Könyvheti élménybeszámoló

Jajj, de nehéz hozzáfogni. Annyi minden történt, és annyi mindenkivel találkoztam, hogy lehetetlenség értelmesen és szépen, összefüggően megfogalmazni, de azért megpróbálkozom vele.

Ismét várható sok - sok személyes megjegyzés, ezért előre elnézést, de nem tudom őket kihagyni.

Szóval egy kisebb fennakadást követően (éljen a MÁV), felszedtem a lányokat a Déliben, Abstractelfet és Gwendolynt (igen, drága absztrakt , csak miattad fogalmaztam ilyen félreérthetően, hogy legyen mit kiforgatnod :P)  Ja, és ez a tábla vár engem:

Aztán mozgó Erzsébet - hídon való fényképezés és séta után bevettük a Vörösmarty teret: Elsőként Borostyánt látogattuk meg a Könyvmolyképző standnál, és egyben dedikáltattuk Abstractnak a Vérmacska 2-t. 
Ezután elindultunk az orrunk után, gondoltunk teszünk egy kört a téren, de közben elénk ugrottak Timucicáék, a szívbajt  hozva rám. Meg is jegyeztem többször a nap folyamán, hogy nem kifizetődő dolog névtáblával rohangálni, mert tudják ki vagy és bármikor rád ugorhatnak random emberek. Nem hasznos a  moly egészségének, ha váratlanul ugranak elé/mellé/rá miközben mit sem sejtve sétál a hőn szeretett könyvek között elbambulva. Ott volt még a rég látott FFG is, akit tavaly augusztusban láttam utoljára.

Ezt követően rátaláltunk Grettyre is a Geopen kiadó standjánál, akivel nagyon megörültünk egymásnak :))

Na, és innentől van az, hogy olyan szinten összefolytak az események, a jövés - menés, a találkozások, hogy fogalmam sincs, hogy kivel mikor találkoztunk, mi  mi után következett, szóval ömlesztve kapjátok az eseményeket.

Azt tudom, hogy volt csoportos fényképezés (ha valaki a résztvevő molyok közül megdobna a csoportképpel, azt nagyon - nagyon megköszönném), de még előtte végre Lokival is sikerült megismerkedni személyesen ( ne tudjátok meg mióta tervezzük) :D Állíthatom, hogy mély nyomokat hagyott benne ez a találkozás, főleg mert miattam vásárolt meg egy csomó könyvet, amit nem is akart xD Ja, és ő állapította meg, hogy boszorkány vagyok, mert bármit mondtam, az bejött :))

Ha már könyvhét, akkor vettünk ám könyvet is. Én személy szerint a Vérbe öltözött Annát szereztem meg, tök jó zacskóban sok szép könyvjelzővel együtt :D A képen ezek láthatóak. Továbbá a szépséges Burn Bright könyvjelző, amit Lokitól kaptam és imádok.

Aztán anyának megígértem, hogy megveszem neki Leslie L. Lawrence legújabb könyvét, sőt, dedikáltattam is.

A sort Abstractelffel, Grettyvel és Gwendolynnal vártam végig, és hát azt hiszem finoman szólva sem unatkoztunk, amíg vártunk a sorunkra :D A bloggal és egyebekkel kapcsolatos eszmecserék, a kommentek és a keresőszavak miértjéről tartott értekezés és Gretty sztorijai mellett csak úgy repült az idő. De nagyon - nagyon jó volt. Ha a sorban állást fel lehetett volna videóra venni, biztos visszajátszanám párszor. Bár lehet, hogy annyira nem lenne jó nézni magunkat, ahogy tinicsitri módjára vihogtunk néha :))))

Aztán felszedtük Gigit is valamikor a dedikálás után, betámadtuk vele még egyszer a főbb standokat. Elvittük őt is dedikálni, ahol kiderült, hogy ő igenis egy híres kaktusz :D és létezik, nem csak kitaláció. Bár ama, számításaim szerint igencsak jövedelmező ötletemet, miszerint állítsunk fel egy "Fényképezkedj GonoszKatusszal" standot , korántsem díjazta.

De a legjobb, akkor is a kínai nénike volt, aki valamilyen szórólapokat osztogatott. Először mikor szembe jött velem, ránézett a névtáblámra, majd angolul közölte, hogy elnézést, majd jó szórakozást kívánt és továbbment, anélkül, hogy adott volna szórólapot. Később újra találkoztunk, akkor is rám nézett, majd a mellettem álló Gwendolyn moly kezébe nyomott egy szórólapot. Ekkor kérdeztem meg a lányokat, hogy tényleg ilyen ijesztő vagyok, vagy csak neki nem voltam esetleg szimpatikus... :D Mindenesetre én jót mulattam rajta. :))

Fényképezkedtünk egy kicsit még hazaindulás előtt, amikor is megörökítésre kerültek általam a lányok (Gretty, Loki és Gwendolyn hármasa), illetve Abstract öröme, amikor rájött, hogy maradt annyi pénze, hogy tud venni még egy könyvet :D A GonoszKaktuszról készült fénykép rejtélyes módon megsemmisült, így a találgatások, hogy létező személy -e, tovább gyűrűzik a  köztudatban ;))))

Na igen, mondtam én, hogy nagyon kusza összefoglaló/beszámoló lesz ez. És az élmények, sztorik kis részét sikerült csak legépelnem. Az egész egy nagy kaland volt, főleg, hogy a nap folyamán többször "elhagytuk" egymást a forgatagban, de mire jó a mobiltelefon. Egész évben nincs annyi hívásom, mint amennyi a tegnapi nap folyamán volt, és azt hiszem rekordot döntöttem a "Hol vagytok?", "Mi a .....-nál vagyunk", "Rendben, ott találkozunk.",  "Épp..........-t várjuk" mondatok használatában is. :))

Mindenkinek köszönöm a tegnapi csodálatos napot, és remélem még nagyon - nagyon - nagyon sokszor megismételjük még :))

U.I.: A rögtönzött sztriptíz és a rendetlenkedő melltartópánt (és következményei) lemaradtak, de azok már igazán nem könyves blogra való sztorik ;))