Janet Evanovich: Two for the Dough (Stephanie Plum #2) - (Két ravatal)

Stephanie Plum, a világ legkedveltebb fejvadásznője nem akármilyen megbízatást kap. Kenny Mancusót kell begyűjtenie, a gyilkost, aki mellesleg Joe Morelli unokatestvére. És mint mindig, Stephanie körül most is izzik a levegő. Anyja változatlanul férjhez akarja adni, és továbbra is az ő pici lányaként kezeli, Morelli változatlanul (sőt fokozódóan!) izgató és pofátlan. Felbukkan még egy temetkezési vállalkozó, egy rakomány ellopott koporsó, némi halálos fenyegetés, és az elengedhetetlen kocsimizéria (ezúttal lopják, nem robbantják). Mindennek a tetejében ott van Stephanie nyakán Mazur nagyi is, aki most éppen temetésbuzi lett, unalmában ravatalozókba cipeli, ahonnan végül kisöpri a népharag, míg végül is felcsap önjelölt nyomozónak. A szingli fejvadász minden idők talán legsikeresebb női sorozata. Janet Evanovich, a rajongva imádott szerző, Stephanie Plum és Joe Morelli kettősében egy klasszikus se veled, se nélküled kapcsolatot írt meg. Egy harmincas, imádni valóan szerencsétlen nő, és „A PASAS”, akivel (majdnem) mindig történik valami (néha azért ténylegesen is), hol szeretkeznek, hol majdnem meghalnak, máskor csak pizzáznak és tévéznek, de legesleginkább egymást húzzák, de azt rutinosan és kőkeményen. Vajon összejön Stephanie Morellivel? Elkapja Kenny Mancusót? És vajon totál porba dönti-e New Jerseyt Mazur nagyi, vagy ezt meghagyja egy későbbi részre?

A szingli fejvadász mind könyvben, mind film verziójával nagyon megnyert magának. Ebben a melegben (Kéretik figyelembe venni, hogy a poszt piszkozata még a nyáron, a legnagyobb hőségben íródott . Kicsit el vagyok csúszva a bejegyzéseimmel, mondjuk úgy... négy hónappal) valami vicces, könnyed, de mégsem unalmas olvasmányra vágytam, ez a könyv pedig tökéletesen megfelelt ezeknek a kritériumoknak.

Stephanie Plum még mindig fejvadász, és még mindig pénzügyi gondokkal küszködik. A családja pedig még mindig azt várja, hogy mikor viszi haza a tökéletes pasit. Azonban a legújabb megbízatása mellett pasik szóba sem jöhetnek, hacsak nem koporsóban fekszenek....

Jó, ez az előző mondatom egy kicsit félreérthetőre sikeredett, azonban megnyugtatok mindenkit, hogy mindössze hatásvadász célt hivatott szolgálni a fenti szófordulat, igazából a regényben nincs nekrofilia. Csak a hullák és a testrészeik, amik sokszor elvándorolnak ide - oda egy kis segédlettel, és a legváratlanabb helyeken bukkannak fel.

Iszonyatosan jó volt egyébként. Nem is tudom mikor nevettem ennyit utoljára egy könyvön. Steph alapból sem egy unalmas figura, Mazur nagyival kiegészülve azonban verhetetlenek. Már az elején tisztában voltam azzal, hogy hiába jelentette ki Vinnie, hogy Kenny Mancuso könnyű fogás lesz, mert ennek ellenére ez a ügy nagy durranással fog zárulni. És valóban így lett, átvitt értelemben is, meg szó szerint is, tekintve, hogy Kenny Morelli unokatesója is egyben. A Kenny utáni nyomozás közben még jött egy kis mellékmunka is, amelyben Stephnek lopott  koporsókat kellett megtalálnia.

