Ugrás a fő tartalomra

Rainbow Rowell: Eleanor and Park

Park Sheridan tökéletesen kigondolta. Ha senki sem látja, senki sem fogja zavarni. Ha láthatatlanná tud válni, mindenki békén hagyja majd. 
Eleanor Douglas akkor sem lenne képes eltűnni, ha megpróbálná. Minden túl sok rajta – őrült vörös haja, fantasztikus ruhái, a szokatlan bolondságok, amik elhagyják a száját. 
Mikor Eleanor feltűnik Park iskolabuszán, a fiú nem tudja eldönteni, hogy bátor-e, vagy öngyilkos típus. De nem tudja kiverni a fejéből. 
Két rossz csillagzat alatt született fiatal története, akik elég okosak ahhoz, hogy tudják, az első szerelem szinte sohasem tart soká, de elég bátrak és elszántak ahhoz, hogy mégis megpróbálják.

Sokszor szembetalálkoztam a könyvvel, miközben a külföldi könyves blogokat látogattam, de különösebben nem fogott meg a története.
Aztán egyre több olyan vélemény született olyan emberektől, akiknek megbízom az ízlésében, hogy az utóbbi idők egyik legreálisabb romantikus YA története, ez pedig felpiszkálta a kíváncsiságomat.


Eleanor és Park két teljesen különböző személyiség, ráadásul önmagukban is elég egyediek. Talán pont ez az, ami egymáshoz vonzza őket, és együtt élik át az első szerelem minden mozzanatát.

Rainbow Rowell csodásat alkotott! De tényleg! Az utóbbi idők legrealisztikusabb YA szerelmi történetét hozta össze, amiért csak hálásak lehetünk neki, még akkor is, ha maga a történet önmagában nem olyan nagy szám.
Stílusilag sem olyan nagyon kiemelkedő, de a célkorosztálynak mindenképpen megfelel. De nem is ettől lesz annyira szerethető, hanem attól, hogy köze van a valósághoz, és nem csak úgy állítja be, hogy van, hanem tényleg.
Sehol egy szupermodell kinézetével rendelkező pompom lány vagy egy makulátlan arcbőrrel rendelkező kék szemű titokzatos ifjú, hanem hús - vér emberek a szereplők, minden hibájukkal együtt (pont, amiktől igazából, hihető emberek lesznek!)

Nincs első látásra szerelem, hanem az olyannyira jól ismert utálatból virágzik ki lassan a gyengéd érzelem.
Fura egy páros alkotnak ők ketten, egyikük sem hétköznapi fiatal sem külsőleg, sem belsőleg, de együtt aztán meg főleg nem. Eleanor fiús ruhákban jár, magának való lány, ennek ellenére öltözködési stílusával, kiegészítőivel, hajszínével szinte vonzza a tekinteteket, ezáltal tökéletes célpontja a csúfolódásnak és a bántalmazásoknak is. Alkata miatt az iskolában is rendszeresen csúfot űznek belőle a lányok, és gonoszabbnál gonoszabb dolgokat csinálnak vele, mint például a ruháit torna óra alatt a vécékagylóba teszik.

De Eleanor nem az a fajta, aki könnyen megtörik, tisztában van vele, hogy akkor rosszakarói nyernének, és azt nagyon nem akarja. Azonban mikor megismerkedik Parkerrel és kialakul köztük valami, ezek a események, támadások alábbhagynak, legalábbis az iskolában.
Apropó Parker. Mint már korábban is említettem, ő sem egy hétköznapi srác. Félig koreai - édesanyja révén, ami elég szembetűnő külsőt kölcsönöz neki. Egyébként imádja a zenét és a képregényeket, kisebb, alacsonyabb, mint öccse, ami rettenetesen zavarja őt.
Mikor először látja Eleanort, azt sem akarja, hogy a lány a közelébe menjen, ám a sors fura fintora folytán mégis így történik, majd lassan Eleanor védtelensége és a képregények, a zene közös szeretete közelebb sodorja egymáshoz a két fiatalt.

