Ugrás a fő tartalomra

Az olvasás 7 hete - A második hét: A könyvmoly prédája a könyv....

...csak az a kérdés, hogy milyen formában.
Ebből már talán kitalálható,hogy a második heti témák közül melyek lesz a kiválasztottak (Igen, kiválasztottak, mert mind annyira jó, hogy nem tudtam csak egyet választani ezért egy kivételével mindet érinteni fogom.)


Könyvtár vagy könyvvásárlás?
E-book vagy könyv?
Sorozatok: olvas-e, gyűjt-e sorozatokat?




     Sok moly vallja azt a nézetet, hogy mindegy, hogy honnan szerzi be a  könyvet, csak olvashasson. Én finnyás vagyok olyan szempontból, hogy szeretek olyan könyvet olvasni, ami a sajátom. Miután elolvastam, sokszor odamegyek a könyvespolchoz, leveszek bizonyos könyveket, belelapozok..  Megnyugtat, hogy a polcomon van, és akkor veszem kézbe, amikor csak kedvem tartja. Ezt hívom én hörcsög - effettusnak. Gyűjtögetem őket és nem adom el, akkor sem, ha nem tetszett. Ebből következik, hogy rendszeresen vásárolok, sőt mondhatni túl gyakran és túl sokat :) De  hát, na, könyvmoly lennék, vagy mi a csuda. :)
Azért is előnyben részesítem a vásárlást, mert van annak egy bizonyos hangulata, mikor az ember belép egy könyvesboltba a sok új szépség közé, körbeveszi az a tipikus új könyv illat, és órákon keresztül válogat, nézelődik semmivel sem törődve. Az online vásárlás meg marad a kényelmesebb napokra, mikor nincs kedve a molynak kikelni a fotelből :) 
   A másik dolog, amiért nem szoktam könyvtárazni az az, hogy határidőhöz vagyok kötve, azt pedig nagyon nem szeretem. Ha határozott időre kell elolvasnom valamit,azzal általában nagyon kínlódom, mert benne van az, hogy KELL...
Szóval részemről maradok a vásárolt könyveknél, amiket akkor és olyan hosszan olvasgatok, és lapozgatok amikor csak akarok.

   Az előző gondolatból rögtön át is térnék a  következő pontra e-book vs. könyv. Egyértelműen utóbbi élvez igencsak nagy előnyt. Nem mondom, hogy nem kerül a birtokomba e-book, mert akkor nem mondanék igazat. Persze, néha én is rákényszerülök különböző okokból, de alapvetően nem szeretem. Egyrészt mert nincs még e-olvasóm, nem rendelkezem laptoppal, így igencsak helyhez vagyok kötve, másrészt pedig egy idő után a monitoron való olvasástól minden bajom van, fáj, könnyezik a szemem, megfájdul a fejem. 
   Summa summarum , ha tehetem kerülöm, mert nem nekem találták ki. Ha majd lesz e-olvasóm , kérdezzetek újra, lehet hogy már más lesz a véleményem. Azonban addig is a jól megszokott és bevált papír alapú könyvformátum mellett teszem le a voksomat. Ezt cipelhetem magammal, ahová csak akarom, akkor olvasok bele, amikor akarok, és hát mégis könyv érzetét kelti.Arról nem is beszélve, hogy az e-könyveket nem igazán tudom szépen sorba felrakni a könyvespolcra, hogy akárhányszor ránézek, örülhessek. Szeretem a  könyvespolcok látványát, ez van, főleg a sorozatok darabjait egymás mellett (Figyelitek, hogy átkötöttem? Jól van tudom, nem volt valami frappáns megoldás, de megvisel a meleg.)

  Szóval igen, olvasok sorozatokat, jelenleg lusta vagyok összeszámolni, hogy pontosan mennyit, de olyan 15 és 20 közé tehető a számuk. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a mostanság divat külföldön a minimum 3 (vagy több) részes sorozat. Sokról azonban csak azután derül ki, hogy van folytatása, miután az első részt elolvastam és megszerettem, onnan pedig már nincs visszaút. Alapvetően egyébként nincs gondom a sorozatokkal, csak legyenek jól megírva és ne csak azért legyen folytatása, mert  a kvótát teljesíteni kell, és így erőltetetté és élvezhetetlenné válik a történet. Az írjon sorozatot, akinek van is hozzá eredeti ötlete, és ha ez megy neki, akkor én örömmel veszem meg. :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2023-as zárás

  Az idei év számokban:                                          Olvasott könyvek száma: 94 (ebből angolul: 69) Újraolvasások száma: 5 Be nem fejezett könyvek száma: 1 Legolvasottabb műfaj: romantikus (és egyéb alműfajai)

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobbat én sem találtam rá), nagyo

Rebecca Donovan: Out of Breath (Breathing #3)

Emma otthagyja Weslyn-t és vele együtt minden lakóját, hogy a Stanford Egyetemre járjon, ahogy mindig is tervezte. Már nem ugyanaz a lány, aki volt, csak árnyéka önmagának. Össze van törve, és az egyetlen lehetősége arra, hogy újra teljes életet élhessen, ha megbocsájt. Meg kell találnia a módját, hogy megbocsájtson önmagának, és rájöjjön mennyire értékes, mielőtt elfogadja a szerelmet, amit igazából megérdemel. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) A második részt jóval megjelenése után olvastam, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy tudtam, nagyon szemét kis függővége lesz, és így kevesebbet kell várnom a befejező részre. És tényleg megúsztam viszonylag kevés várakozással,  mindössze talán két hét telt el, és már újra belemerülhettem Emma történetébe.