Ugrás a fő tartalomra

Maggie Stiefvater: Shiver

Megint egy olyan könyv, amire a goodreads.com oldalon akadtam rá. Az írónő Mercy Falls farkasai című trilógiájának első része.

"Grace évekig figyelte a házuk mögötti erdőben a farkasokat. Van egy sárga szemű farkas - az ő farkasa - akinek jelenléte nélkül mára már szinte élni sem tud. Eközben Sam kettős életet él: télen a fagyos erdőben, a farkasfalka védett közegében, egy merész lány csendes, távoli társaként, nyáron pedig néhány értékes hónapig emberként..., amíg a hideg újra vissza nem változtatja őt.
Most azonban Grace találkozik a hihetetlenül ismerős sárga szemű fiúval, akitől még a lélegzete is eláll. Az ő farkasa. Annak kell lennie. De Samnek a tél közeledtével keményen kell küzdenie, azért, hogy ember maradhasson vagy ellenekző esetben elveszíti önmagát és Grace-t egyaránt."
(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)


Őszíntén szólva nem gondoltam volna, hogy ennyire fog tetszeni. Először, mikor olvastam róla, elkönyveltem egy újabb tiniknek szóló csöpögős szerelmi történetnek, egy kis farkasember vonulattal. Be kell vallanom nagyon kellemesen csalódtam benne. Igen, egy kicsit tényleg csöpögött, de csak kulturáltan és élvezhetően, ezen kívül egy kicsit kiszámítható volt az alapsztori is, de mégis úgy voltam vele, hogy nem bírtam letenni. Csak azért olvastam lassan, hogy minél később legyen vége. :)
Adott a két fiatal, Sam és Grace, 6 éve "szemeznek" egymással ( már amennyire szemezésnek lehet azt nevezni, hogy a lány egy farkast figyel minden nap az ablakából). Aztán egy nap egy sérült fiút talál a lány a  házuk teraszán. Amint belenéz a szemeibe, azonnal tudja, hogy ez a fiú és az ő farkasa egy és ugyanaz, és még csak meg sem hökken, mert mindig is hitt a farkasemberek létezésében, talán mert ő is majdnem az lett kiskorában....
Innentől a srác srác marad, legalábbis nagyon erősen próbálkozik vele. Grace és Sam együtt keresnek megoldást arra, hogy telente se kelljen elválniuk egymástól.
Az írónő baromi érzékletesen jeleníti meg az első szerelemmel járó érzelmeket, érzéseket. Szinte az olvasó is érzi ugyanazt, amit a főhősök.Az azonban nagyon meredek, ahogy kezdődik a könyv - Grace-t össze - vissza harapdálja egy csapat farkas. Kicsit megijedtem, hogy mi lesz ebből, de aztán könyv többi rész kárpótolt a kezdeti ijedelemért.
És hogy megnyugtassam azokat is,akik egy kis akcióra,cselekményre  vagy egy kis drámára várnak, azért az is van benne. Nem sok, nem túl nagy durranás, de azért mégis valami.
Ami fura volt a történetben, az az, ahogyan Grace élt. A szüleivel él, mint általában a középiskolások, ám szülei igencsak szabad teret engednek neki. Olyannyira, hogy minden éjjel gond nélkül be tudta csempészni Samet a szobájába. A srác gyakorlatilag ott élt. Melyik 17 éves ne kívánna magának ilyen szülőket? Azt hiszem, akkoriban én is így szerettem volna élni. :) De Sam mentségére szólva, a srác tiszta úriember fiatalkora ellenére. Viszont rettentően sajnáltam amiatt, ahogyan a szülei bántak vele kiskorában. Az igazán megrázó volt. Talán pont attól lett ilyen komoly.
Igazándiból olvasás közben nagyon sok minden felötlött még bennem, amibe bele tudtam volna kötni, de úgy érzem semmi értelme. Kisebb hibái ellenére is magával ragadott a történet. Nem gondolkoztam a miérteken, hanem csak sodort a történet. Nem tudom megmondani, hogy pontosan mi fogott meg benne annyira. Talán az , hogy annyira szerethetőek a karakterek benne. De mindenesetre nagyon várom a folytatást, de sajnos az még messze van. A következő rész 2010 júliusában jelenik meg Amerikában. Viszont az első rész jogait az írónő honlapja szerint a Könyvmolyképző kiadó vette meg.  Én mindenképpen ajánlom. Ja és állítólag film is lesz belőle.
Update: Már megrendelhető magyarul a kiadó honlapján vagy itt a bookline oldalán.

Értékelés:

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tome Topple 16. kör - 1. hét

Ez alkalommal talán harmadszorra vagy negyedszerre veszek részt ezen a readathonon, és még mindig, minden egyes alkalommal nagy élmény. Ráadásul a féltégla méretű könyveim is fogynak. Mondjuk, aggódnom nem kell, mert mindig találok újakat, mire elérkezik a következő kör. Erre a két hétre három könyvet terveztem be: Murakamitól A kurblimadár krónikáját, K.A Knighttól a Den of Viperst és Borsa Browntól A végzet című regényt. Murakamival kezdek, a többit meglátjuk.

Jamie McGuire: Walking Disaster (Veszedelmes sorscsapás) (Beautiful #2)

A Gyönyörű Sorscsapás Travis szemszögéből elmesélve. Mennyi az a túl sok szerelem? Travis két dolgot tanult meg az anyjától, mielőtt meghalt: Szeress keményen, küzdj még keményebben. A Walking Disasterben Travis élete tele van gyors kapcsolatokkal, titkos fogadásokkal és erőszakkal. Épp amikor úgy érzi, hogy legyőzhetetlen, Abby Abernahy térdre kényszeríti. Minden történetnek két oldala van. A Gyönyörű sorscsapásban meghallgathattuk Abby verzióját  Most viszont eljött az idő, hogy Travis szemén keresztül lássuk a történteket. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Aki olvasta a Beautiful Disasterről írt bejegyzésemet itt a blogon, az tudhatja, hogy a hibái ellenére szerettem a könyvet, így nem volt kérdés, hogy a második rész is kap egy esélyt, ami tulajdonképpen nem egy klasszikus értelemben vett folytatás.

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobbat én sem találtam rá), nagyo