Hát, gyerekek, azt hittem, hogy ma nem érek haza egy darabban. Ami az utakon van, az katasztrófa, remélem mindenki épségben hazaér. Imádom a telet, de tényleg, viszont az ehhez hasonló időjárási viszonyokat nagyon szívesen kihagynám...
Ezt leszámítva, azt hiszem, nem mondok nagyot, ha kijelentem, hogy a január várakozásaimmal ellentétben nagyon jól alakult olvasási szempontból. Többet tudtam olvasni, mint amennyit terveztem és ez nagyon felvillanyozott. Hideg is volt, ami szintén kedvezett a bekuckózásnak, ágyban maradós napoknak, ezáltal az olvasásnak.
Hatalmas lendülettel vetettem bele magam a kihívásaimba és úgy egyébként az újévbe, ennek meg is lett az eredménye.
A hónapot az egyik karácsonyi ajándékkal, Meyer A vegyészével kezdtem, ami az elejét leszámítva tetszett. Úgy látszik Meyer sajátossága, hogy a könyveinek az első 10%-a fura, de ha azon túllendül az ember, nagyon jó kis történetet kap.
Ezután Kendrik könyvéből nyert energiákat, és a Gilmore Girls (Szívek szállodája) iránti imádatomat meglovagolva elkezdtem Lauren Graham önéletrajzi könyvét a Talking As Fast, As I Can-t. Nem volt rossz, voltak jobb meg kevésbé jó részei, de mindenféleképpen megérte elolvasni. Természetesen ezt is hangoskönyvben hallgattam a szerző tolmácsolásában, mert úgy az igazi!
Ezt követően elkezdtem a várólista csökkentést Tarryn Fisher F*ck Love című regényével. Hát, kicsavart egy sztori az biztos, de valahogy ez az írónő ismertetőjele, annyira egyedi atmoszférája van minden könyvének, hogy az szinte már összetéveszthetetlen.
Ha már ilyen nagy lendületben voltam, nekiestem a sorozatos kihívásomnak is a Killing Sarai folytatásával, a Reviving Izabellel, ami egyébként várólista csökkentős könyv is. Kicsit elmaradt az első résztől, olyan töltelék érzésem volt, de a vége igen érdekes folytatással kecsegtet.
Mivel ezzel elfogytak az aktuálisan megjelent olvasmányaim a hónapra, így random előszedtem Jenika Snow Say You're Mine c. könyvét. Amikor elkezdtem olvasni, akkor ért a meglepetés, hogy ez az egyébként is rövidke könyvecske 2 regényt is tartalmaz (a második címe Virgin és egy teljesen más sorozat tagja) Ha már így alakult, az a pár oldal nem oszt, nem szoroz. Mindkét történet, még ha nem is egy sorozatba tartoznak nagyon egy kaptafára készült. Gyakorlatilag ugyanaz volt a plot, csak máshogy hívták a szereplőket és más volt a helyszín. Sajnos annyira jellegtelen és semmilyen volt mindkettő, hogy már most nem tudnám visszamondani a szereplők nevét és hogy mi történt velük, ami alapjában véve igencsak elszomorító.Szerencsére rövidkék voltak nagyon.
Túllépve a csalódáson egy egészen érdekesnek ígérkező, ingyenesen beszerzett reverse harem sorozat első részének estem neki. És estem bele is egyben. Kicsit hihetőbb és több minden történt a Love is not Lost-ban mint a hasonló Ghost Bird sorozatban, és a főhősnő is kedvelhetőbb. Szóval kíváncsian várom a következő részt, amire azt hiszem, hamarosan sort is kerítek, mert itt is ígéretes volt a befejezés.
Mire a tesók és Daniels történetét befejeztem megjelent az utolsó tervezett olvasmányom a The RoomMate. Nem volt rossz sztori, de nem is a legjobb, olyan kis közepes. Voltak részek, amiket jobban ki lehetett volna fejteni, mint pl. az őrült exet, ami így elintézésre került kb. egy oldalban, viszont feldobta volna Connorék történetét.
Összegezve sikerült 2 várólista csökkentős regényt is kihúznom, a 40 -es listáról is lekerült 1-2 szempont. A Nancy-s kihívás is teljesült (Abstract hívja így a közös kihívásunkat, de ez az én számból elég egoistának tűnik....) Megvolt az egy régi (Reviving Izabel) és az egy új (The Room Mate) könyv.
Az Abstractelf által kijelölt könyvek közül is már elolvastam egyet, A vegyészt, úgyhogy ezzel is jól állok.
És a sorozatos kihívásomon is letudtam egy könyvet a 18-ból.
A hónapot ezennel sikeresnek nyilvánítom.
Február rövid hónap, ezzel mindig megszenvedek, ráadásul a munkahelyemen is elég nagy a nyüzsi meg a hajtás, szóval nem tudom mire számítsak.
Beterveztem valamennyit, aztán majd meglátjuk. Az már biztos, hogy a hónapot az Útvesztő - trilógia harmadik és egyben befejező részével kezdem. Ezt Abstractelffel beszéltük le, mert ő is folyton halogatja ezt a könyvet meg én is, és gondoltuk hátha együtt sikerül legyőzni. Egyébként jó lesz a sorozatos kihívásomra és befejezek egy sorozatot is.
Aztán nagyon szeretném elkezdeni Steinbecktől a Rosszkedvünk telét, ami várólista csökkentős is, meg imádom is Steinbecket.
Richelle Mead Szukkubuszos sorozatát is szeretném folytatni februárban a harmadik résszel, remélem legalább annyira fogom élvezni, mint a második részt.
Idei, friss megjelenésnek pedig Vi Keeland Egomaniac c. regényét választottam. Annyian áradoztak róla, hogy muszáj megnéznem magamnak.
Ha ezt mind sikerül elolvasnom, akkor szabad vásárt engedélyezek magamnak, azt olvasok, amit akarok (tippem már van, hogy mi lesz az).
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)