Végre eljött az első hete az Andiamo által szervezett eseménynek, akit innen is hatalmas köszönet illet a szervezésért..
Bár előzetesen csak egy témát jelöltem meg, ám időközben rájöttem, hogy azért belecsempészem itt - ott a Kinek a hatására kezdett el olvasni témát is, mert ez a kettő nekem valahogy nagyon összefügg. Tehát a heti téma(kör) a következő:
Az első könyvélmény(ek)
Jajj, ez annyira hivatalosan hangzott, de nem kell megijedni, nem fogom ilyen komoly hangvételben megírni az egész bejegyzést :) Elég korán kezdtem a könyvmolykodást, folyamatosan nyúztam drága szüleimet, hogy gyakoroljuk az olvasást, ami meg is hozta az eredményét, hisz mire iskolába kerültem, már majdnem rendesen tudtam olvasni. Tevékenység iránti szeretetemet növelték az ajándékkönyvek, amiket a tanulmányi eredményekért kaptam, valahogy az iskolának sikerült érdekesebbnél érdekesebb könyveket ajándékoznia. És akkor az otthon lévő csábító könyvtömegekről még nem is beszéltem. Anyáék is igazi könyvmolyok, tehát egyértelműen volt kitől örökölnöm és /vagy eltanulnom a könyvek szeretetét. Arra is mindig gondjuk volt hogy elég, a koromnak megfelelő olvasnivaló vegyen körül. A mesék közül meghatározó élmény volt a Rémusz bácsi meséi. Szinte meg sem tudom számolni, hogy hányszor rágtam át magam rajta elejétől a végéig. Volt olyan eset is, hogy csak 1 - 1 fejezetet olvastam el belőle.Imádtam és a mai napig nagy kedvenc.
Emellett ott voltak még persze a kötelező olvasmányok is, a Kincsekereső kisködmön, A két Lotti, Egri csillagok (ez volt az egyik leghosszabb olvasmányom akkoriban),ezeket nem hiszem, hogy bárkinek is be kéne mutatni, bár az is igaz, hogy hadilábon álltam velük, mert a nyakamon volt a nyomás, hogy minden részletet tudni kellett, mert feleltünk belőle....
De bármit szívesen olvastam ezen kívül. Az első önállóan kiválasztott könyvem, a a Nagyvadak közelről című mű volt. A nagyszüleimnél töltött nyaralás alatt bukkantam rá, ha jól emlékszem ötödikes koromban. Vadásztörténeteket tartalmazott, és mivel imádtam az állatokat, nem esett nehezemre leragadni mellette és pár nap alatt kiolvasni. Ezt követte a Tüskevár és a Téli berek( melyeket egy jó ideig évente újraolvastam, annyira szerettem), A padlásszoba kis hercegnője és Lakner Artúr Édes mostohája, ami szintúgy nagy hatással volt a fiatalka énemre. Aztán később - nyolcadik osztály környékén - elkezdtem szépen sorban végignézegetni anyáék könyvespolcait is, akkor bukkantam rá az első komolyabb olvasmányaimra, Stephen King Cujojára és a Jane Eyre-ra. Emlékszem azon a nyáron, a Bronte testvérek összes otthon fellelhető könyvét elolvastam. Innentől nem volt megállás, faltam a könyveket minden mennyiségben, egyre többször garázdálkodtam a könyvespolcokon.Mostanra pedig szenvedélyemmé vált az a szépséges hobbi, bár lehet hogy az életforma jobb szó lenne.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)