Nagyon - nagyon édesek voltak együtt, tipikus első szerelem, az első érintéstől, az első kézfogáson át az első csókig. Szinte minden az első szerelem mintapéldája, apró lépések, de biztos haladás előre, minden bukkanóval együtt. Miért pont engem kedvel? Mit szeret bennem?  És még folytathatnám a felmerülő kérdések sorát. Annyira jó volt olvasni róla, visszahozta a régi szép emlékek egy részét.

De, hogy ne csak a cukiságról szóljon , ott volt Eleanor erőszakos családi háttere, ami nagy hatással volt a Parkkal való kapcsolatára is, hiszen részben pont ez volt az, ami miatt bezárkózott a lány. Szégyellte azt a környezetet, amiben élt, szégyellte magát miatta, pedig nem is tehetett róla. Azt viszont nagyon imádtam, hogy Park nem hagyta annyiban a dolgot, hanem kitartott szerelme mellett. Egyébként a fiú határozottan érettebben gondolkodott a koránál. Nem tudom, hogy ebben vajon mennyire játszott közre az, hogy apja a katonaságnál szolgált korábban.
Az is nagyon édes volt, ahogyan védte a lány, kiállt mellette és még ökölre is ment érte, ha épp arra volt szükség. A végén, amit tett, az meg igazán kiütötte a cukipasi faktort. Meg kellett zabálni!
A vége olyan, amilyen a könyv is maga, reális. Az első szerelem az nagyrészt ilyen.

Amit még meg kell említenem, az Richie (Eleanor mostohaapja) és Eleanor anyja. Richie-t egyszerűen muszáj volt utálni, tipikusan egy szemétkedő, hatalommániás mocsok. Rettentően gonosz is emellett. Nem is tudom, Eleanor anyja miért ragaszkodott annyira hozzá. Csak azért, mert azt mondta neki, hogy milyen csodaszép nő? Ez édeskevés egy jó kapcsolathoz, főleg, hogy a nőnek még ott voltak a gyerekei is. Ha még egyedül lenne, oké....
Általánosságban nem egy erős könyv, ha csak a cselekmény és a stílust nézzük, viszont a mondanivalója és a karakterek nagyon felhúzzák.
Tényleg nagyon édes olvasmány a maga ártatlanságával és naivitásával együtt.

Megjegyzések

  1. Velem is szembejött már itt-ott, de igaziból most lettem csak kíváncsi hogy olvastalak. Vándorol szépen a várólistára aztán majd egyszer...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor érdemes olvasni, mikor olyan andalgós hangulatban vagy! :)
      Egyébként az mondják, hogy az írónő másik könyve, a Fangirl jobb, úgyhogy lehet, hogy érdemesebb lenne azzal kezdeni.

      Törlés
    2. Nekem ez is nagyon megtetszett, valamikor majd sort kerítek rá, kellenek az ilyen hangulatos történetek az ember lelkivilágának.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobbat én sem találtam rá), nagyo

Becca Fitzpatrick: Crescendo ( Hush, hush 2.)

Nora tudhatta volna, hogy élete nagyon távol áll a tökéletestől. Annak ellenére, hogy járni kezdett a védőangyalával,  Patch-csel (aki címével ellentétben minden, csak nem angyali),  és túlélt egy ellene irányuló merényletet, a dolgok nem állnak túl jól. Patch kezd eltávolodni tőle, de Nora képtelen rájönni, hogy csupán az ő érdekében teszi vagy azért mert érdeklődik a lány ősellensége, Marcie Millar iránt. Arról nem is beszélve, hogy Norát, apjáról bevillanó képek is kísértik, ezért mindenáron ki akarja deríteni, mi történt vele azon az éjszakán, mikor elment Portland-be és soha nem tért haza. Nora minél mélyebbre ás apja halálának ügyében, annál több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy vajon az ő Nephilim vérvonalának mennyi köze van az ügyhöz, és  miért van ő nagyobb veszélyben, mint más átlag lányok. Mivel Patch nem ad választ a kérdéseire, sőt úgy tűnik még útjában is áll, ezért Norának saját magának kell válaszokat keresnie. Tudván, hogy van egy őrangyala, újra és újr

2023-as zárás

  Az idei év számokban:                                          Olvasott könyvek száma: 94 (ebből angolul: 69) Újraolvasások száma: 5 Be nem fejezett könyvek száma: 1 Legolvasottabb műfaj: romantikus (és egyéb alműfajai)