A héten kaptam Abstracttól egy tag jelölést (ismét), amit innen is köszönök. Ezúttal olyan könyveket kell "keresni", amiket nem fogok soha elolvasni. Igen, ez sem valami olyasmi, amit egy könyvmoly gyakran emleget.
Azért én ezt a "soha" kifejezést óvatosan kezelném, mert ki tudja mire fanyalodik rá évek múlva az ember lánya, ahogy változik a gondolkodása meg az ízlése.
Szóval a posztban szereplő könyveket nem zárnám ki 100% -ig, csak 99%-ig. Mert egy aprócska százalék esélye mindig is lesz annak, hogy esetleg a kezembe kerül valami, éppen ezért a lista a jelenlegi lelki állapotomra vonatkoztatva igaz.
1. Egy nagyon hype-olt könyv, ami egyszerűen nem érdekel.
A Court of Thorns and Roses Sarah J. Maas tollából. Mindenki oda-meg-vissza van érte, nem csak ezért a könyvért hanem az egész sorozatért, engem meg annyira hidegen hagy, hogy az már ijesztő. Nincs rá különösebb ok, egyszerűen csak nem érdekel és kész.
2. Egy sorozat, amit nem kezdesz el/fejezel be.
Ehhez a ponthoz van két sorozatom is, mert tulajdonképpen összefüggnek. Az egyik, amit nem szándékozom befejezni az Cassandra Clare: The Mortal Instruments. Már csak egy részem lenne hátra belőle, a hatodik, de egyszerűen nincs rá ingerenciám, hogy kézbe vegyem. Ebből következik, hogy az írónő legújabb sorozatát, a The Dark Artificest már el sem fogom kezdeni. Amennyire szerettem Clare könyveit a kezdetekben, a rajongást olyan szinten vette át a totális érdektelenség.
Nem olyan rég még áltattam magam azzal, hogy majd egyszer biztos elolvasom, csak várom a megfelelő hangulatot, de azóta rájöttem, hogy ez nagy valószínűség szerint sosem fog bekövetkezni.
A középiskolai kötelező olvasmányok nagy részére rettegve gondolok vissza, a többsége nem túl jó emlék, talán egy vagy kettő volt, ami tetszett és szerettem. Na, az ókori görög irodalom nem tartozott ezen kivételek közé, egyszerűen irtóztam tőlük. Ezért is maradhatott ki az Odüsszeia, amit a mai napig kerülök, mintha muszáj lenne, és ezen a jövőben sem kívánok változtatni.
4. Egy műfaj, amit sosem olvasol.
Talán az öt szempont közül ez a legnehezebb. Nagyon kevés műfaj van, amibe az évek alatt nem kóstoltam bele. Talán a történelmi non-fiction az ami eddig kimaradt, és nem is valószínű, hogy fogok vele próbálkozni. A gond az, hogy a középiskolában megutáltatták velem a történelmet, így nagyon ritkán nyúlok ilyen jellegű kötetekhez. (Kivételek ez alól Ruta Sepetys könyvei, azok mindig elvarázsolnak - talán mert csak részben alapszanak megtörtént eseten, de mint tudjuk, kivétel erősíti a szabályt, hogy ezzel a közhellyel éljek.).
5. Egy könyv a könyvespolcodon, amit valószínűleg sosem fogsz elolvasni.
Van néhány olyan könyvem, ami már régóta a polcomon csücsül, de egyre kevesebb esélyt látok rá, hogy el fogok jutni az olvasásig.
Az egyik ilyen regényt akkor szereztem be, amikor chick-lit korszakomat éltem. megtetszett a fülszövege, megrendeltem, de azóta már elment tőle a kedvem. Még nem váltam meg tőle, de nem valószínű, hogy valaha is elolvasom. Ez nem más, mint Carmen Reid: The Personal Shopper című regénye.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)