Egy újabb sorozatzáró rész, ám ezúttal nem igazán tudtam, hogy mire is számíthatok, mert a második rész elég lezártnak tűnt, nem vezette előre a befejező kötetet.
Heaven a főiskola után sminkesnek, maszkmesternek állt, és kisebb - nagyobb sztárokat maszkíroz éppen aktuális szerepükhöz.
A fiúk is élik életüket. A fura csak az, hogy mindezt külön teszik. Vajon van visszaút vagy örökre vége az Allendale-i ötösnek?
Nagyon fura volt a könyv eleje, a nagyjából idilli második rész vége után belecsöppentem egy teljesen más történetbe, ami egy kicsit megzavart. Egy jó darabig nem volt egyértelmű, hogy mennyit is ugrottunk előre az időben ( csak az volt tuti, hogy jó sokat), ahogy az sem, hogy mi történt a főszereplőkkel, amíg ide jutottak. Aztán csak kaptunk erről valami információt, de ennek ellenére hiányérzetem maradt.
Nagyon hiányoltam, és kíváncsi lettem volna rá, hogy miként jutottak el arra a pontra, hogy elengedik egymást, és mindenki megy a maga útján. Illetve még azt is érdekes lett volna látni, hogy ezt miként kommunikálták le egymás felé, már csak azért is, mert ez a hátrahagyott érzésekből egyáltalán nem volt egyértelmű. Túlságosan sértettek voltak ahhoz képest, hogy elvileg közös megegyezéssel vetettek véget a kapcsolatuknak, és a véletlen újratalálkozás első is pillanata egyértelművé tette, hogy egyikük sem igazán ezt akarta. Persze, a temperamentumuknak és a személyiségeiknek köszönhetően erre különböző időpontokban és helyzetekben ébrednek rá.
Az igazi, szemeket felnyitó esemény Hayden balesete volt, ez hozta őket igazán igazán össze újra, kivéve persze Andersont. Ezzel a helyzettel talán ő birkózott meg a legnehezebben.
Azt is érdekes volt látni, hogy Heaven miként reagált arra, hogy a négy fiú egyike talált magának valakit, még akkor is, ha ez részben csak látszatkapcsolat volt, egy bizonyos hírnév fenntartása érdekében, mondhatni marketing fogás.
Ami még feltűnt, hogy ez volt az egyetlen rész a trilógiában, ami a külső konfliktusokat mellőzte, ebben a részben kizárólag a saját helyzetükből, saját döntéseikből adódó problémák adták a konfliktushelyzetet. Elég volt ez így, nem panaszkodom, csak feltűnt.
Egyébként egész korrekt kis lezárása volt a trilógiának, szerintem csak erre született, más célja nem nagyon volt vele az írónőnek, új bonyodalmakat már nem akart beletenni. De nem is kellett, a rész elérte a célját, a sztori HEA. Szerettem olvasni, és egy kicsit hiányozni fognak a szereplők is. de nem kell félni, már megvan a pótlása.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)