Ugrás a fő tartalomra

C.L. Stone: Fake (The Scarab Beetle #3)

Miközben még mindig elveszett öccse után kutat, Kayli élete a fiúk között kicsit szünetel, amikor őt és Brandont elrabolják, Mivel összetévesztették ikertestvérével, Brandon élete veszélyben van, hacsak nem segít egy csapat bűnöző hackernek feltörni egy titkos mobilhálózatot. 

A ravasz Kayli azonban merész menekülést tervez. Mivel Brandon fogságban van, így a fiúkhoz fordul segítéségért. Annak ellenére, hogy Axel, Marc, Cores és Raven csapata fáradhatatlanul dolgozik, ez a kétségbeesett kutatás és mentőexpedíció hamarosan megalkuvássá válik. Ha a csapat nem adja meg a rosszfiúknak, amit kérnek, valaki meghal.

Elkerülhetetlen: külső segítséget kell igénybe venniük, segítséget, aminek nagy ára van. Hogy megmentse a fiúkat, Kaylinek kimondhatatlan dolgokat kell tennie, ami az egész csapatot széttörhetni. 
(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Az Y után muszáj volt valami olyan olvasmányt elővennem, ami garantált szórakozást nyújt, izgalmas és talán még egy kis romantikát is tartalmaz.

Kayli szinte még ki sem heverte az előző balhét a fiúkkal, máris újra bajba keveredik, de most önhibáján kívül. Egyszerűen csak rosszkor volt rossz helyen. Azonban ez egyértelműen megmutatta, hogy szüksége van adrenalinra és izgalomra ahhoz, hogy egyáltalán alap szinten funkcionáljon és éljen. Azonnal, gondolkodás nélkül veti bele magát a dolgok sűrűjébe, főleg, hogy több, számára kedves személy élete forog veszélyben.

Sokan lepontozták ezt a részt, legalábbis, mikor kezdés előtt olvasgattam néhány, szigorúan spoiler mentes véleményt, egyértelműen ez tűnt ki. Igaz, hogy csak a romantika hiányára panaszkodtak, de ettől függetlenül félve vágtam bele, de mint utóbb kiderült teljesen feleslegesen.

Azért a harmadik résznél már egyértelműen körvonalazódott, hogy mit is várhat az a sorozattól, aki kezébe veszi a következő részeket. Igen, ez is reverse harem, de nem úgy, mint a Ghost Bird sorozat, itt teljesen más a dinamika, és nem a romantikán, hanem az akción van a hangsúly. Pont ez, amit a GB-ben hiányoltam, itt pedig annyira értékeltem. Persze, a fiúk itt is körüldongják Kaylit, de nem ezen van a hangsúly.

Ebben a részben egy szövevényes telefonhálózat felgöngyölítése volt a cél, amihez alapjáraton nem lett volna semmi közük, ha ezt nem Corey egyik programja védi, és emiatt el nem rabolják Kaylit és Brandont (akiről azt hiszik, hogy Corey). Megmondom őszintén a regényben szereplő technikai megoldások és magyarázatok fele teljesen kínai volt. Egyszerűen kevés vagyok én ehhez, nem tudok lehallgatni meg telefonvonalakt titkosítani és nem tervezem a jövőben sem megtanulni ezt. Szóval az ilyen apró részletek megértését már meg sem kíséreltem, de a történet megértéséhez nem is kellett,  elég volt a lényeget felfogni. 
Akció volt bőven, emberrablás, túszejtés, lövöldözés, fenyegetés, alkudozás, mindössze az hangolt le, hogy megint minden teljesen simán, minden sérülés nélkül zajlott, ha csak nem számítjuk a mérgezéseket, meg azt, hogy Kayli a végjátékban alaposan beverte a fejét a padlóba.
Szóval személyi sérülés nem volt, a kár azonban mondhatni jelentős, főleg szegény Blake szempontjából. Édes volt, mert azonnal ugrott, mikor Kayli hívta, még cipőt sem vett, de valahogy, ha ő lány segítségére siet, tuti, hogy megszívja. Az első részben a jachtját süllyesztették el, a másodikban azt hiszem, "csak" az autója bánta, most meg egyszerűen és elegánsan Kayli Raven közreműködésével sikeresen a levegőbe repítette a szerencsétlen ember luxusvilláját. Oké, hogy csapdában voltak, fegyveresek vadásztak rájuk, de na.... Úgy látszik, ez valami tendencia. Kíváncsi vagyok, ezt mennyi idő múlva bocsájtja meg Kaylinek Blake. 

