Múlt & Jövő - Összegzés (44)

Kicsinykét megcsúsztam a havi összegzéssel, de sajnos technikai gondjaim akadtak, ugyanis két héttel ezelőtt a laptopom kilehelte a lelkét, az újat meg a reméltnél hosszabb ideig tartott beszerezni. De újra itt vagyok, és pótolom az elmaradásom.

Nagyon fura egyébként ennyivel később összegzést írni, mert szinte már nem is emlékszem rá, hogy mi történt augusztusban. Ezért is jó, hogy több fronton is vezetem az olvasmányaimat, így nem vész el az információ.

Így végignézve az olvasott könyveimet, úgy tűnik, mintha már ezer éve olvastam volna őket, pedig még csak egy hónapja volt.

Egyébként augusztus folyamán egész sok könyv került  kezembe, ami köszönhető részben annak, hogy részt vettem a 2018-as booktubeathonon. Sajnos erről nem készült külön összefoglaló, mert igencsak hirtelen ötlettől vezérelve csatlakoztam, de megpróbálom néhány mondatban összefoglalni, mi is történt az egy hét alatt. Több challenge is volt, de ezeket nem igazán vettem figyelembe, nem ez volt a célja a részvételemnek, bár az is igaz, hogy így is sikerült teljesíteni egyet, mégpedig a zöld borítós olvasást.

Az első napon 230, a második napon 217, a harmadik napon 175, a negyedik napon 237 oldalt olvastam a Kardok viharából, amit így sikerült is befejeznem a hét közepére. A kardok vihara után Abbi Glines Rosemary Beach sorozatának második részét vettem kézbe, ami a nagy nyári readathonról maradt meg. Nem mondhatom, hogy túlságosan maradandó élményt nyújtott, sőt, őszintén bevallom, nagyon meg kéne erőltetnem magam, hogy emlékezzek rá, mi is történt benne, de akkor éppen elszórakoztatott, és gyors olvasmány volt, ugyanis két nap alatt végeztem vele.

Az ötödik napon elolvastam a megmaradt 147 oldalt a Never Too Farból, majd elkezdtem Renata W.Müller 7 év után duológiájának első részét, amiből 169 oldalt fel is faltam.

A hatodik nap folyamán is sikerült jókora mennyiséget olvasnom, 168 oldalt a 7 év után első részéből és 149 oldalt az utána megkezdett második részből.

Az utolsó napon befejeztem a 7 év után második részét, és új regénybe már nem kezdtem.

Ezzel egy hét alatt 1784 oldalt olvastam, ami csodás teljesítmény, és abszolút felülmúlta minden reményem.

A hónap hátralévő részében már lassítottam a tempón, ami azt jelenti, hogy durván heti egy könyvvel végeztem.

A readathon után J.A. Redmerski Moment of Letting Go című regényét kezdtem el. Elég régóta csücsül már a polcomon a regény, de hiszem, hogy nem véletlenül várakozott eddig. Nagyon telibe talált abban a pillanatban, amikor olvastam, oda meg vissza voltam érte, jókor kapott el. Bővebben majd a könyvről szóló posztban fejteném ezt ki, de annyit azért megjegyeznék, hogy nagy eséllyel dobogós a könyv az idei legjobbak között.

Utána éreztem, hogy nem tudnék semmilyen hasonló regénybe belekezdeni, mert nem érne fel a Redmerski történethez, éppen ezért homlokegyenes más műfajhoz nyúltam, így került a kezembe Paul Trembley regénye, amivel a mai napig nem tudok mit kezdeni. Voltak pillanatok, mikor a frász tört ki olvasás közben, volt, amikor a szívem szakadt meg, bizonyos részek meg egyszerűen csak nyomasztottak. És még most sem tudom eldönteni úgy igazából tetszett - e vagy sem. Sok nehéz témát feszegetett, ami tetszett, de ez a pszichológiai hadviselés nem az én műfajom. 

Utána Claire Contreras Then There Was You című regénye következett. Részben hangoskönyvben hallgattam, ez nem tudom mennyire játszott bele abba, hogy totál hidegen hagytak a szereplők, meg úgy általában az életük alakulása is. Nem volt jó a kémiájuk, maga a történet is rettenetesen unalmas volt, nem igazán kötött le. Hatalmas csalódás volt, úgyhogy a második részt nem is tervezem olvasni. 

Az is eszembe jutott, hogy még mindig túl élénken élt bennem a Redmerski könyv, és amiatt nem tudtam teljesen elmélyülni benne. Bár, ez önmagában nem gondolom, hogy ok lenne, amiért ennyire érdektelenné vált a történet.

Utána elkezdtem Jay Kristoff Nevernight című fantasy regényét, amiről már annyi jót hallottam, de sajnos DNF lett. Baromi nehezen tudtam ráhangolódni, elolvastam kb. a 30%-áig, mert úgy gondoltam, hogy ha addig nem sikerül belemerülni, akkor később esélytelen, már csak a nagyon egyéni nyelvezete miatt is.

Sajnos nem kerültem közelebb Miához, meg a történetéhez, nem kötött le, folyton elkalandozott közben a figyelmem, szenvedtem vele,  ezért döntöttem úgy, hogy inkább félbehagyom. Nem csúszik ez a fajta fantasy, nincs mit tenni.  Addig kínlódtam vele, amíg vége is lett az augusztusnak.

Forrás:https://www.miausmiles.com

Mivel a szeptember fele már eltelt, így tervek helyett azt írnám le, hogy mi az, amit még tuti olvasni akarok szeptemberben.

Elkezdtem Jamie McGuire új tűzoltós könyvét, de nagyon limitált az olvasásra szánható időm, így szerintem ez ki is fog tartani a hónap végéig. Nem bánom, mert augusztusban teljesítettem a GR challenge-et, elolvastam az idei évre kijelölt mennyiséget (nagyon belehúztam a nyár folyamán), így már nincs miért hajtani, jöhet a kényelmes tempó. (na, nem mintha eddig annyira megszakadtam volna ebben a tevékenységben...)

Nagyon úgy néz ki, hogy ez a szeptember visszafogott hónap lesz, de remélhetőleg az összegzéssel már időben fogok tudni jelentkezni.