Az olvasás 7 hete - 5. hét

Immár az ötödik hetet kezdjük ebben a nagyszabású olvasást népszerűsítő akcióban. Ismételten nagyon jó kis témák vannak terítéken. Az hiszem, ez megint olyan hét lesz, mikor majdnem mindegyikről írok majd pár sort (tényleg csak párat, nem kell megijedni.:) ű9

Kedvenc műfajok

„Az vagy, amit olvasol”, azaz lehet-e valakinek a személyiségére következtetni az olvasmányai alapján?

Könyvek, amik megváltoztattak, amik hatottak rám 

A kedvenc műfajokkal kapcsolatosan klisének hangozhat talán, de csakúgy, mint a zenei ízlésem terén majdhogynem teljesen mindenevő vagyok, bár tény és való, hogy vannak preferált műfajok, amikhez előszeretettel és gyakrabban nyúlok, mint a többihez. Egy ideje ilyen előnyt élvez a young adult irodalom, azon belül is a fantasy (Richelle Mead, Maggie Stiefvater, Kelley Armstrong, Cassand Clare stb könyvei.), bár mostanában ezt kezdik leszorítani a komolyabb, valós témákat taglaló könyvek (Laurie Halse Anderson, Elizabeth Scott, és Giginek hála Ellen Hopkins  művei) Természetesen azért szívesen olvasok felnőtt irodalmat is ( Ward, Lesley Pearse, Daniel Keyes, Marquez), a chick lit  irodalom képviselőinek ( Sophie Kinsella, Marian Keyes, Jane Green) írásait is bőven fogyasztom, de imádom a klasszikusokat is, Victor Hugo a nagy kedvencem. Hangulatomtól függ, hogy épp melyik műfajba tartozó olvasmányba merülök éppen bele.

Az, hogy az ember mit olvas, nem hiszem, hogy meghatározná,  milyen a személyisége. Megint csak a zenéhez tudom hasonlítani. Ahogyan a zenei ízlésből, az olvasott könyvekből sem lehet (és szerintem nem is szabad) messzemenő következtetéseket levonni az olvasó személyiségét illetően.

Az emberek hajlamosak olyan sztereotípiákat alkotni a könyvekkel és olvasóik személyiségével kapcsolatban, amik nem feltétlenül  állják meg a helyüket. Példának okáért elég, ha megemlítjük a romantikus regényeket (legyen szó akár egy átlag romantikus történetről vagy némi erotikus fűszerezéssel gazdagított sztoriról, az új trend szerint esetleg egy kis fantasy vonulattal megspékelve),amiket valahogy az unatkozó, elhanyagolt háziasszonyok kedvenc olvasmányainak tartanak. Szinte tényleg minden műfajhoz társítottak már embertípust. Én is olvasok Wardot, annak ellenére, hogy nem vagyok unatkozó háziasszony, és olvasok szépirodalmat is pedig nem tartom magam sznobnak(igen, ezt is hallottam már, hogy sznobnak minősítették azt aki szépirodalmat olvas kizárólag, meg hogy ők mindig mindenkit lenéznek , aki mást olvas). Sőt, azt sem hiszem, hogy aki csakis fantasyt olvas, az felelőtlen meg komolytalan lenne. Még egyszer hangsúlyozom nem szabad ezt ennyire komolyan venni. Persze, nyilván egy - egy olvasmányunk hatással lehet a gondolkodásunkra, átértékelhetünk dolgokat, rajonghatunk olyan dolgokért, amiket azelőtt észre sem vettük, tehát alakítják a személyiségünk, de nem határozzák meg teljesen.

Ezzel pedig el is érkeztünk a következő és egyben a heti utolsó témánkhoz, hogy mely könyvek hatottak rám. Többnyire olyan értelemben hatnak rám bizonyos könyvek, hogy megváltoztatják a véleményem egyes dolgokról, vagy rávilágítanak egy - egy tényre amit magamtól még nem vettem észre vagy csak olyan témába engednek bepillantást, amihez a való életben még nem volt közöm. Ilyen könyvek volt példálul a teljesség igénye nélkül: Kevin Brooks : Lucas, Coelho művie, Laurie Halse Anderson könyvei, Ellen Hopkins : Burned, Elizabeth Scott könyvei.