Vajon a Télapó is volt kisfiú? Kik voltak a szülei? És hogyhogy nem öregszik? Miért titokban oson be a házakba? És mióta repülnek a szarvasok?! Kik azok a koboldok, és egyáltalán, milyen egy Igazmondó Grimpli?
Ha ezek a kérdések régóta fúrják a te oldaladat is, ez a könyv neked szól. Végre mindent megtudhatsz, méghozzá a leghitelesebb forrásból! Készen állsz, hogy megismerd Nikolas kalandokkal, hóval, csupa lehetetlennek hitt dologgal (és még több hóval) teli történetét? Akkor kezdődjék a karácsonyi varázslat.
Az utóbbi években mindig nagyon nehezen jött meg a karácsonyi hangulatom a nagy rohanásban, így a mostani alkalommal biztosra mentem, korán elkezdtem karácsonyi dalokat hallgatni, lakást díszítgetni meg ilyesmik. Viszont valami jó kis karácsonyi regénnyel bajban voltam, nem tudtam igazán, mihez is nyúljak. Valami olyat kerestem, ami ízig - vérig karácsonyi és nem csak nyomokban tartalmaz ünnepi hangulatot. Keresgélés közben bukkantam rá Matt Haig: A lány, aki megmenti a karácsonyt című regényére, innen pedig egyenes út vezetett ehhez a könyvhöz.
Nikolas egyedül él apjával egy kunyhóban. Egy nap apja egy olyan ajánlatot kap, ami sok pénzzel jár ugyan, de azzal is, hogy hónapokra magára kell hagynia fiát és északra kell utaznia. Nikolasra addig kiállhatatlan nagynénje felügyel, ő azonban ezt nehezen viseli és elindul apját megkeresni, ám útközben olyan kalandokba keveredik, aminek során varázslatos dolog történik vele és kiderül, hogyan válik egy 12 éves fiúból Télapó.
Kicsit megkésve ugyan, de végre sikerült írnom a könyvről, és be kell valljam, hogy én ezt a történetet egyenesen imádtam! Abszolút megvolt benne minden, amit kerestem, a karácsonyi hangulat is, amire annyira vágytam. De hát hogy is ne lett volna meg egy olyan sztoriban, ami Karácsony apóról szól?
 |
| Forrás: www.thebookseller.com |
Nikolas egy átlag 12 éves kisfiú, aki kétségbeesik attól, hogy anyja után apját is elveszítheti. Szegény fiúval elhitették, hogy csodák nem léteznek, így eléggé megzavarodik a koboldok látványától, akikkel egy szarvasnak köszönhetően találkozik.
Na, azt a szarvast, Blitzent, nagyon imádtam! Hatalmas figura volt és kimondottan jó volt olvasni, hogy a főszereplő fiúcskával milyen szoros kapcsolatot alakított ki.
Azért amellett, hogy a gyerekeknek ez tényleg egy csodával teli sztori, bőven vannak érintve benne olyan témák, amik a felnőttek számára is elgondolkodtatóvá és ezáltal élvezhetővé teszik Karácsony Apó történetét.
Ott volt például a nagynéni viselkedése, az előítéletek, a jó és a rossz meghatározása. Egyértelműen szórakoztató még a nem gyermekeknek is, arról nem is beszélve, hogy nagyon pörgős történet, folyamatosan követik egymást a fordulatok. Szerettem, hogy sokszor megmosolyogtatott, de voltak részek, ahol igencsak összeszorult a torkom, például a kis elveszett kobold mentésekor. Merthogy szerepel benne egy eltűnt koboldocska is, ami részben Nikolas apjához is köthető és ez újabb konfliktusokat szült. Azonban nem maradt a végére elvarratlan szál, minden megoldódott így vagy úgy.
A koboldokat is imádtam Koboldfalvával együtt. Egyedül Karlotta néni volt, akit nehezen viseltem. Gonosz nőszemély! Szegény babával is mit művelt, pedig azt Nikolas az édesanyjától kapta, eszmei értéke volt.
Tetszett az is, ahogyan Nikolasból Télapó, akarom mondani Karácsony apó lett, és ahogy az igazságmondó pixie segítségével rájött, mi is a küldetése. Tényleg nem volt olyan mozzanata, amit ne szerettem volna. Ezt tetézte az is, hogy mindezt hangoskönyv formájában, Stephen Fry tolmácsolásában volt szerencsém végighallgatni. Ez az ember egyszerűen fantasztikus! Olyan változatos hangkészlettel adta elő ezt a kedves történetet, hogy azt öröm volt hallgatni. Minden karakternek egyedi hangot kölcsönzött, a nagynénitől kezdve az undok koboldig, ami csak még csodálatosabbá tette az élményt. Az pedig már tényleg csak hab volt a tortán, hogy mély orgánumának köszönhetően olyan volt, mintha maga a Télapó olvasta volna fel a történetet.
Azt hiszem, nem csak 2017 karácsonyára lett telitalálat ez a történet, hanem a következő évekre is, ugyanis idén szándékozom majd újraolvasni. Már be is szereztem magamnak magyarul is a folytatásával együtt. Kár, hogy a második rész hangoskönyvét már nem Fry olvasta fel. Ennek ellenére a sztori biztos, hogy jó lesz.
Karácsonyra tökéletes olvasmány kicsiknek és nagyoknak egyaránt!
Ott volt például a nagynéni viselkedése, az előítéletek, a jó és a rossz meghatározása. Egyértelműen szórakoztató még a nem gyermekeknek is, arról nem is beszélve, hogy nagyon pörgős történet, folyamatosan követik egymást a fordulatok. Szerettem, hogy sokszor megmosolyogtatott, de voltak részek, ahol igencsak összeszorult a torkom, például a kis elveszett kobold mentésekor. Merthogy szerepel benne egy eltűnt koboldocska is, ami részben Nikolas apjához is köthető és ez újabb konfliktusokat szült. Azonban nem maradt a végére elvarratlan szál, minden megoldódott így vagy úgy.
 |
| Forrás: theguardian.com |
Tetszett az is, ahogyan Nikolasból Télapó, akarom mondani Karácsony apó lett, és ahogy az igazságmondó pixie segítségével rájött, mi is a küldetése. Tényleg nem volt olyan mozzanata, amit ne szerettem volna. Ezt tetézte az is, hogy mindezt hangoskönyv formájában, Stephen Fry tolmácsolásában volt szerencsém végighallgatni. Ez az ember egyszerűen fantasztikus! Olyan változatos hangkészlettel adta elő ezt a kedves történetet, hogy azt öröm volt hallgatni. Minden karakternek egyedi hangot kölcsönzött, a nagynénitől kezdve az undok koboldig, ami csak még csodálatosabbá tette az élményt. Az pedig már tényleg csak hab volt a tortán, hogy mély orgánumának köszönhetően olyan volt, mintha maga a Télapó olvasta volna fel a történetet.
Azt hiszem, nem csak 2017 karácsonyára lett telitalálat ez a történet, hanem a következő évekre is, ugyanis idén szándékozom majd újraolvasni. Már be is szereztem magamnak magyarul is a folytatásával együtt. Kár, hogy a második rész hangoskönyvét már nem Fry olvasta fel. Ennek ellenére a sztori biztos, hogy jó lesz.
Karácsonyra tökéletes olvasmány kicsiknek és nagyoknak egyaránt!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)