William P. Young: A viskó

"Egy, a telepesek által elhagyott rozoga, rossz emlékeket idéző viskó (A Viskó) egyszeriben döbbenetes titkok tárházává válik, ahol izgalmas találkozások során a megbocsátás gyógyító ereje és hatalma is felragyog a sebzett szív számára.

William P. Young megrázó regénye az utóbbi idők egyik legnagyobb könyvsikere, rövid idő alatt 8 millió példányban fogyott el! A sok vitát kiváltó regényről azt tartják, hogy olyan hatással lehet korunk kereszténységére, mint a Zarándok útja a maga idejében. A sokat megélt színésznő, Demi Moore a Twitteren keresztül ajánlotta rajongóinak és férjének, mivel Ő maga „ sorsfordító erejű” üzenetre talált a könyv elolvasása közben."

Hol is kezdjem? Nem könnyű írni erről a könyvről témájából  kifolyólag. A vallás sosem könnyű, ebben pedig igencsak erősen jelen van. Azt azonban már előre mondom, hogy emiatt nem érdemes kihagyni.
Muszáj hangsúlyozni, hogy nem akar a könyv megtéríteni, tehát bárki nyugodtan elolvashatja. Igazság és fikció tökéletes keveréke. De egyébként megértem azt, hogy heves vitákat váltott ki. Tény, hogy egyes embereket felháboríthat. Teljesen jó beszélgetés (és egyben akár intelligens vita) indító lehet.

Viszont abban biztos vagyok, hogy mindenki talál benne olyan gondolatokat, amikről tudja, hogy igazak még akkor is, ha a valós életben megfeledkezünk róluk, vagy ha elgondolkozik rajtuk, akkor jön rá, hogy igazak.

A vallási vonulatot jelen könyvben szerintem nem szabad túlságosan komolyan venni. Nem azzal a céllal íródott. És ha ettől sikerül eltekintenie az olvasónak akkor egy nagyon "jó" kis történetet olvashat. Könnyen olvasható.

A lényegi tartalmat szerintem a fentebb olvasható fülszöveg tökéletesen leírja. Mackenzie legkisebb lánya gyilkosság áldozata lesz. Évekkel később titokzatos levél hatására Mack visszatér a szörnyű gyilkosság helyszínére a Viskóba. Az itt eltöltött hétvége megváltoztatja a gondolkodásmódját és ezáltal az egész életét. Ennél többet nem is nagyon lehet róla írni.És, hogy nekem hogy tetszett? Hmmmm. Jó kérdés.

Egy biztos. Nem változtatta meg az életemet, nem éltem át katartikus élményt.Néhol meghatódtam rajta, néhol jókat mosolyogtam. Nem esett nehezemre olvasni ,de ennek ellenére néhány dolgot eszembe juttatott, amiről a rohanó világban hajlamosak vagyunk elfelejtkezni. Olyan részek is voltak, amik leírva rettentően egyszerűnek hangzottak, de a életben való megvalósításuk már korántsem annyira egyszerű. De nem is kötelezően követendő példának íródott a könyv.

Örülök , hogy a kezembe került és elolvastam. Jó néha olyan olvasmányt a kezembe venni, ami igénybe veszi az ember gyerekének az agyát is. Azt viszont kétlem, hogy holnaptól másként fogok ennek következtében élni (ahogy sok olvasó teszi, akinek a kezébe került).