Ugrás a fő tartalomra

Múlt & Jövő - Összegzés (54)

Kitört a nyár, legalábbis, ami az időjárást illeti. Nem is emlékszem, mikor volt ennyire meleg júniusunk. Ezek után már csak remélni merem, hogy mikor itthon leszek szabadságon, nem 18 fokos hidegben fogok majd ücsörögni.

Az olvasmányokat tekintve nem mondhatom, hogy túl sikeres volt a június, mert a tervezett olvasmányaimnak csak a töredékét tudtam elolvasni.


A hónap elején befejeztem a Rich Boys of Burberry Prep sorozatának harmadik részét, és mire azzal végeztem, meg is jelent a negyedik, és egyben utolsó rész, így azt vettem elő.

Közben, mivel újraolvasós másfél hónap is van, így egy régi kedvencet, a Vampire Academy-t vettem elő a polcról. Érdekes élmény volt ennyi év után újra elmerülni a világban. Kissé nehezen rázódtam bele, de a végére ismét megérkezett az hangulat, ami miatt nagyon megszerettem annak idején.

Tegnap pedig elkezdtem egy másik Mead regényt, mégpedig a szukkubuszos sorozat utolsó előtti részét, és eddig ez egy rettenetesen jó választásnak tűnik.

Forrás: weheartit.com
Természetesen a Succubus Shadows-zal fogom kezdeni a júliust, aztán, bár anno azt mondtam, hogy nem fogom elolvasni, de a film utáni hiányérzetem megváltoztatta a véleményem, így szeretnék sort keríteni Hardin szemszögéből is az After eseményeire. A film egyébként szerintem rettenetesen hiányos volt, egy csomó fontos jelenet kimaradt, és így nem minden volt teljesen egyértelmű. Sok mindent csak azért tudtam, mert olvastam a könyvet előtte, el sem tudom képzelni, hogy aki nem olvasta a könyvet, mennyire élvezhette ebben a formában a megfilmesített verziót. Pedig a szereplők jók, megvan a kémia is, csak a sztori csúszott szét egy kicsit.

 

Aztán a hónap második felében már beköszönt a szabadság, így azt rögtön egy readathonnal fogom kezdeni, júl. 22 és júl. 28. között. Az erre az egy hétre tervezett könyvekről majd külön bejegyzésben számolnék be.

Az utóbbi hónapok olvasási sebességéből kiindulva ez bőven elég lesz, főleg, ha úgy járok, mint júniusban és a tervezetteknek csak a töredékét fogom tudni olvasni. De már úgy vagyok vele, hogy nem zavar, csak jó legyen az, amit olvasok. Minőség a mennyiség előtt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobb...

Nyári readathon beszámoló - 2. hét

 Véget ért a readathon második hete is, és már hozom is róla a beszámolót.

Jamie McGuire: Walking Disaster (Veszedelmes sorscsapás) (Beautiful #2)

A Gyönyörű Sorscsapás Travis szemszögéből elmesélve. Mennyi az a túl sok szerelem? Travis két dolgot tanult meg az anyjától, mielőtt meghalt: Szeress keményen, küzdj még keményebben. A Walking Disasterben Travis élete tele van gyors kapcsolatokkal, titkos fogadásokkal és erőszakkal. Épp amikor úgy érzi, hogy legyőzhetetlen, Abby Abernahy térdre kényszeríti. Minden történetnek két oldala van. A Gyönyörű sorscsapásban meghallgathattuk Abby verzióját  Most viszont eljött az idő, hogy Travis szemén keresztül lássuk a történteket. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Aki olvasta a Beautiful Disasterről írt bejegyzésemet itt a blogon, az tudhatja, hogy a hibái ellenére szerettem a könyvet, így nem volt kérdés, hogy a második rész is kap egy esélyt, ami tulajdonképpen nem egy klasszikus értelemben vett folytatás.