A tizenhét éves Parker Frost sosem választotta a járatlan utat. Évfolyamelső és tökéletesen feddhetetlen, épp érettségi előtt áll, anélkül, hogy megcsókolta volna kiszemeltjét vagy valaha is megszegte volna a szabályokat. Ezért amikor a sors egy nyomot sodor elé - ami a kulcsa lehet a helyi rejtély megoldásának - , úgy dönt, él a lehetőséggel.
Julianna Farnettire és Shane Cruzra mindenki úgy emlékszik, mint a Summit Lake középiskola ragyogó párjára - akik minden szempontból tökéletesek és együtt kellett volna leélniük az életüket. Ám Julianna naplója egy egészen más történetről mesél - Shane-ben való kételkedésről és tiltott szerelemről egy idősebb, művész sráccal. Ezek azok a titkok, amelyeket magával vitt a lány azon az éjjelen, mikor Shane Jeep-je belecsúszott a jeges folyóba, és nem hagyott maga után eltemethető holttesteket csak egy gyászoló várost.
Julianna naplójának olvasása bátorságot ad Parkernek ahhoz, hogy elkezdjen igazán élni - és ahhoz, hogy megkérdőjelezze, mi is történt a baleset éjjelén. Múltból származó nyomokkal a birtokában, legjobb barátnőjével Kattel, és Trevorral, régi kiszemeltjével az oldalán elindul, hogy kiderítsen egy - két dolgot.
A rejtély olyan helyekre viszi Parkert, amit el sem tudott képzelni. Hamarosan rájön, hogy, ha a kevésbé kitaposott utat választja, az mindent megváltoztat.
(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)
Régóta kacérkodom már az írónő könyveivel, elsősorban az In Honor című regényét néztem ki magamnak road-tripes mivolta miatt, amibe egyenesen szerelmes vagyok, de mivel ezt is ebbe a műfajba sorolták, amellett, hogy a borítóját is imádom, inkább erre a friss megjelenésére esett a választásom.
Parker végzős diák egy kisvárosi középiskolában. Eddigi élete arról szólt, hogy jól tanult, mintadiák volt, töretlenül az egyetem lebegett a szeme előtt, hogy orvos lehessen. Egyetemi tanulmányaihoz nagy szüksége lenne arra az ösztöndíjra, amit megpályázott, és már csak négyen vannak érte versenyben. Az utolsó rosta egy beszéd az alapítvány tagja előtt, ám egy rosszkor előkerült régi napló és egy nem mindennapi szerelmi történet közbeszól.
Ez a könyv nem csak egy történetet mesél el, hanem tulajdonképpen kettőt. Egyrészt Parkerét, aki egy utolsó "hurrá" keretében próbál kitörni a jó kislány szerepből és elindul az önállósodás útján. A másik történet a kisváros Golden Couple-járól szól ( szóljatok, ha tudtok erre normális magyar kifejezést, mert nekem egy sem jutott eszembe), arról a két fiatalról, akikről mindenki azt hitte, hogy együtt fognak megöregedni. Julianna Farnetti és Shane Cruz tragikus szerelme az egész kisvárost megrendítette tíz évvel korábban. Az ő emlékükre létrehozott alapítvány által meghirdetett ösztöndíjra pályázik Parker.
Amikor a lány egy fura véletlen folytán rátalál Julianna végzős naplójára, tudja, érzi, hogy valami megváltozik.
“
…néha pont azon az úton találkozunk végzetünkkel, amelyre azért léptünk, hogy elkerüljük azt.
Ahogy részletekbe menően megismeri a páros ballagás előtti utolsó napjait, rájön, hogy valami nagyon sántít a történetben. Az igazság kutatása közben Parker maga is rájön néhány lényeges dologra.
Bár a könyv a road - trip kategóriába van sorolva, nem az. Maga az utazás talán a cselekmény 1% - teszi ki, úgyhogy aki ezért venné kézbe, inkább válasszon mást.
Nem egy mozgalmas regény, még úgy sem, hogy történet van a történetben, mert ennek ellenére Parker lelkére koncentrál, az ő személyiségének változásait helyezi előtérbe.
