Ugrás a fő tartalomra

Julia Hoban: Willow

Hét hónappal ezelőtt egy esős márciusi estén, a 16 éves Willow szülei meghaltak egy borzalmas autóbalesetben. Willow vezetett. Bátyja jelenleg alig beszél vele, új osztálytársai csak gyilkos árvaként ismerik, és hogy kizárja a fájdalmat, titokban sebeket ejt magán. De mikor egy srác - egy érzékeny, érzelmes fiú- felfedezi Willow titkát, ez a felkavaró kapcsolat felforgatja a saját maga által kialakított biztonságos világot.
(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Willow egy teljesen átlagos tizenéves, középiskolás lány lenne, ha egy szörnyűséges tragédia nem árnyékolná be a mindennapjait.
7 hónappal ezelőtt szülei meghaltak egy autóbalesetben, egy olyan autóban, amit ő vezetett. Képtelen magát túltenni a történteken, folytonos bűntudat gyötri. Azért, hogy enyhítse fájdalmát, borotvapengével vágásokat ejt magán. Nem túl mélyeket, hisz nem akar nagyobb bajt okozni magának, csak épp akkorákat, hogy elnyomja a szülei hiánya, és a bűntudat okozta fájdalmat. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy bátyjával, aki a gyámja is egyben, nem tud beszélni semmiről a baleset óta. Mi több, úgy érzi, David is őt okolja mindenért, még azért is, amiért családi élete, feleségével és lányával olyan, amilyen.
Ekkor tűnik fel a lány életében Guy. A fiú először nem tudja, hogy hogyan kezelje ezt a helyzetet, de mindenképpen felelősséget érez, mikor megtudja Willow titkát. Egyet biztosan tud: segítenie kell a lánynak.
Elég rég óta várólistán van a könyv, talán több, mint egy éve, és ténylegesen a polcomon csücsül már kb. fél éve, ezért a Csökkentsd a várólistádat tökéletes alakalom volt rá, hogy nekiessek és kiolvassam. Nem egy könnyed téma, így nem ajánlott minden hangulatban olvasni az ilyen jellegű könyveket, bár ez közel sem volt rám annyira nagy hatással, mint az eddig a kezembe került hasonló olvasmányok. Azért szeretem ezt a műfajt, , mert ha hitelesen van megírva, segíthet belelátni a különböző problémákkal küzdő személyek gondolataiba, így talán ha egyszer hasonló problémával találjuk szembe magunkat, talán hatékonyabban tudunk segíteni. Persze azért ezek nem szakkönyvek, tehát nem fedik teljesen  a valóságot, inkább csak afféle útmutatást adnak, hogy szükség esetén merre érdemes indulni, mire érdemes figyelni.
Willow képtelen legyőzni magában azt a gondolatot, hogy ő ölte meg szüleit, annak ellenére, hogy egyértelműen baleset történt.Úgy érzi, hogy csak akkor képes elviselni ezt az életet, ha önsanyargatással tompítja a fájdalmat.Mikor megismerkedik Guy-jal és a fiú véletlenül meglátja sebeit, talán ő rosszabb helyzetbe kerül, mint Willow. Tudja, ha  bárki előtt felfedi Willow tevékenységét, lehet, hogy még nagyon kárt okoz a lány lelkének. Ha elmondja Davidnek, lehet, hogy az ő életét is tönkreteszi.
Mivel a fiú, nem tud csak úgy túllépni azon amit Willow karján látott, úgy dönt segít a lánynak, úgy, ahogyan tud, és nem hagyja őt magára.
Ott sántított egy kicsit a történet, hogy amint találkozik a két fiatal, szinte azonnal megszűnt Willowban a késztetés, hogy akár naponta többször is  a borotvapengék "segítségét" vegye igénybe.Az volt az érzésem, hogy ha ennyire hamar és viszonylagos küzdelem nélkül el tudta engedni ezt a "késztetést", akkor, akkor egy kis erőfeszítéssel magától is meg tudta volna tenni, csak egy kis akaraterő kérdése lett volna az egész. Főleg, hogy Guy konkrétan nem is próbálta őt lebeszélni, nem állította a lányt kész tények elé.
Persze, tisztában vagyok azzal, hogy segítséggel , ha az embert mellett olyan személyek állnak, akik segítenek, valamivel könnyebben megy, de nem ennyivel. Valószínűleg pont ezt próbálta kompenzálni azzal, hogy a végén, mikor már minden nagyjából rendben van, akkor is magánál tartja a pengéket, szükség esetére.
Valahogy éppen az az érzés hiányzott belőle számomra, amitől elhiszem, hogy ez a történet akár a való életben is megeshet ilyen formában. A szerelmi szál rendben volt, tipikus tini érzelmek, de nem az az első látásra kialakuló sírig tartó dolog, hanem olyan hihető.
Annak ellenére, hogy voltak benne jó részek, többet vártam tőle. Olvastam már hasonló témában könyvet, amik sokkal jobbak voltak, de azért egyszer érdemes volt elolvasni.

Értékelés:

Megjegyzések

  1. Nem tudod véletlenül, hogy mikor adják ki magyarul??

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Őszintén szólva fogalmam sincs. Nem láttam arra vonatkozó infót, hogy bármelyik magyar kiadó megvette volna a jogait. Az igazság az, hogy elég ismeretlen író, így kevés az esély rá, hogy valaha is megjelenik magyarul.

      Törlés
  2. SZia! és azt nem tudod esetleg, hogy angolul hogyan lehet megszerezni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. SZia!
      A bookdepository.co.uk oldalról meg tudod rendelni.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2023-as zárás

  Az idei év számokban:                                          Olvasott könyvek száma: 94 (ebből angolul: 69) Újraolvasások száma: 5 Be nem fejezett könyvek száma: 1 Legolvasottabb műfaj: romantikus (és egyéb alműfajai)

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobbat én sem találtam rá), nagyo

Rebecca Donovan: Out of Breath (Breathing #3)

Emma otthagyja Weslyn-t és vele együtt minden lakóját, hogy a Stanford Egyetemre járjon, ahogy mindig is tervezte. Már nem ugyanaz a lány, aki volt, csak árnyéka önmagának. Össze van törve, és az egyetlen lehetősége arra, hogy újra teljes életet élhessen, ha megbocsájt. Meg kell találnia a módját, hogy megbocsájtson önmagának, és rájöjjön mennyire értékes, mielőtt elfogadja a szerelmet, amit igazából megérdemel. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) A második részt jóval megjelenése után olvastam, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy tudtam, nagyon szemét kis függővége lesz, és így kevesebbet kell várnom a befejező részre. És tényleg megúsztam viszonylag kevés várakozással,  mindössze talán két hét telt el, és már újra belemerülhettem Emma történetébe.