Ugrás a fő tartalomra

Beszéljünk róla...

Nincs új a nap alatt.
Ezt mi sem példázza jobban, mint hogy Laurie Halse Anderson Hadd mondjam el című könyve kapcsán a közelmúltban újabb botrány robbant ki.
Jött egy  Dr. Richard Swier nevű emberke és beszámolt arról, hogy egy floridai iskolában a szülők felháborodtak azon, hogy a nyolcadik osztályos gyerekeikkel elolvastatták a fent nevezett könyvet. Ez nem is igazán lett volna gond, hiszen nem egy ilyen eset játszódott már le, hogy szülők tiltakoztak egy - egy iskolai olvasmány miatt.


De ez a Dr.Swier egyszerűen pornográfiának nevezte a regényt.
A könyv egy 13 éves lányról szól, akit megerőszakoltak. Nem magáról az erőszakról, hanem arról, hogy hogyan birkózik meg ezzel a traumával, hogyan dolgozza fel a történteket.
Ezzel szemben az úriember teljes fertőnek írta le a történetet, amelyet a következő elemekkel indokolt: a diákok lopnak benne (késést igazoló cetliket), idézem "lefekszenek az egész focicsapattal szombat este, majd hétfőn újjászületett szűz istennőként parádéznak", továbbá szerepel benne az "elvágom a torkom" kifejezés, ami szerinte egyértelműen az öngyilkosságot testesíti meg, tartalmaz csoportos szexet, illetve kifogásolta még a durva nyelvezetet, mert túl sokat használják a csúnya szavakat (bitch, asshole, pissed, bitchy). Megjegyzem a "fuck"-ot nem emelte ki. Arról már nem is beszélve, hogy nagyon nehezen tudna nekem mutatni olyan young adult könyvet, amiben nem szerepelne valamelyik, akár többször is.

A tanári kar a beérkezett szülői panasz után összeült, de megszavazták, hogy a könyv maradjon, mint alternatív lehetőség, mert nem árt, ha tudják a gyerekek, hogy esetlegesen mivel találkozhatnak majd a jóval kevésbé védett középiskolában az általános iskolából kikerülve.

Az egyik szülő azt is sérelmezte, hogy a tanár ezzel a fiúkat rossz hírbe hozza, meg megszégyeníti, mert felállva kell hangosan felolvasniuk belőle részeket. Emellett pedig ő is gyermekpornónak titulálta a regényt.

Az eredeti cikk alatti kommenteket is érdemes elolvasni. Számomra abból is az derült ki, hogy ennek a pasasnak semmi köze nincs sem a valósághoz, sem az irodalomhoz, sem a könyvekhez.
Az egyik hozzászóló felhozta, hogy az ezzel az erővel a Biblia is "káros", hisz az is tartalmaz nemi erőszakot. Erre Dr. Swier ezzel válaszolt:

"A Biblia olvasása megtanítja a gyerekeknek, hogyan éljenek erkölcsös életet. Sok olyan kiadása létezik, amit a gyerekek is olvashatnak, szüleikkel közösen. A Hadd mondjam el pornográfia morális mondanivaló nélkül. Tanítsd meg a gyereknek a Tízparancsolatot és az Aranyszabályt az majd segít neki szembeszállni azokkal a rossz dolgokkal, amikről a Hadd mondjam el-ben olvas."

Most komolyan? Ez a pasi mit szívott? Kötve hiszem, hogy aki nem fújja kívülről a Tízparancsolatot, az azon nyomban elzüllik és képtelen lesz a világ gonosz, rossz dolgaival szembenézni...

