Öt fiatal az ország öt különböző részéből. Három lány, két fiú. Négy hetero, egy meleg. Néhány gazdag, néhány szegény. Néhányuknak remek családjuk van, néhányuknak egyáltalán nincs. Mindannyian élik az életüket, amennyire csak tehetik, de mindannyian a szabadságot, a biztonságot, a közösség érzését, a családot és a szeretetet keresik közben. Azonban arra nem számítanak, hogy mi történhet amikor a "szeretlek", az a bizonyos nagy erejű szó rosszkor és rossz helyzetben hangzik el. Öt megható, először különálló történet, melyek a végére összekapcsolódnak egy nagy és erőteljes sztorivá - történetté a választásról, a hitről, a végzetről, a lesüllyesdésről és a felnövésről. Egy történet gyerekekről, akik bármi áron meg akarják tapasztalni, mit is jelent a szerelem és a testiség és megkérdezik maguktól: Elégedett lehetek valaha is magammal?
(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)
Már nagyon rég olvastam Ellen Hopkinstól, úgyhogy éppen itt volt az ideje, hogy elővegyem az egyik irományát. Azért ezt a regény választottam, mert most jelent meg a második része (szerk: ősz végén), ennél nem is akadhatott volna jobb alkalom.
5 különböző fiatal, 5 különböző háttérrel, 5 különböző környékről. 1 azonban közös bennük: mindannyiuk élete olyan fordulatot vesz, melynek hatására nagyon sötét és veszélyes dolgokkal kell szembenézniük.
Nem ez volt a kedvenc regényem az írónőtől, az Impulse-t nem tudta leszorítani az élről, de szorosan ott kullog a nyomában. Valahogy nem érintett meg annyira, pedig lehetősége éppen lett volna rá, mert megint csak elég húzós témákhoz nyúlt az írónő: prostitúció, drogok stb. A történet súlyát az adta, hogy mindezek a dolgok 15-16 évesekkel estek meg.
Whitney legnagyobb problémája a barátja Lucas volt. aki csakis azért szédítette, hogy elvegye a szüzességét, meg rászoktassa a drogokra, amibe a lány beleroppan. Ebben a sebezhető állapotban találkozik Brynnel, aki a látszat ellenére szintén kihasználja őt, eladja a testét és teljesen heroin függővé teszi.
A másik főszereplőnk Seth, aki egy farmer család fia és saját neméhez vonzódik, de ezt apja nem nézi jó szemmel, így kirúgja otthonról, ráadásul, mikor úgy érzi, hogy végre boldog lehetne, mert rátalál a szerelem, egy hirtelen fordulat összetöri őt. Ő is sebezhetővé válik, csakúgy, mint Whitney és ekkor találkozik Carllal, aki bevezeti a fiatal fiút a kitartottak világába, ami ugyan elsőre nagy gazdagsággal kecsegtet, de hamar rájön, hogy a pénz nem minden, és újra elindul lefelé a leejtőn.
Eden sem volt kivétel a nehéz élet alól. A szigorú mormon családi háttér alapból sem könnyíti meg a lány életét, nem engedi rendesen kibontakozni az első szerelmet, sőt, inkább pokollá teszi azt. A szülők meg vannak győződve róla, hogy az ördög szállta meg a lányt. Az ő esetében volt az az érzésem, hogy nagyon hajazott a Burned történetére egészen addig, hogy elküldték őt egy "átnevelő" intézetbe. Hangulatilag is majdnem olyan volt , mint az a regény. De az átnevelő résztől már teljesen más irányt vett a történet, azonban nem teljesen jót.
Ginger első problémája a családja (bár, ha jobban belegondolok, a családi háttér szinte miden szereplő sorsában nagy szerepet játszik), apja katona, anyja pedig jobb szó híján egy olcsó k**va. Azonban nem elégszik meg a saját maga által keresett pénzzel, ezért lánya testét is áruba bocsájtja. Ginger egyetlen támasza nagyanyja, akiben bízik és akiről tudja, hogy vigyáz a testvéreire, akkor is, ha ő lelép. Alex-szel karöltve Los Angelesbe jutnak és sztriptíztáncosnők lesznek.
