Ugrás a fő tartalomra

Pár szóban (15) - J.A. Redmerski: Reviving Izabel (In the Company of Killers #2)


A sorozat első részét, a Killing Sarai-t nagyon szerettem, más volt, mint azok a könyvek, amiket eddig olvastam, számomra abszolút újdonságnak számított a bérgyilkosok világa.


Sarai felépült és igyekszik nyugodt, normális életet élni. Azonban viszonylag hamar ráébred, hogy azok után, amit átélt, ő már soha nem lesz ugyanaz, mint aki előtte volt. A régi életét akár el is felejtheti, és ha már el kell felejtenie, miért ne álljon bosszút néhány olyan emberek, akik megkeserítették az életét?


Nagyon nagy lendülettel vetettem bele magam a regénybe, és jó volt újra elmerülni a bérgyilkosok világában. Izgalmas volt a kezdet, azonban sajnos ezután egy kissé ellaposodott a dolog. Mondhatni, hiányzott belőle a megfogható, könyvön átívelő cselekmény. Illetve, ha volt is, az elég szakadozott volt.
Ennek ellenére szó sincs róla, hogy ne olvastam volna örömmel, mert így is elég érdekes volt Sarai és Victor helyzetének alakulását követni, illetve Fredrik is egy elég érdekfeszítő karakterként volt jelen. Szóval volt kiért izgulni, főleg a vége felé, ahogyan ez lenni szokott. 

Azért azt megállapítottam a végén, hogy nem kicsit csavarta a szálakat Victor és vele együtt az írónő is. Sarai helyében egy hatalmasat lekevertem volna Victornak, mikor elmondta az igazságot, még akkor is, ha logikus volt az ő szemszögéből, hogy miért tette azt, amit tett. Értettem én, hogy kellett az, hogy meglegyen az a megdönthetetlen bizalom, ami ehhez a szakmához elengedhetetlen, de azért ezt így bizonyítani... nagyon kemény volt.

A második részben is megmaradt az elsőnél tapasztalt erőszakossági ráta, volt itt kínzás, fegyverek, torokelvágás stb,, minden borzalom, amit csak el lehet képzelni. Néha azért kirázott a hideg attól, hogy tudtam, milyen módszerekkel is vallatják az aktuális alanyt.

Sarai, illetve most már Izabel nagyon sokat változott, és tényleg bebizonyosodott, hogy alkalmas erre a munkára, minden szempontból. Ám, ami még érdekesebb volt, az Victor. Lassanként megmutatja az igazi arcát is, nem csak a kemény, bérgyilkos oldalát, hanem a gyengédebb férfiét is, és gyanítom, ez még korántsem a vége a rétegeknek.

A másik, amit nagyon szerettem, azok a háttértörténetek voltak, legyen szó akár Fredrikéről vagy bármelyikükéről. Egyrészt kedveltem a személyes drámák miatt, másrészt meg egyre több háttér-információ derült ki a bérgyilkosok világáról, hogy mennyire számító, mennyire kegyetlen és rideg.

A következő részre kíváncsi leszek, mert, ha minden igaz, Fredrik lesz a főszereplő, akit nagyon megkedveltem a munkája ellenére is. Remélhetőleg ott már egy kicsit összeszedettebb lesz a cselekmény is, és nem csak ilyen töltelék hangulata lesz.

Megjegyzések

  1. Ez a gif még mindig rémisztő... :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig nem ijesztésnek szántam, épp ellenkezőleg :D Egy ilyen pillantásért cserébe sok mindent lehetne tőlem kérni.... :D

      Törlés

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2023-as zárás

  Az idei év számokban:                                          Olvasott könyvek száma: 94 (ebből angolul: 69) Újraolvasások száma: 5 Be nem fejezett könyvek száma: 1 Legolvasottabb műfaj: romantikus (és egyéb alműfajai)

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobbat én sem találtam rá), nagyo

Rebecca Donovan: Out of Breath (Breathing #3)

Emma otthagyja Weslyn-t és vele együtt minden lakóját, hogy a Stanford Egyetemre járjon, ahogy mindig is tervezte. Már nem ugyanaz a lány, aki volt, csak árnyéka önmagának. Össze van törve, és az egyetlen lehetősége arra, hogy újra teljes életet élhessen, ha megbocsájt. Meg kell találnia a módját, hogy megbocsájtson önmagának, és rájöjjön mennyire értékes, mielőtt elfogadja a szerelmet, amit igazából megérdemel. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) A második részt jóval megjelenése után olvastam, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy tudtam, nagyon szemét kis függővége lesz, és így kevesebbet kell várnom a befejező részre. És tényleg megúsztam viszonylag kevés várakozással,  mindössze talán két hét telt el, és már újra belemerülhettem Emma történetébe.