A lány szülei elváltak, így anyjával él, jónak mondható a kapcsolatuk, ha csak azt nézzük, hogy nagyon ritkán keverednek veszekedésbe egymással. A anya nagyon szigorú, már - már őrmesteri szinten, a Parker előtt álló megmérettetés miatt ráadásul, fokozottabban felügyeli lánya minden mozzanatát.
Parker soha nem volt az a lázadó típus, mindig is az történt, amit anyja akart, eltervezett neki mindent, a lány csak sodródott az árral. Julianna naplója ráébreszti, hogy nem szabad vesztegetnie az időt, és ki kell használni a lehetőségeket. Ezért is dönt úgy, hogy utánajár, hogyan is végződött az álompár története, és hogyan kerül a képbe Josh, a szűkszavú kávézó tulajdonos,
A nyomozás során két társa is van, Kat , a legjobb barátnő, aki évek óta sikertelenül próbálja Parkert belevinni a rosszba. Egyébként olyan igazi barátnő típus, annak ellenére, hogy nagyon lazának és nemtörődömnek mutatja magát, igenis sokat számít neki Parker barátsága, támogatja őt mindenben. Ezért is fél, hogy mi lesz barátságukkal az egyetem miatt, hiszen elszakadnak egymástól.
Parker másik kísérője, akit természetesen Kat szervezett be, Trevor Collins, a sármőr, aki 7. osztály óta ostromolja Parkert, de még nem jutottak egymással dűlőre. A lány már csak azért sem akar igent mondani a fiúnak, mert fél, hogy ennyi év után már csak egy strigula lenne.
Az utazás és a nyomozás viszont rákényszeríti őket arra, hogy összedolgozzanak és Parker meglátja a fiúnak azt az oldalát is, amit eddig nem ismert.
“
Gondolj csak azokra a dolgokra, amikben reménykedünk és amikről álmodozunk, és arra, hogy sokszor mennyire másnak bizonyulnak, mint ahogy elképzeltük őket.
Ám a középpontban mégis az áll, hogy Parker miként tanul meg nemet mondani, többek között anyjának is, és hogyan hozza meg első önálló döntéseit, ami egyrészt nem könnyű, másrészt az ő esetében nem is fájdalommentes folyamat.
A regény két fordulatnak nevezhető eleme nem olyan nagyon váratlan, hiszem az első elhintett fél mondanál simán rá lehet jönni, sőt, már egy kicsit előbb is. Igaz, ez főhősünknek nem megy annyira könnyen, néhol szinte már üvöltöttem vele, hogy vegye már észre azt, ami a csinos kis arcába van tolva. Emellett, ahhoz, képest, hogy realisztikus regény, néhány rész a realitással még csak köszönőviszonyban sem volt. Pl: Julianna tettei. Jó, tudom, ez már szőrszálhasogatás meg minden, és tény, hogy olvasás közben nem tűnt fel, viszont mikor már leülepedett a regény, akkor kezdtek el ezek a dolgok igazán motoszkálni a fejemben.
Még két apró dolgot szeretnék megemlíteni, aztán ígérem, abbahagyom a szó-, és agymenésemet. Az egyik, hogy Parker vezetékneve Frost és mivel nevéhez hűen meg apja lelkesedése nyomán imádja Frost munkásságát, így a fejezetek egy - egy Frost idézettel kezdődnek, ami kimondottan tetszett. Szeretem az ilyen apró extrákat.
A másik dolognál nagy mértékben előnyben lesznek a Teen Wolf rajongók. Igen, nagy TW rajongó vagyok, és képes vagyok csitri módjára visítani egy - egy mindegyik epizód nézése közben.
A történetben szerepet játszik - mégpedig igen nagy szerepet - egy bizonyos tetoválás, ami történetesen pontosan olyan, mint amilyen a Teen Wolfban Derek hátán található.
Khm, khm , szóval a regényből kiderül, hogy ezt az alakzatot Triskelionnak hívják, és egy kelta motívum. A könyv szerint három ága a mozgást, a fejlődést és a megvilágosodást jelképezi.
Mellékesen jegyezném meg, hogy az eredeti szimbolikája ennél jóval sokrétűbb, érdemes utána olvasni.
A Teen Wolfnak ezt leszámítva semmi köze a történethez, de muszáj volt kiemelnem.
Összességében egy könnyen olvasható kis regény döntésekről, az élet rövidségéről és a lehetőségek kihasználásáról.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)