Volt egyszer egy tél, 4 egész órán át tartott. A szerencsétlenebbek átaludták.
Ennyit az időjárásunkról, de tényleg, hó helyett az eső esett és tizensok fok volt (ahogy most is). A január nem volt olyan igazán januáros, viszont hamar eltelt, aminek azért is örülök személy szerint, mert látszólag rövidebb ideig szenvedek. Nagyon nehezen viselem a január - februárt, alig várom, hogy tavasz legyen, mert ez a semmilyen idő kikészít.
Sokszor ezért ki sem néztem az ablakon, hanem inkább beleástam magam egy jó kis könyvbe, aminek meg is lett az eredménye: teljesítettem a januárra kitűzött céljaimat.
A Blood Kiss volt az első könyv, amit idén befejeztem, de nem ezt veszem az első kiolvasott könyvnek, mert még 2015-ben kezdtem. Talán csak az utolsó 100 oldal csúszott át az új évre.
Hivatalosan az első könyvem a Tűzpróba lett James Dashnertől, ami a várólista csökkentősök közt is szerepel, jó a 40 pontos kihívásra és a sorozatosra is, szóval 3 legyet ütöttem egy csapásra. Azért is ezt vettem elsőnek, hogy végre megnézhessen a filmet, de meg kell mondjam, nagy csalódás volt (a film, nem a könyv).
Ezután a kolléganőmtől kölcsönkaptam azt a regényt, amiről nap, mint nap áradozott nekem, ráadásul még idézett is belőle, és ennek hatására úgy éreztem, hogy nekem ez kell. Nem csalódtam. A 100 éves ember, aki kiugrott az ablakon és eltűnt, egy végtelenül szórakoztató regény, halálosan jól mulattam rajta, ami sajnos a film verziójáról nem mondható el. Úgy látszik mostanában a a könyvből készült filmekkel nincs szerencsém.
A Princess Diearies (Neveletlen Hercegnő) valamiért eddig kimaradt az életemből, valahogy nem vettem tudomást a sorozatról. A filmet láttam és imádom. Nem is tudom, honnan jött az ötlet, hogy akkor én ezt most megveszem és elolvasom, mindenesetre nem bántam meg. Nagyon aranyos regény, csakúgy, mint a film. Cuki volt, és pont jókor talált meg, éppen ilyen aranyos, könnyed olvasmányra vágytam.
Mire végeztem Mia kalandjaival, épp megjelent a Never Never 3. része, az első kiemelten várt olvasmányom. Nagyon kíváncsi voltam, miként lesz vége Silas és Charlie kalandjainak, és bár nem úgy lett, mint arra én számítottam, nem okozott csalódást, Aranyosan lett vége. Egy pár dolog nyitva maradt, az viszont biztos, hogy a nyáron, mikor újraolvasós hónap lesz, egybe elolvasom majd a 3 részt, mert biztos egészen más élményt ad majd úgy, hogy nem kell éveket várnom a részek között.
Végül nekikezdtem a hónap utolsó tervezett olvasmányának, a Ready Player One-nak. Tartottam tőle, de az első 20%-ot követően beszippantott a sztori, még akkor is, ha simán elvesztem a sok ismeretlen játékutalás között. Most tartok 60% környékén és nagyon kíváncsian várom mi lesz a végkifejlet.
A Never never part three volt az új megjelenés, a Tűzpróba pedig a régi, így ez kipipálva januárra. Elolvastam 1 várólista csökkentős regényt, ez is pipa. Egész jól haladok.
Mivel ma már 31-e van, így biztos, hogy az Ernest Cline regény átcsúszik februárra. Ezen kívül beterveztem februárra a Thief folytatását C.L.Stone-tól, a Liart. Jó lenne szintre hozni lassan a sorozatot, de ahhoz bele kell húznom rendesen. Mindenesetre ez a kötet tökéletes a sorozatos kihívásra.
Aztán lesz egy új megjelenés, ami februárban az egyik kedven írónőm könyve, a Salt to the Sea lesz. Igen, Ruta Sepetys új könyve. Ugyan nem vagyok oda a történelmi regényekért, de tőle még ezeket is szívesen olvasom. Ráadásul, ez a regény kicsit spin-off is, ugyanis az Árnyalatnyi remény egyik szereplője lesz ebben a sztoriban a főszereplő.
A The Opportunist azért került fel a listára, mert "állítólag" erről másolták a Volition c. könyvet én meg már csak azért is kíváncsi vagyok. Plusz Tarryn Fisher írta, aki társszerzője a Never Never könyveknek. Meglátjuk, mi igaz a vádakból...