Az ötödik szereplőnk Cody, aki szerencsejáték függővé válik és annak érdekében, hogy ehhez pénzt szerezzen baromi sok mindent bevállal.
Muszáj volt nagyjából felvázolnom a szereplők háttértörténetét, hogy érthető legyen a következő rész. Azt hiszem, így már érthető, miért is mondtam az elején, hogy elég rázós témákat feszeget. A legfélelmetesebb az egészben az, hogy ez a korosztály mennyire sebezhető és befolyásolható. Bizonyíték nélkül szilárdan hisznek saját elképzeléseikben, ami egy bizonyos határig kimondottan jó, utána azonban szinte őrültség. De mi az a pont, ahol átfordul a mérleg nyelve? Hol van az a határ, ami a bátorságot, a kétségbeesést és az őrültséget elválasztja? Meg lehet ezt egyáltalán általánosságban határozni? Nem lehet, és nem is szabad, már csak azért sem, mert ez személytől és helyzettől is nagy mértékben függ.
Azt is elég kemény volt látni, hogy olyan aprónak és jelentéktelennek tűnő dolgok, mint pl. egy zűrös szakítás, milyen lavinát indíthat el és ezáltal milyen mélyre lehet jutni viszonylag könnyen és gyorsan.
Hopkins azon írónők egyike, akik nagyon könnyedén írnak olyan szülőfigurákat, akiket egyszerűen muszáj gyűlölni és megvetni. Ki kedvelne egy olyan anyát, aki saját kislányát tönkreteszi azzal, hogy tudtán kívül eladja a testét és undorító, vén perverzek kénye - kedvének teszi ki? Vagy ki tudna kedvelni olyan szülőket, akik meg vannak győződve róla, hogy lányukat megszállta az ördög, csak azért, mert szimplán szerelmes lett annak rendje és módja szerint. Tudom, hogy ez részben vallási indíttatású reakció, de ennek ellenére számomra felfoghatatlannak tűnik. Nyilván nekik meg más vallás, más felfogás tűnik annak, csak ez akkor sem tűnik helyénvalónak... Mindegy, ezen el lehet morfondírozni még egy darabig, de nem akarok vele senkit sem fárasztani.
Amit picit hiányoltam, az az, hogy a végé nem futottak össze a szálak, nem fonódott össze igazán a szereplők élete, legalábbis nem mindegyiküké. Valahogy vártam volna, hogy egy ponton találkoznak és segítenek egymáson, még akkor is, ha ez nem éppen Hopkinsos fordulat, és nem épp a való életet tükrözi.
A vége viszont olyan szempontból valósághű, hogy van, akinek sikerül önerőből vagy kis segítséggel változtatnia az életén, viszont némelyik szereplőnek ez korántsem sikerül ennyire egyértelműen.
Hogy mi lett velük, tovább lehet gondolni, de aki nem akarja a saját képzeletére bízni a dolgot, annak jó hír, hogy elérhető a folytatás, aminek Traffick a címe. Az biztos, hogy én el fogom olvasni a jövőben, addig pedig marad a találgatás.
A másik főszereplőnk Seth, aki egy farmer család fia és saját neméhez vonzódik, de ezt apja nem nézi jó szemmel, így kirúgja otthonról, ráadásul, mikor úgy érzi, hogy végre boldog lehetne, mert rátalál a szerelem, egy hirtelen fordulat összetöri őt. Ő is sebezhetővé válik, csakúgy, mint Whitney és ekkor találkozik Carllal, aki bevezeti a fiatal fiút a kitartottak világába, ami ugyan elsőre nagy gazdagsággal kecsegtet, de hamar rájön, hogy a pénz nem minden, és újra elindul lefelé a leejtőn.
