Book Heaven

Vajon a Télapó is volt kisfiú? Kik voltak a szülei? És hogyhogy nem öregszik? Miért titokban oson be a házakba? És mióta repülnek a szarvasok?! Kik azok a koboldok, és egyáltalán, milyen egy Igazmondó Grimpli?  Ha ezek a kérdések régóta fúrják a te oldaladat is, ez a könyv neked szól. Végre mindent megtudhatsz, méghozzá a leghitelesebb forrásból! Készen állsz, hogy megismerd Nikolas kalandokkal, hóval, csupa lehetetlennek hitt dologgal (és még több hóval) teli történetét? Akkor kezdődjék a karácsonyi varázslat. Az utóbbi években mindig nagyon nehezen jött meg a karácsonyi hangulatom a nagy rohanásban, így a mostani alkalommal biztosra mentem, korán elkezdtem karácsonyi dalokat hallgatni, lakást díszítgetni meg ilyesmik. Viszont valami jó kis karácsonyi regénnyel bajban voltam, nem tudtam igazán, mihez is nyúljak. Valami olyat kerestem, ami ízig - vérig karácsonyi és nem csak nyomokban tartalmaz ünnepi hangulatot. Keresgélés közben bukkantam rá Matt Haig: A lány, aki megmenti...

Karácsony előtt valamelyik héten azon gondolkodtam, hogy 2017-ben nem is volt olyan igazán elsöprő olvasmányélményem. Tudjátok, amitől úgy oda meg vissza van az ember.  Lori Foster MMA-s sorozatának első részét szerettem, így titkon ara számítottam, hogy a második rész is jó élményt nyújt majd. Nyújtott is, igaz, nem elsöprőt, de legalább elindultam a jó úton. Denver első profi meccsére készül új klubja színeiben, mikor végre sikerül közel kerülnie ahhoz a lányhoz, aki után már elég rég óta áhítozik, Cherryhez. Azonban a lánynak az eltitkolt múltja megzavarja  a boldog egymásra találást, viszont Denvert meg nem olyan fából faragták, hogy megriadjon egy ilyen problémától. De vajon valósan mérte fel a veszélyeket?

Itt az év vége, így hát eljött az idő a nagy összesítésre. A tavalyi évre azt mondtam, hogy hullámzó volt. Az idei az lineárisra sikerült, csak az a baj, hogy kissé végig negatívra. Nem sok kedvem volt olvasni, nem is voltak olyan jó olvasmányaim, szóval semmi sem volt olyan jó. Remélhetőleg a jövő év ilyen szempontból jobb lesz és a kihívásokban ill. olvasási szokásokon való változtatások jót tesznek majd ennek a helyzetnek.

Remélem lassan mindenki kijön a bejgli-kórból meg a kaja-kómából és elkezd hangolódni az új évre. Én a klasszik évzárást a hónap összegzésével kezdem, hisz jó lenne tiszta lappal indítani az új évet. A december várakozásaimmal ellentétben sokkal jobban sikerült, sőt, így egy nappal a vége előtt kijelenthetem, hogy az év egyik legjobb hónapját zártam. Nem is annyira az elolvasott mennyiség miatt, hanem a minőség volt az ami kiemelkedett. Ebben a hónapban egyedül szinte több kiemelkedő könyvet olvastam, mint az év többi hónapjában összesen.

Ez is már egy megszokott bejegyzés nálam, csakúgy, mint a tegnapi megjelenéses poszt. Megint csak összeszedem, hogy mit is értem el a kitűzött célokból idén, és milyen kihívásokat állítok magamnak 2018-ra, már csak azért is, mert év közben nem mindig látom, hogy épp hol tartok. Idén volt, amit simán elhagytam, mert egyszerűen nem ment. Nincsenek ezek kőbe vésve, ami sikerül, annak örülök, ami nem, azt meg elfelejtem és nem dőlök kardomba miatta. A fene megeszi, ha olyan komolyan veszem. Ezeknek a lényege a játék és az, hogy jól érezzem magam a teljesítés közben, nem pedig az, hogy megszakadjak bennük. Ezt a rendkívül bölcs hozzáállást igyekszem megtartani most a tervezésnél, és jövőre a megvalósításnál is. De mielőtt nagyon belelendülnék a tervezésbe, lássuk, mit is sikerült elérnem idén a kitűzött célok közül.

Gyönyörűen elterveztem jó előre decemberre, hogy milyen posztok fognak felkerülni és mikor. Még a naptárba is beleírogattam, hogy tudjam követni. A hónap közepéig tökéletesen működött a rendszer, aztán 22-e körül teljesen megbicsaklott és azóta összedőlt. Megcsúsztam a bejegyzésekkel, mert semmi kedvem nem volt a bloggal foglalkozni, mióta itthon vagyok szabadságon. Még ránézni sem volt kedvem. Ma volt először olyan érzésem, hogy jó lenne feltenni valamit az elmaradt posztok közül. Könyvértékelést már nem szeretnék idén, illetve nem fér bele, mert azt sem szeretném, ha az év utolsó napjaiban túlzsúfolt lenne a dolog. Így az értékelések kiestek, maradtak az év végi összesítős, jövőre kitekintős posztok. Ezért esett a választás a jövőre várós könyvekre.

Két év után megtörtént a csoda! Sikerült teljesítenem a 2017-es listámat és kihúznom róla a 12 két előre kijelölt könyvet (na jó, egy - két csere volt a pótlistáról, de az belefért). Szóval most nagy az öröm, és a lelkesedés így, így egyértelmű, hogy benevezek a 2018-as körre is. Aki még nem ismerné a kihívás menetét, annak már elérhető Lobo leírása a 2018-as körrel kapcsolatban . Bevallom, már jóval azelőtt elkezdtem összegyűjtögetni a könyveket a jövő évi listához, hogy befejeztem volna az ideit. Persze a nehezebb része az volt, hogy kiválasszam a 2x12 regényt az éles listához, de nagy nehezen sikerült, és összeállt az új lista.