Karantén ide vagy oda, home office vagy sem, valahogy nem jött meg a kedvem a blogoláshoz. Pedig piszkozatban vár egy csomó könyves poszt, de egyszerűen nincs hozzá kedvem, nem tudom rávenni magam, hogy leüljek, megszerkesszem....(amin az sem segít, hogy az új blogger felület egyszerűen hadat üzent és a képek elhelyezését egyszerűen lehetetlenné tette....)
Azon is nagyon gondolkodtam, hogy az összegzést megírjam - e, de végül csak összeszedtem magam és nekiálltam, amint látszik.
Őszintén szólva jó ideje már csak olvasni van kedvem, de posztolni nem. Az utóbbi időben amúgy sem voltam túl aktív, de most azon gondolkozom, hogy egy pár hónapig jegelni kéne még ezt a minimális blogolást is, hátha az segítene.
Meglátjuk. Jó lenne, mert nyáron mindenképpen szeretném megszervezni a nyári szokásos readathont ismét, de ugye blog nélkül viszonylag nehéz.
Egyébként egyáltalán nem tétlenkedtem, mert az olvasás az nagyon ment, végre megint találtam olyan regényt, ami teljesen magával sodort, és kiszámíthatatlanságával lekötötte a figyelmem, de ne szaladjunk annyira előre.
A hónapot a Pyxis újraolvasásával kezdtem, ami másodszorra sem tökéletes, de szórakoztató, így folytattam a következő résszel, a Chameleonnal. Ezután következett egy rég kinézett könyv, ami várólista csökkentős volt, és visszahozta azt a bizonyos érzést. Ez pedig nem más, mint Amo Jonestól a The Silver Swan. Nem nagyon olvastam még dark romance-t, és azok a regények nem voltak valami jók. Ez viszont.... A tökéletestől messze van, de mégis olyannyira sodor magával, kiszámíthatatlan, néhol brutális, nyers és jópasis. Annyira rácsúsztam, hogy rögtön kellett a második rész is, ami szintén hozott néhány WTF fordulatot, még , ha nem is mindent értettem ebben az Amo által megteremtett világban. Az azonban biztos, hogy ha egy kérdés végre megválaszolásra kerül, az tuti szül még kb. három újat. Egyszóval végeláthatatlan.
Utána még egy várólistás regényt vettem elő, hogy tartsak egy kis szünetet az Elit King's világából. Mondjuk messzire nem mentem, akár azt is mondhatnám, hogy csöbörből vödörbe, tekintve, hogy a Fallen Heirt kezdtem el, aminek még ha nagyon minimálisan is, de hasonlít az alaptörténete vagy legalábbis az eleje.
És körülbelül eddig tartott az ellenállásom. Az elég egyértelmű jel volt, hogy a Fallen Heir közben is azon agyaltam, hogy vajon mi lesz az Elite King's Club szereplőivel, úgyhogy bele is vetettem magam a harmadik részbe, és be is fejeztem a hónap utolsó napján. Egy kicsit csalódottan tettem le, mert 70%-ig alig történt valami, ami segítette volna a történet előmenetelét. Félreértés ne essék, jó volt olvasni a szereplők közti interakciókat, de valahogy másra számítottam. Majd az utolsó 30%-ban meg nem győztem kapkodni a fejem a sok információ meg történés következtében.
Elvileg ez lezárta az első páros sztoriját, Bishop és Madison történetét, de azért maradt még néhány kérdés nyitva. Sebaj, a következő részben már a kedvencem, Nate lesz a főszereplő, úgyhogy kötelezően olvasós.
Az újdonságom a hónapra Rebecca Donovan The Cursed sorozatának harmadik és negyedik része lesz, ami 14-én jelenik meg. Azon még agyalok, hogy újraolvassam - e az első két részt, de valószínűleg az lesz, mivel elég rövidkék, és kell, hogy mindenre emlékezzek.
Ha nem tudok magamnak parancsolni, akkor utána nekiállok Nate könyvének, a Malum part 1-nak. De az is tervben van, hogy visszatérek Westerosba Martin bácsi egyik könyvével.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)