L.J.Smith: Vampire Diaries - The Return: MIdnight

Az ördög, akit ismersz.....

A megnyerő, és megbízhatatlan Damon segítségével Elena megmentette az ő vámpír szerelmét, Stefant a Sötét Dimenzió mélységeiből. De egyik testvér sem tért vissza sértetlenül.

Stefan gyenge a hosszú börtönben eltöltött idő miatt, és több vérre van szüksége, mint amit Elena egymaga biztosítani tud neki, miközben Damon, különös varázs hatására emberré változott.

Megvadulva és kétségbeesetten , Damon bármit megtenne, hogy újra vámpír lehessen, akkor is ha a pokolba kell utaznia. De mi történik, ha véletlenül Bonnie-t is magával viszi?

 Stefan és Elena sietve utánuk mennek, hogy kimenekítsék ártatlan barátjukat a Sötét Dimenzióból, hátrahagyván Mattet és Meredith-t, hogy megmentsék Fell's Church városkáját, az azt megszálló veszélyes lelkektől. A gyerekek egyesével adják meg magukat a démoni erőknek. De Matt és Meredith hamarosan felfedezik, hogy a gonosz  sötétebb és közelebb van mint valaha is gondolták volna....

(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Sokan kérdezték tőlem, hogy miért is olvasom ezt a sorozatot tulajdonképpen. Elsősorban azért, mert úgy néz ki, hogy könyvmazochista vagyok és néha rám jön, hogy rossz könyveket is elolvasok.
Másodsorban azért, mert ez a kötet a sorozat utolsó része, legalábbis mikor elterveztem, hogy elolvasom, akkor még az volt. Az mellékes, hogy azóta berendeltek hozzá még 3 részt.

Gondoltam elolvasom, hátha kapok valami befejezés féleséget és utána magam mögött hagyhatom a sorozatot, még akkor is , ha lesz folytatása. Azonban ez nem igazán jött össze, de ne rohanjunk ennyire elébe a dolgoknak.

Innentől a bejegyzés értelemszerűen spoileres elemeket tartalmaz mind az előző, mint a jelen részre nézve.

A 6. rész azzal a kinek meglepő, kinek kiszámítható fordulattal végződött, hogy Damon nagy lelkesedésében, és a fekete rózsa fétiséből kifolyólag egy óvatlan pillanatban beszipákolta a Stefannak szánt csodavirágot, amitől hisszük vagy sem, de emberré változott. Itt kezdődik a 7. rész.

De persze nem elég Damon "adjátok vissza a vámpírságomat" drámája, még Fell's Church városát is meg kell menteniük.

Ám természetesen Damonnak a saját élete fontosabb, ezért nekiindul, hogy keressen magának egy erős, nagy vámpírt, aki visszaváltoztatja. Azonban mivel a vámpírok nem rohangálnak tömegesen a városban, így bizony nem marad más választása, vissza kell térnie a Sötét Dimenzióba, ahová véletlenül Bonnie-t is magával rántja. Így  a csipet -csapat kettészakad, Stefan és Elena Damonék után indulnak, Matt és Meredith pedig ott maradnak ahol vannak és megpróbálják kitalálni ki a gonosz aki a megszállt gyerekeket irányítja, hogy végezni tudjanak vele.

Az egész könyv olyan, mintha  L.J. Smith valami nagyon vicces szer hatása alatt állva írta volna meg.

Egyébként viccet félretéve, az első szó, ami eszembe jutott róla az a "borzalmas".

Több sebből vérzik az egész, a fogalmazás, a történet, a szereplők, a stílus, minden. Történetileg gyakorlatilag 3 rész óta ugyanaz a gonosz, és ugyanazt a problémát próbálják orvosolni teljesen sikertelenül.Folyamatosan megszállás alatt van a város, de közük nincs ahhoz, hogy ezt esetleg sikerüljön nekik megtörni.

