Jamie McGuire: Beautiful Disaster (Gyönyörű sorscsapás) (Beautiful #1)

Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében – azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik.
Travis vézna testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, a

zt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van – és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer.
Szerelem és játék keveredik a népszerű írónő, Jamie McGuire regényében, amely a fiatal olvasók körében nagy népszerűségre számíthat. Ne hagyd ki, játszd meg te is a tétjeidet! Szerinted Abby nyer vagy Travis? Vagy ebben a játékban nincsenek vesztesek?

Egy újabb könyv, ami megdönteni látszik a magánkiadós kiadványokkal szembeni előítéleteimet. Nem ez az első ilyen és nagyon remélem, hogy nem is az utolsó.

Abby egy illegális verekedésen találkozik először Travissel, a tetovált, veszélyes külsejű pasival, aki nem nyugszik, amíg meg nem szerzi magának. Ám Abby nem adja magát könnyen.

De mikor mégis egy pár lesznek, a lánynak fogalma sincs mibe keveredett. Szembe kell néznie legnagyobb félelmeivel, múltjával, és nem tudni kapcsolatuk túléli - e.

Az első benyomásaim nem voltak igazán jók , hiszen elég sok negatív véleményt olvastam a könyvről. Aztán elkezdtek megjelenni a pozitív vélemények is. Hamar kiderült, hogy egy újabb, olvasókat megosztó történetről van szó.

A legtöbb negatív véleményben azt emelték ki, hogy Abby és Travis kapcsolata abuzív. Én azonban nem gondolom, hogy az lett volna.

Abbynek és Travisnek is elég zaklatott volt a családi háttere/ múltja, ez hatással volt párkapcsolatukra is elég nagy mértékben. De szándékosan soha nem bántották volna egymást. Sőt azt nézték, hogy mi lenne a jó a másiknak, már - már túlzottan is.

Travis egyszerűen túlzottan impulzív volt, semmi más. Ráadásul annyira elhatárolta magát évekig bármiféle tartós kapcsolattól, nem csoda, hogy mikor Abby iránt kezdett érezni valamit, szó szerint még a széltől is védeni akarta a lányt.

A másik meg az, hogy sok helyzetben Abby tehetetlensége és hülyesége hozta ki a fiúból az állatot. Ha a lány egyértelmű válaszokat vagy jeleket adott volna Travisnek, szerintem nem lett volna semmi gond, de Abby maga is sokszor bizonytalankodott, és indoklás nélkül átgondolatlanul tett dolgokat, amivel alaposan összekuszálta szerelme fejecskéjét.

A történetet tekintve az első fejezetek után, mondhatni kicsit "leül" a cselekmény és főleg a párkapcsolati bizonytalanságokra , drámákra fókuszál. Azonban utána megint beindul és abszolút érvényes az , hogy még az utolsó  fejezetek is tartogatnak meglepetéseket bőven. Hogy pozitív vagy negatív meglepiket, azt mindenki eldönti majd magának. 

Többek között az ellenzők a befejezést is kritizálták, de ha belegondolunk egy ilyen őrült, korántsem hétköznapi párnál ez simán belefért, sőt. Valahogy kívánta magát. Egy olyan, kis semmilyen vég nem illett volna hozzájuk. Az mondjuk már megint más kérdés, hogy később mi történt velük.

Ejtsünk pár szót a szereplőkről.

Abby halálra idegesített. Csak így egyszerűen. Nem azzal volt a bajom, hogy amint Travisszel összejöttek, kb. 180 fokos fordulatot vett a viselkedése és a személyisége, mert véleményem szerint ennek oka volt, amit az elején meg is magyaráz. Hiszen a jó kislány imidzs csak egy álca volt, azt hitte, annak segítségével könnyebben maga mögött tudja hagyni múltját, apjával a középpontban. A lány is tisztában volt vele, hogy ez nem az igazi énje. Amikor Travisszel találkozott,  nem megváltozott, hanem visszaváltozott, ami egészen más. Szóval nem ez idegesített, hanem szimplán a tehetetlensége, határozatlansága és hülyesége  bizonyult soknak.

Travis viselkedése is kicsit sok volt helyenként, de nem annyira. Ő sem ok nélkül olyan elcseszett, megvannak a maga problémái, amikkel küzd, és amikről nagyon nehezére esik beszélni. Ő az erőszakosság terén esett néha túlzásba.

America meg Shepley aranyosak voltak, őket szerettem, bár néha náluk is voltak olyan kitörések, amiket feleslegesnek tartottam. Trav tesóit viszont kimondottan csíptem :)  Főleg Trentet, bár ehhez az is hozzátartozik, hogy ő volt az, akit egy kicsit közelebbről is megismerhettünk.

Összességében, az egy - két negatvíum ellenére is nagyon jó kis könyvecske, nekem kimondottan bejött és élvezettel faltam az oldalakat.

Klasszikus értelemben véve nem lesz folytatása, azonban 2013. áprilisában Walking Disaster címmel megjelenik egy második kötet, ami Travis szemszögéből meséli majd el a történéseket.

Vannak kétségeim ennek szükségessége és sikere felől, de természetesen nem írom le úgy, hogy nem olvastam. Csak az jutott eszembe, hogy ez a Midnight Sun esetében is milyen "jól " sült el....

Mindegy, nem zárkózom el, elolvasom, aztán meglátjuk.

De addig is az írónő honlapján meghallgatható az ihletadó playlist,  hamarosan (októberben) pedig magyarul is kezünkbe foghatjuk a könyvet Gyönyörű Sorscsapás címmel.