Szerinte az egyetlen lehetőség az erőszak megelőzésére, ha "megtanítjuk a fiatal fiúknak és lányoknak, hogyan éljenek erkölcsös életet". Cseszheti az erkölcsösséget, ha önhibáján kívül bekerül a gyerek egy olyan közegbe, ahogy más normákat lát, és ha megtetszik neki esetleg ez a más alapokon nyugvó közeg, akkor nem az fog eszébe jutni, hogy jajj, akkor most melyik parancsolatot szegtem meg, amikor ezt és ezt tettem.
Félreértés ne essék, nincs semmi bajom a vallással. Egyszerűen az a gondom, hogy ez a jóember, baromira nem látja reálisan a dolgokat. A mai világ nem így működik. 
Itt megint előjön az a lebutított elmélet, hogy sajnos sokan azt hiszik, hogyha egy befolyásolható fiatal a kezébe vesz egy hasonló regényt, mint a vita indítója, akkor azonnal ki akar majd mindent próbálni, amiről a könyvben olvasott (drogok, szex, erőszak stb.).
A másik, hogy Swier szerint, ha valaki a gyerek kezébe adja a könyvet az egyenesen gyermekbántalmazásnak minősül.
"A nemi erőszak is erőszaknak számít. Egy kiskorú ellen elkövetett nemi erőszak, az erőszak legkegyetlenebb formája. Ha könyvet írnak róla, az gyermek pornográfia. Az, hogy a Hadd mondjam el-t odaadják olvasásra a fiataloknak, az gyermekbántalmazás"
Az első két mondattal egyetértek. Talán a legborzalmasabb dolog, De az, hogy ha a kezébe adom, hogy olvassa, az gyermekbántalmazás? Ugyan már...

Az a baj, hogy nem bízunk a fiatalokban. Meg kellene értenünk azt, hogy egy adott könyv, teljesen mindegy hogy milyen témában, adott esetben teljesen mást nyújt egy fiatalnak, mint egy felnőttnek. És az, hogy egy felnőttnek rögtön az erőszak tűnik ki belőle, nem biztos, hogy a gyereknek is először az fog feltűnni az különböző életkori sajátosságok és élethelyzetek miatt.

A legszebb az egészben, hogy ahányszor a hozzászólók rákérdeztek, vagy csak megemlítették, hogy olvasta- e egyáltalán a könyvet mielőtt megírta a cikket, kivétel nélkül sunyi módon kitért a válaszadás alól. És azt hiszem ezzel minden elmondtam.

A teljes cikk elolvasható a linken: http://goo.gl/e5srdj

Tudom, hogy nem egyszer rágtuk már át ezt a témát, de ahányszor előkerül kicsit mindig felhúzom magam miatta, hogy mennyire szűk látókörűek tudnak lenni egyesek. Laurie Halse Anderson könyve minden csak nem pornográfia, és nem hiszem, hogy bárkit negatív élmény ért annak következtében, hogy kézbe vette és elolvasta.

Engem még felnőtt fejjel is ráébresztett jó pár dologra, és nem csak ez a regénye (a Jégviráglányok, meg a Twisted is) és biztos vagyok abban, hogy az írónő következő regénye is olyan jó lesz, mint az eddigiek. (2014. januárjában már kézbe is foghatjuk The Impossible Knife of Memory címmel).

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2023-as zárás

  Az idei év számokban:                                          Olvasott könyvek száma: 94 (ebből angolul: 69) Újraolvasások száma: 5 Be nem fejezett könyvek száma: 1 Legolvasottabb műfaj: romantikus (és egyéb alműfajai)

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobb...

Rebecca Donovan: Out of Breath (Breathing #3)

Emma otthagyja Weslyn-t és vele együtt minden lakóját, hogy a Stanford Egyetemre járjon, ahogy mindig is tervezte. Már nem ugyanaz a lány, aki volt, csak árnyéka önmagának. Össze van törve, és az egyetlen lehetősége arra, hogy újra teljes életet élhessen, ha megbocsájt. Meg kell találnia a módját, hogy megbocsájtson önmagának, és rájöjjön mennyire értékes, mielőtt elfogadja a szerelmet, amit igazából megérdemel. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) A második részt jóval megjelenése után olvastam, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy tudtam, nagyon szemét kis függővége lesz, és így kevesebbet kell várnom a befejező részre. És tényleg megúsztam viszonylag kevés várakozással,  mindössze talán két hét telt el, és már újra belemerülhettem Emma történetébe.