Eden sem volt kivétel a nehéz élet alól. A szigorú mormon családi háttér alapból sem könnyíti meg a lány életét, nem engedi rendesen kibontakozni az első szerelmet, sőt, inkább pokollá teszi azt. A szülők meg vannak győződve róla, hogy az ördög szállta meg a lányt. Az ő esetében volt az az érzésem, hogy nagyon hajazott a Burned történetére egészen addig, hogy elküldték őt egy "átnevelő" intézetbe. Hangulatilag is majdnem olyan volt , mint az a regény. De az átnevelő résztől már teljesen más irányt vett a történet, azonban nem teljesen jót.
Ginger első problémája a családja (bár, ha jobban belegondolok, a családi háttér szinte miden szereplő sorsában nagy szerepet játszik), apja katona, anyja pedig jobb szó híján egy olcsó k**va. Azonban nem elégszik meg a saját maga által keresett pénzzel, ezért lánya testét is áruba bocsájtja. Ginger egyetlen támasza nagyanyja, akiben bízik és akiről tudja, hogy vigyáz a testvéreire, akkor is, ha ő lelép. Alex-szel karöltve Los Angelesbe jutnak és sztriptíztáncosnők lesznek.
Az ötödik szereplőnk Cody, aki szerencsejáték függővé válik és annak érdekében, hogy ehhez pénzt szerezzen baromi sok mindent bevállal.
Muszáj volt nagyjából felvázolnom a szereplők háttértörténetét, hogy érthető legyen a következő rész. Azt hiszem, így már érthető, miért is mondtam az elején, hogy elég rázós témákat feszeget. A legfélelmetesebb az egészben az, hogy ez a korosztály mennyire sebezhető és befolyásolható. Bizonyíték nélkül szilárdan hisznek saját elképzeléseikben, ami egy bizonyos határig kimondottan jó, utána azonban szinte őrültség. De mi az a pont, ahol átfordul a mérleg nyelve? Hol van az a határ, ami a bátorságot, a kétségbeesést és az őrültséget elválasztja? Meg lehet ezt egyáltalán általánosságban határozni? Nem lehet, és nem is szabad, már csak azért sem, mert ez személytől és helyzettől is nagy mértékben függ.
Azt is elég kemény volt látni, hogy olyan aprónak és jelentéktelennek tűnő dolgok, mint pl. egy zűrös szakítás, milyen lavinát indíthat el és ezáltal milyen mélyre lehet jutni viszonylag könnyen és gyorsan.
Hopkins azon írónők egyike, akik nagyon könnyedén írnak olyan szülőfigurákat, akiket egyszerűen muszáj gyűlölni és megvetni. Ki kedvelne egy olyan anyát, aki saját kislányát tönkreteszi azzal, hogy tudtán kívül eladja a testét és undorító, vén perverzek kénye - kedvének teszi ki? Vagy ki tudna kedvelni olyan szülőket, akik meg vannak győződve róla, hogy lányukat megszállta az ördög, csak azért, mert szimplán szerelmes lett annak rendje és módja szerint. Tudom, hogy ez részben vallási indíttatású reakció, de ennek ellenére számomra felfoghatatlannak tűnik. Nyilván nekik meg más vallás, más felfogás tűnik annak, csak ez akkor sem tűnik helyénvalónak... Mindegy, ezen el lehet morfondírozni még egy darabig, de nem akarok vele senkit sem fárasztani.
Amit picit hiányoltam, az az, hogy a végé nem futottak össze a szálak, nem fonódott össze igazán a szereplők élete, legalábbis nem mindegyiküké. Valahogy vártam volna, hogy egy ponton találkoznak és segítenek egymáson, még akkor is, ha ez nem éppen Hopkinsos fordulat, és nem épp a való életet tükrözi.
A vége viszont olyan szempontból valósághű, hogy van, akinek sikerül önerőből vagy kis segítséggel változtatnia az életén, viszont némelyik szereplőnek ez korántsem sikerül ennyire egyértelműen.
Hogy mi lett velük, tovább lehet gondolni, de aki nem akarja a saját képzeletére bízni a dolgot, annak jó hír, hogy elérhető a folytatás, aminek Traffick a címe. Az biztos, hogy én el fogom olvasni a jövőben, addig pedig marad a találgatás.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)