Egyébként, ha már itt tartunk, még mindig ő a kedvenc pasim a sorozatban, van valami különös vonzereje, bár gyanítom, Kayli nem szerelmes belé vagy legalábbis nem annyira, hogy őt válassza, ha esetleg arra kerül a sor. Habár nála nem lehet tudni. Blake viszont tény, hogy bármit megtenne a lányért. Az általam elképzelt jövőjük szempontjából nem igazán tetszett a történet alakulása, nagyon remélem, hogy még sokáig szerepelni fog a sorozatban.

Az állandó szereplők mellett megint kaptunk ideiglenes szereplőket is, most történetesen Avery-t, Kayli volt iskolatársát, aki nem más, mint egy taxisofőr. Oltári egy figura volt, szinte élvezte, hogy milyen izgalmakba keveredett, ennek ellenére mégis folyamatosan az FBI-t meg a CIA-t akarta értesíteni. Halálos volt, ahogy Kayli hívására simán kidobta az aktuális utasát a taxiból, csak, hogy segíthessen. de talán ő volt az, aki a legjobban jött ki a dologból, hiszen kapott egy csomó pénzt a fuvarokért, kapott egy jól fizető állásajánlatot, ráadásul az összetört tragacsa helyett North ( Ghost Bird sorozat) szerzett neki egy új csodaadutót, amivel dolgozhatott tovább. A régi autójával ez viszonylag nehéz lett volna, tekintve, hogy kilőtték a hátsó szélvédőjét és elszórva golyó ütötte lyukak éktelenkedtek rajta.
A másik sorozatból most csak North és Dr. Roberts tűnt fel, meg Victort említették, de ez is elég volt ahhoz, hogy elmosolyodjak.

Mint már említettem az elején, a romantika a háttérbe szorult, de azért ott volt. Kayli kezd szembesülni azzal, hogy bizony minden fiú megbabonázta a csapatból, és nem tudna választani közülük, és ami a legfontosabb, arra is ráébredt, hogy ezt hamarosan velük is közölnie kell. Ráadásul a fiúkat nem akarja sem megbántani, sem felbontani a barátságukat, az egységüket. Természetesen a fiúkat is figyelmeztették rá, hogy ez így nem mehet sokáig, plusz veszélyfaktor számukra Blake is. Szóval kezd kibontakozni ez a konfliktus, kíváncsi leszek, a következő kötetekben merre fejlődik majd ez a helyzet.
Konkrét romantikus jelenetekre nem sok helyet hagyott a cselekmény, de ami volt, az éppen elég volt. Annak viszont örültem, hogy minden fiúnak volt valamennyi kis szerepe, illetve közös jelenete Kaylivel.

A vége igen érdekes, kíváncsi vagyok, mi lesz a Blake-kel kötött ultimátumból, illetve mi lesz azzal a döntéssel, amit Dr. Roberts felvázolt. Gyanítom ez nem lesz olyan nagyon egyszerű döntés Kayli számára.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2023-as zárás

  Az idei év számokban:                                          Olvasott könyvek száma: 94 (ebből angolul: 69) Újraolvasások száma: 5 Be nem fejezett könyvek száma: 1 Legolvasottabb műfaj: romantikus (és egyéb alműfajai)

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobbat én sem találtam rá), nagyo

Rebecca Donovan: Out of Breath (Breathing #3)

Emma otthagyja Weslyn-t és vele együtt minden lakóját, hogy a Stanford Egyetemre járjon, ahogy mindig is tervezte. Már nem ugyanaz a lány, aki volt, csak árnyéka önmagának. Össze van törve, és az egyetlen lehetősége arra, hogy újra teljes életet élhessen, ha megbocsájt. Meg kell találnia a módját, hogy megbocsájtson önmagának, és rájöjjön mennyire értékes, mielőtt elfogadja a szerelmet, amit igazából megérdemel. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) A második részt jóval megjelenése után olvastam, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy tudtam, nagyon szemét kis függővége lesz, és így kevesebbet kell várnom a befejező részre. És tényleg megúsztam viszonylag kevés várakozással,  mindössze talán két hét telt el, és már újra belemerülhettem Emma történetébe.