Azt szeretem igazán Evanovich ezen sorozatában, hogy egyrészről iszonyatosan szórakoztató, nagyon jó humorral fűzi át a sorait, emellett a krimi - nyomozás vonallal is simán fenntartja az olvasó érdeklődését, mert úgy csűri - csavarja a szálakat, hogy a végén már mindenki gyanúsított, legalábbis nálam. Mondjuk ehhez hozzátartozik az is, hogy direkt nem próbálom előre kisakkozni, hogy ki lehet a gyilkos, hanem hagyom, hogy meglepjen. Mondjuk itt, ennek ellenére nem volt meglepetés a tettes kiléte, inkább a tettestársak, a miértek, és a hogyanok voltak azok, amikre nagyon kíváncsi voltam és amiken a végén elcsodálkoztam.

Olyan volt az egész , mintha a fejemben egy tipikus amerikai filmet pörgettem volna, mintha a könyv egyben a forgatókönyv lett volna. Erről majd még írok a végén egy kicsit. 

Azonban térjünk vissza a karakterekre egy kicsit, azokra, akik szintén nagy mértékben hozzátettek a könyvhöz. Step, aki fehérnemű eladóból avanzsált fejvadásszá, nincs igazán a helyzet magaslatán, messziről sem nevezhető profinak, de a lelkesedése és kitartása mindenképpen említésre méltó, ahogyan meggondolatlansága is. 

"Azon egy alkalommal , mikor rá kellett lőnöm valakire, annyira ideges voltam, hogy elfelejtettem kivenni a pisztolyt a retikülömből, mielőtt meghúztam a ravaszt."

Mondjuk egy olyan pasival a háta mögött, mint Morelli, ki ne lenne magabiztos és lelkes, még akkor is, ha hibát hibára halmoz, mint az előző példa is mutatja?

De a kedvencem egyértelműen Mazur nagyi. Egyenesen halálos az öreglány.

"Talán felbukkan Kenny Mancuso. Stephanie-nak szüksége lesz némi extra segítségre. Tévéztem és ott láttam, hogy hogyan kell belenyomni az ujjad valakinek a szemébe, úgy hogy lelassítsd az illetőt."

A virrasztások iránti, már - már függőségnek nevezhető vonzódása beteges, emellett pedig baromi vicces is, arról már nem is beszélve, hogy ez milyen helyzeteket szül. Elég csak rágondolnom, és már nevetek is.

Az Evanovich által jó időben a szájába adott mondatok pedig összehangolt támadást indítanak az olvasók rekeszizmai ellen. Alapjában véve csendes olvasó vagyok, de ennél a regénynél olvasás közben többször is felvonyítottam, a környezetemben ülők, meg csak lestek, hogy vajon megártott -e a aktuálisan uralkodó 40 fokos meleg és azért röhögcsélek hangosan egymagamban. De hát egy ilyen jelenetnél ti mit csináltatok volna?

" Próbálok időpontot egyeztetni a fogorvosommal. - mondta Morelli - Meglazult az egyik tömésem.

- Olyan fogakra lenne szükséged, mint amilyenek nekem vannak. - szólalt meg nagyi. - Egyszerűen el tudom őket postázni a fogorvoshoz."

Hát igen, és nem egy ilyen fordult elő. Azt várom, hogy Mazur nagyi kapjon egy spin-off sorozatot. Mekkora lenne már?

Említettem, hogy a filmre még visszatérek egy kicsit. Utánanéztem, hogy az első rész megfilmesítése után tervezik -e a második rész megelevenítését is. Azt kell mondjam, hogy eléggé ellentmondásos információkra bukkantam. Elsősorban azt kell megemlíteni, hogy a Szingli fejvadász elég sok negatív kritikát kapott, ennek ellenére a tervezetthez képest, bevételek tekintetében nem teljesített rosszul. Tervezték a folytatást, de ennél tovább nem jutott a projekt. Mindösszesen annyit találtam róla, hogy Heigl nem biztos, hogy újra elvállalná Steph szerepét. Magunk között szólva sajnálnám, mert szerintem nagyon jól adta a karaktert.

Viszont, amíg nincs folytatása a filmnek, addig maradnak a könyvek, ami persze egyáltalán nem baj, sőt.

Biztos vagyok benne, hogy a harmadik részben sem fogok csalódni. Nem tudom hány részt adtak ki eddig magyarul, vagy hogy folyatják - e a sorozatot, de olvassátok, mert tökéletes kikapcsolódás!