És végül, de nem utolsósorban tervezek nekiállni a Cseresznyepiros nyárnak, (Carina Bartsch) amiről már nagyon sok jót hallottam. A regényt karácsonyra kaptam a folytatásával együtt, úgyhogy nagyon ajánlom neki, hogy jó legyen!
Mivel a február rövid hónap, így szerintem ez a négy könyv bőven elég lesz. Ha mégsem, akkor sem fogok kétségbe esni, biztosan találok magamnak valami olvasnivalót...
Hivatalosan az első könyvem a Tűzpróba lett James Dashnertől, ami a várólista csökkentősök közt is szerepel, jó a 40 pontos kihívásra és a sorozatosra is, szóval 3 legyet ütöttem egy csapásra. Azért is ezt vettem elsőnek, hogy végre megnézhessen a filmet, de meg kell mondjam, nagy csalódás volt (a film, nem a könyv).
Ezután a kolléganőmtől kölcsönkaptam azt a regényt, amiről nap, mint nap áradozott nekem, ráadásul még idézett is belőle, és ennek hatására úgy éreztem, hogy nekem ez kell. Nem csalódtam. A 100 éves ember, aki kiugrott az ablakon és eltűnt, egy végtelenül szórakoztató regény, halálosan jól mulattam rajta, ami sajnos a film verziójáról nem mondható el. Úgy látszik mostanában a a könyvből készült filmekkel nincs szerencsém.
A Princess Diearies (Neveletlen Hercegnő) valamiért eddig kimaradt az életemből, valahogy nem vettem tudomást a sorozatról. A filmet láttam és imádom. Nem is tudom, honnan jött az ötlet, hogy akkor én ezt most megveszem és elolvasom, mindenesetre nem bántam meg. Nagyon aranyos regény, csakúgy, mint a film. Cuki volt, és pont jókor talált meg, éppen ilyen aranyos, könnyed olvasmányra vágytam.
Mire végeztem Mia kalandjaival, épp megjelent a Never Never 3. része, az első kiemelten várt olvasmányom. Nagyon kíváncsi voltam, miként lesz vége Silas és Charlie kalandjainak, és bár nem úgy lett, mint arra én számítottam, nem okozott csalódást, Aranyosan lett vége. Egy pár dolog nyitva maradt, az viszont biztos, hogy a nyáron, mikor újraolvasós hónap lesz, egybe elolvasom majd a 3 részt, mert biztos egészen más élményt ad majd úgy, hogy nem kell éveket várnom a részek között.
Végül nekikezdtem a hónap utolsó tervezett olvasmányának, a Ready Player One-nak. Tartottam tőle, de az első 20%-ot követően beszippantott a sztori, még akkor is, ha simán elvesztem a sok ismeretlen játékutalás között. Most tartok 60% környékén és nagyon kíváncsian várom mi lesz a végkifejlet.
A Never never part three volt az új megjelenés, a Tűzpróba pedig a régi, így ez kipipálva januárra. Elolvastam 1 várólista csökkentős regényt, ez is pipa. Egész jól haladok.
Mivel ma már 31-e van, így biztos, hogy az Ernest Cline regény átcsúszik februárra. Ezen kívül beterveztem februárra a Thief folytatását C.L.Stone-tól, a Liart. Jó lenne szintre hozni lassan a sorozatot, de ahhoz bele kell húznom rendesen. Mindenesetre ez a kötet tökéletes a sorozatos kihívásra.
Aztán lesz egy új megjelenés, ami februárban az egyik kedven írónőm könyve, a Salt to the Sea lesz. Igen, Ruta Sepetys új könyve. Ugyan nem vagyok oda a történelmi regényekért, de tőle még ezeket is szívesen olvasom. Ráadásul, ez a regény kicsit spin-off is, ugyanis az Árnyalatnyi remény egyik szereplője lesz ebben a sztoriban a főszereplő.
A The Opportunist azért került fel a listára, mert "állítólag" erről másolták a Volition c. könyvet én meg már csak azért is kíváncsi vagyok. Plusz Tarryn Fisher írta, aki társszerzője a Never Never könyveknek. Meglátjuk, mi igaz a vádakból...
És végül, de nem utolsósorban tervezek nekiállni a Cseresznyepiros nyárnak, (Carina Bartsch) amiről már nagyon sok jót hallottam. A regényt karácsonyra kaptam a folytatásával együtt, úgyhogy nagyon ajánlom neki, hogy jó legyen!
Mivel a február rövid hónap, így szerintem ez a négy könyv bőven elég lesz. Ha mégsem, akkor sem fogok kétségbe esni, biztosan találok magamnak valami olvasnivalót...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)