Melody Grace: Unbroken

Juliet McKenzie egy ártatlan 18 éves lány volt, amikor Cedar Cove-ban töltötte a nyarat és fülig szerelmes lett Emersonba. A bonyolult és heves Emersonba, a helyi rossz fiúba. A kék szemei sötét titkokat rejtegettek, és egy érintése képes volt Julietet lángra lobbantani.

Szerelmük követelőző volt és mindent elsöprő, de mikor a nyár véget ért, egy tragédia szétszakította őket. Juliet megesküdött, hogy soha nem tér vissza, és be is tartotta az ígéretét... egészen mostanáig.

Négy évvel később, Juliet végzett romokban heverő élete újraépítésével.. Van egy nagyszerű barátja, és egy biztos állás várja, hogy lediplomázzon. Visszatérve Cedar Cove-ba, hogy összepokolja az eladásra szánt nyaralóban maradt dolgokat, Juliet biztos benne, hogy semmi nem állhat az eltervezett jövője útjába.

De csak egy pillantás Emersontól, és a lánynak máris minden régi vágya újra felizzik. A férfi egyszer már elengedte őt, de most nem adja fel küzdelem nélkül. És Emerson nem a szabályok szerint játszik.

(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Mivel eléggé szenvedtem a Madhouse olvasása közben, kellett mellé valami könnyed, gyors olvasmány. Bár a romantika nem lett volna kritérium, de éppen ehhez volt leginkább hangulatom.

Juliet élete nem igazán úgy alakult az utóbbi négy évben, ahogy eltervezte. Négy évvel ezelőtt egy srác, az ő személyes hurrikánja, Emerson, összetörte a szívét, amit a lány mind a mai napig nagyon nehezen tudott kiheverni. Emellett édesanyja is meghalt, apja eljátszotta a vagyonuk nagy részét, testvére pedig épp a újabb, sokadik, tökéletes, gazdag férj levadászásával van elfoglalva. Jules az egyetlen,  aki kicsit is törődik anyja emlékével és azzal, hogy a régi nyaralójukban lévő emlékeket összeszedje, mielőtt apja azt is pénzzé teszi.

Ám az, hogy újra ott van a városban, előhozza a múltbeli dolgokat, ráadásul fennáll a veszélye az Emersonnal való találkozásnak.

A könyv abszolút megfelelt a funkciójának, amiért kiválasztottam, könnyed volt, romantikus, szerethető és gyors olvasmány, egy kis erotikával megspékelve.

Nincs egyébként benne semmi olyan, mit már ne olvastunk volna valamilyen formában ezelőtt. Szinte előre borítékolható a végkifejlet,  ám ennek ellenére teljesen élvezhető volt a könyv elejétől a végéig. A fogalmazása is jól sikerült, igaz volt benne egy - két érdekes hasonlat, leírás, de egy idő után e felett  is simán el lehetett siklani.

A főhős, Juliet 22 éves, épp diplomázás előtt áll. 18 évesen ismerkedett meg Emersonnal családi nyaralásuk alatt, és ez onnantól kezdve egész életét meghatározza egészen a jelenig.

Egészen mostanáig nem sikerült teljesen túltennie magát a fiúval való szakításon, annak ellenére sem, hogy párkapcsolatban él egy nagyon rendes pasival, aki igazi férj alapanyag. Azonban mikor visszatér a nyaralóba és újra találkozik a saját hurrikánjával, a látszólag nyugodt élete apró darabokra hullik azonnal.

Emerson és a lány haragban váltak el egymástól, azonban mikor újra találkoznak, szinte azonnal izzik körülöttük a levegő, de persze Jules próbál ellenállni, hiszen neki ott a párja és nem akarja őt bántani, arról nem  is beszélve, hogy nem akarja újból megégetni magát.

Ami egy kicsit fura volt és feltűnt, az az, hogy Juliet egyszer azt mondogatta, hogy ő törte össze Emerson szívét, utána meg azt, hogy a fiú az övét. Egészen a végéig, amikor is kiderül a visszaemlékezésekből, hogy mi is történt valójában, nem lehet tudni biztosan, hogy akkor most végül is ki törte össze kinek a szívét.

Emerson egyébként érdekes egy srác. Tipikus rosszfiúnak néz ki, pedig nem az, csak bizonyos fokig. Egyrészt, őt is nagyon megviselte a Juliettel való szakítás, mert tényleg szerette a lányt, mindenben támogatta őt. Emellett gyakorlatilag ő nevelte fel két testvérét, alkoholista anyjuk helyett.

Nem akart újra összejönni a lánnyal, de nem tudott neki ellenállni. Azonban, mikor eszébe jutott az indok, ami miatt anno szakítottak, akkor egy nagyon ócska és szemét húzással taszította el ismét magától. 

Csavarnak jött még a történetbe egy kis féltékenység és tesztoszteron háború, meg egy jó kis vihar (hurrikán).

Kissé kiszámítható volta ellenére, egyáltalán nem volt unalmas, sőt, nagyon szórakoztató történet.

"Nyisd ki a szemed"
"Mondd, hogy ne, és megállok"

Egyetlen egy dolog volt az egészben, ami enyhén szólva idegesített, ez pedig Jules belső hangja, belső gondolatai voltak.Kicsit a Fifty Shades-es Ana belső istennőjére emlékeztetett, és bár korántsem volt annyira idegesítő, mégsem juttatott jó emlékeket az eszembe.

Ezt leszámítva azonban rendben volt a regény. A stílus is nagyon jó volt, gördülékeny, könnyed. 

A helyszínt imádtam, tekintve, hogy különös módon vonzódom a vízparton játszódó történetekhez és ez a tengerparton játszódott, nem kérdés, hogy instant szerelem volt számomra.

New Adult jellegéből adódóan voltak benne korhatáros jelenetek, de nem kell aggódni, mert ezek is jól sikerültek, azt hiszem erre mondják az amerikaiak, hogy hot ;)

Összességében nagyon jó kis regény volt, szerethető karakterekkel, az ismerős helyzetek és fordulatok ellenére is. Egyedül a lány belső hangja rontotta az összképet, de lehet, hogy mást ez abszolút nem fog zavarni, csak az én radaromat bántotta.

Délutáni kikapcsoló olvasmánynak tökéletes. 

Nemsokára megjelenik egy úgynevezett prequel, ami előnovella - féleség, Emerson és Juliet megismerkedéséről fog szólni. Nem igazán vagyok híve a kiegészítő köteteknek, de ezt nem fogom kihagyni.