Richelle Mead: The Golden Lily (Bloodlines 2)

A kemény és eszes alkimista, Sydney Sage és a Mora hercegnő Jill Dragomir egy emberek számára fenntartott bentlakásos  iskolában bújkál a napsütéses és ragyogó, kaliforniai  Palm Springs világában.

A diákok - a gazdag és befolyásos emberek gyerekei - boldog tudatlanságban élik tovább az életüket, míg Sydney, Jill, Eddie és Adrian mindent megtesznek, ami tőlük telik, hogy titkuk biztonságban legyen. Azonban a tiltott szerelmekkel, váratlan lelki kötelékekkel és az egyre közelebbi Striga veszéllyel a nyakukban a titoktartás nehezebb, mint az bárki is gondolta volna.

(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

A várva várt  második rész, és az újabb adag Adrian :)

Miközben csipet csapatunk tovább rejtőzködik azok elől, akik Jill kiiktatásával rosszat akarnak Lissának, más veszélyekkel is szembe kell nézniük. Itt van például az emlegetett vámpírvadász csapat, akiket még nem látott senki, csak egy őrült vámpír emlegeti őket. Vagy mégsem?

Továbbá fáradhatatlanul kutatják, bármi áron, hogyan lehetne megakadályozni a Strigoi-vá válást.

Szegény postásunk rettentő nehéz időszakon van túl, ugyanis rendszeresen hoztam rá azzal a szívbajt, hogy kiugrottam elé, hogy megtudjam meghozta - e szépséges könyvemet. Szerintem egészen megkönnyebbült, mikor végre megkaptam a csomagot, és végre pihenhet egy kicsit.

Mikor megkaptam, egy fél órás tapizás és simizés következett, azután beletemetkeztem. Bár egy picit csaltam, mert már elvonási tüneteimmel nem bírván, elkezdtem olvasni Kindle-n is, de azonnal a papírformátumra váltottam mikor megérkezett.

Olyan igazi Richelle Mead-es volt a történet, bár még azt várom, hogy mikor fogja bántani valamelyik szereplőjét úgy igazán. Tudom, kegyetlenség ezt várni, de az annyira jól megy neki. Bár , ha jobban belegondolok ebben a részben is bántotta az egyik szereplőjét, csak nem úgy, ahogy én gondoltam. Meglepő módon egyébként nagyon váratlan fordulat nem történt, kicsit kiszámíthatóra sikeredett és még a csúnya függővéget is elkerültük, bár ennek ellenére most borítékolni tudnám, hogy nagyjából miről fog szólni a The Ink Spell.

Viszont kezd körvonalazódni a nagy, 6 részen átívelő történet, legalábbis úgy érzem. Aztán lehet, hogy a következő részben minden számításomat keresztülhúzza.

Mint már fent is említettem, egy kicsit kiszámítható lett a történet,(bár a VA is a 3. résztől indult be igazán) de kárpótolt érte a sok -sok -sok Adrian jelenet.

Nagy mennyiségű ömlengés fog következni. Aki nem szereti, most hagyja abba az olvasást.

Hát ez az ember vámpír valami hihetetlen.Majdnemhogy egy megveszekedett rajongólány módjára visítottam fel minden egyes alkalommal, mikor jelenete volt a könyvben. Egyszerűen imádom. Szerencsétlennek semmi nem akar összejönni egyelőre, és abban is biztos vagyok, ha a végére nem kapja meg az őt megillető boldogságadagot, akkor parasztlázadás fog kitörni a rajongók között és enyhén szólva is csúnyán fognak nézni Mead kisasszonyra. Egyelőre mostoha sorsa van kedvenc vámpírunknak és abban is biztos vagyok, hogy lesz ez még rosszabb is, mert még csak most jön  a lényeg. 

De vissza Adrianhoz. Látszatra egy alkoholista - és szerencsejáték függő nemtörődöm alak, de ez csak a felszín. Mindennek megvan az oka, csak épp nem mindig derül ki. Megvan miért iszik, megvan miért játszik és az is, hogy miért nem mutatja az érzelmeit. 

A kedvenc részem az autóvezetéses volt. Istenem, amit azzal a sebességváltóval művel... Kész voltam tőle. Az annyira édes megmozdulás volt....

Na jó , de ne ömlengjünk annyit, vesézzük ki egy kicsit inkább a másik főszereplőnket is, a mindig hivatalos üzemmódban lévő Sydney-t.

Elég sokat változott, de még mindig van mit tanulnia a nagyvilágról és az emberei kapcsolatokról. Az ő életébe is beköszöntött a szerelem, de nem biztos,  hogy így képzelte. Minden fronton próbál helytállni, így könnyen elsiklik az egyértelmű jelek felett, amiket a másik nem képviselői küldözgetnek felé folyamatosan. de a mi késik, nem múlik. Már benne is mocorog valami, csak nem ismeri fel - azt viszont nem mondom meg, hogy kivel :P

A többiek Jill, Eddie is őrlődnek a saját problémáikon, miközben Sonya és Dimka a Strigoivá válás ellenszerét kutatják. A Dimka fanok is örülhetnek, mert elég sokszor szerepel benne kedvencük, de csak rövid jelenetek erejéig.

Mint fent említettem, a történet elég lassan folydogált, a végén kaptunk csak egy kis akciót, de ez várható is volt. A következő részre tippelem az első nagy durranást, ami reményeim szerint nagyot fog ütni. Pontosan ezért várom a 3. részt, a 2013. február 12-én megjelenő The Indigo Spell-t.