A stílusa az még talán a legkisebb gond bár engem kifejezetten irritáltak a túlerőltetett párbeszédek, amik teljesen műnek hatottak, arról nem is beszélve, hogy ki akart emelni, hangsúlyozni akart dolgokat gondolom ezért fogalmazott sok helyen úgy ahogy, de mégis máshogy jött le, mint ahogy az írónő elképzelte. Leginkább az egész egy rossz paródiára emlékeztetett: Lehet, hogy ha úgy olvastam volna, mintha paródia lenne, jobb eredménnyel zárt volna.

A gonoszok oldalán igazán nagy változás nem történt, vannak fák, van a fű, meg vannak a megszállt gyerekek, ja meg a két róka , Sinichi és Misao (kitsune).Ebben nincs semmi meglepő, bár mondjuk az egyik fa nagyon spéci kiadás volt, intelligens meg minden...

Jaj, és hát a kedvencem, a Post- It cédulák. Na, azokból akadt bőven, mert az ugye mindenki számára egyértelmű, hogy a post-it mindenre jó...

Jöhet bármilyen gyilkos bogár, fű , fa, megszállt gyerek, a kis sárga ( vagy tetszőleges színben pompázó) ragadós kis cetli mindent megold.

Néha elgondolkodtam, hogy célszerű lenne nekem is magamhoz vennem egy adagot belőle, biztos, ami biztos, hátha szembe jön velem valami gonosz és gyorsan rátapasztom a homlokára vagy épp a hátára és attól majd jól összeesik és kínok között, sikítva elpusztul.

Természetesen valahogy a főhőseinknek is mindig akadt elegendő ebből a csodatalálmányból. Még az sem volt gond, ha védelem céljából már kitapétázták vele az egész lakást, és elfogyott. Csak kiszaladtak a papír - írószer boltba és vettek, mert az bizony nyitva volt éjjel- nappal, és zavartalanul üzemelt annak ellenére , hogy az egész város romokban hevert.

A karakterekről is ódákat lehetne zengeni. Elena mindkét pasit akarja, és egyiket sem hajlandó elengedni, még akkor sem, ha ez egyikük életébe kerül. Kicsit sem önző.

Stefan meg ez a tipikus túlságosan szerelmes típus, akinek minden mondata azzal kezdődik, hogy édes pici szerelmem. Jó dolog szerelmesnek lenni, de mindennek van határa.

Damon azt sem tudja mit akar. Hol Elenával kavar Stefan háta mögött és baromira élvezi, hogy Bonnie körül nyüzsög és az ő torkán próbál meg lemászni.

Bonnie, na hát őt aztán sokszor kedvem lett volna megütni. Eddig sem volt szimpatikus karakter, de mostanra az írónőnek sikerült egy olyan nyafka libát faragnia belőle, hogy ember legyen a talpán aki elviseli. Ha Damon balra megy azért sír, ha jobbra, akkor azért. Komolyan, mint egy hisztis ....,aki kicsit visszamaradt a fejlődésben.

Aztán ami a legnagyobb hiba volt számomra, hogy az egyik szereplővel az a csúnya dolog esett meg, hogy meghalt. Nem nagyon, csak egy kicsit, hiszen minden életfunkciója leállt, de azért még dumálgatott egy sort a többiekkel telepatikus úton, mert miért ne.

A legeslegvégéről inkább már nem is mondok semmit. Kiszámítható, a fő konfliktus gyakorlatilag pillanatok alatt megoldódik, viszont egy csomó mindenkiről nem derül ki mi lett velük, illetve, hogy az a helyzet ami lett, az hogy lett. A lényeg azonban az, hogy majdnem mindenki happy a végén, de lezárva nincs. Egy fő kérdés nyitva maradt, gondolom, hogy a folytatás valamin el tudjon indulni..

Összességében méltó befejezése számomra a sorozatnak, azt kaptam amit vártam. Post -it cédulákat, de azt bőven.

A 4. résznél abba kellett volna hagyni az egész sorozatot., ott kezdett el hanyatlani. Nem értem miért erőltetjük azt, ami nem megy.

Értékelés: