegeztem a szereplőkkel. Az unikornist sajnáltam. Valahogy a szívemhez nőtt. :)
Annyira beleéltem magam a történésekbe, hogy nem sok hiányzott ahhoz, hogy felsikítsak: "Ne tedd" , mikor Tristran be akarta vinni Yvaine-t Falvába.
A vége meg szintúgy csodálatos, mesébe illő. Na jó, befejezem a magasztalást. Imádtam. Ennyi. Ezt nem lehet és nem is kell tovább ragozni.

Értékelés:

Megjegyzések

  1. Én is ugyanígy voltam vele: nagyon nagyon tetszett, és úgy olvastam volna még, de hát hamar vége lett. :(

    VálaszTörlés
  2. Én is olvastam a könyvet, nekem a halott testvérek voltak a kedvenceim benne (és nekem is Gigi mondta, hogy olvassam el, de nekem a Sosehol jobban tetszett... azt is ő tukmálta rám XD, de mind a kettő kötet bejött).
    A filmverziót láttad? Valamikor volt az egyik kereskedelmi csatornán... pár hónapja.

    VálaszTörlés
  3. @Mónika: Erre szokták mondani, hogy jóból is megárt a sok. :D

    VálaszTörlés
  4. @FFG: Nem, még nem láttam a filmet, de most miután olvastam a könyvet, mindenképpen meg szeretném nézni. Direkt nem néztem amikor adták a tv-ben. Nálam általában előbb a könyv van terítéken, aztán jön a filmverzió. :)

    VálaszTörlés
  5. No lám, mindenki rám fogja a könyvet. Nem tehetek róla, a Csillagpor óta megszállott Gaimanista vagyok. :) Viszont Nancy, készülj fel, hogy a film alapjaiban más, teljesen átírták (szereplőket be, szereplőket ki, akciódúsabb, happy end), de szerintem attól élvezhető és nekem eredeti DVD-ben díszíti a polcomat. :)

    VálaszTörlés
  6. Csakis pozitív értelemben fogtuk rád a könyvet. :D
    Igen, tudom, többen is felkészítettek rá, hogy egészen más. Meg magamtól is rájöttem abból, hogy sokan, akik előbb látták a filmet , azt mondták, hogy könyv csalódás volt számukra.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2023-as zárás

  Az idei év számokban:                                          Olvasott könyvek száma: 94 (ebből angolul: 69) Újraolvasások száma: 5 Be nem fejezett könyvek száma: 1 Legolvasottabb műfaj: romantikus (és egyéb alműfajai)

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobb...

Rebecca Donovan: Out of Breath (Breathing #3)

Emma otthagyja Weslyn-t és vele együtt minden lakóját, hogy a Stanford Egyetemre járjon, ahogy mindig is tervezte. Már nem ugyanaz a lány, aki volt, csak árnyéka önmagának. Össze van törve, és az egyetlen lehetősége arra, hogy újra teljes életet élhessen, ha megbocsájt. Meg kell találnia a módját, hogy megbocsájtson önmagának, és rájöjjön mennyire értékes, mielőtt elfogadja a szerelmet, amit igazából megérdemel. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) A második részt jóval megjelenése után olvastam, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy tudtam, nagyon szemét kis függővége lesz, és így kevesebbet kell várnom a befejező részre. És tényleg megúsztam viszonylag kevés várakozással,  mindössze talán két hét telt el, és már újra belemerülhettem Emma történetébe.