L.J. Smith : The Secret Circle trilógia (The Initiation, The Captive, The Power)

The Initiation fülszövege:

Cassie- t beavatják szülővarosának boszorkányai körébe, ám a csoport vezetőjének barátja iránt érzett szerelme, akár halálos kimenetelű is lehet.

The Captive fülszövege:

Most, hogy bekerült a legnépszerűbb klikkbe, Cassie szinte megrészegült az újdonsült erejétől, az erőtől, ami legalább annyira addiktív, mint amennyire veszélyes.

Megrekedve két tag azon vágya között, hogy használják a kör titkos erejét. Cassie inkább egyikük barátja, Adam felé fordul, és rabul ejti a az iránta érzett veszélyes szerelem

 Megbabonázva a varázslatból fakadó szerelem ígérete által, Cassie rabul ejti Adam szívét, ezzel felborítja az erők törékeny egyensúlyát és egy olyan dühöngő folyamatot indít el, aminek végkimenetelét senki nem tudja megjósolni.

The Power fülszövege:

Egyesülve Dianaval, a társaság úrnőjével, Cassie - nek fel kell áldoznia Adammal való szerelmét, hogy megmentse a Titkos Kört és New Salem városát  Faye gonosz erőitől. 

A végső gonosz elleni csatában való megsemmisüléstől fenyegetve, Cassie - nek csak reménykedhet, hogy a természetfeletti adottságai elég erősek ahhoz, hogy elpusztítsa a gonosz erőket. Ha győz, többet nyerhet, mint amiről  valaha is álmodott, ám ha Dianaval vesztenek, az erő ahhoz megy, akik a pusztulást keresik.

(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Ez a mostani, egy igencsak rendhagyó bejegyzés lesz, még nem csináltam ilyet és a jövőben sem nagyon szeretnék. De, mivel mindhárom könyv elég rövid, így nem 3 külön posztban fogok róluk írni, hanem egybe veszem a trilógiát. Ez a könyv a Várólistacsökkentős kihívás keretein belül kapott helyet az olvasásaim között.

Cassie édesanyjával hazautazik szülővárosába, ahol hamar kiderül a tény, hogy ő bizony egy boszorkány. Csatlakozik a többi boszorkányhoz., ám a Kör élete nem csak játék és mese, hallottál már a gonoszról? A csúf kopasz kristálykoponyáról?

Jó tudom, ez komolytalan volt, és nem vicces, de annyira adta magát, nem lehetett kihagyni. Utólag is elnézést érte.

Szóval a kristálykoponya még sok galibát okoz majd nekik.

Innentől a bejegyzés nagy mennyiségű spoilert tartalmaz!!!!

Először is sugárzik a hálám és a szeretetem az amerikai CW televízió csatorna írói felé, akik ebből a könyvből egy olyan jó kis sorozatot sorozatot készítettek (csak úgy, mint a The Vampire Diaries esetében). Ha visszájára fordítjuk a dolgot, sajnos, a sorozathoz  képest a könyv egyszerűen csapnivaló, bár azért azt is be kell vallanom, hogy annyira nem rossz mint a TVD. Maradjunk annyiban , hogy ez is valami.

Lássuk csak, mivel is kezdjem. Talán azzal, hogy ezt a 3 könyvet simán össze lehetett volna vonni és egyben kiadni (ahogyan a legújabb verzió került kiadatásra az újranyomás alkalmával), ugyanis a 3 rész alatt egy nyamvadt ügyet próbálnak meg megoldani. Ha összességében nézem, az első könyv tartalmát simán meg lehetett volna írni egy , ha nagyon - nagyon nem bírt volna az írókájával Smith, akkor két  hosszabb fejezetben, és lám máris egy könyvvel kevesebb lett volna. Miért mondom ezt? Mert kb. semmi, de semmi lényeges nem történt, ami indokolna egy egész könyvet. Az első rész arról szól, hogy a többiek az új iskolában mennyire nem akarják befogadni Cassie-t, és érett gimnazisták módjára a cuccait dobálták az iskola folyosóján, meg döglött állatokat tesznek az öltözőszekrényébe, mert az tök vicces.

Aztán történt még benne olyan is, hogy elrabolták,hogy részt vegyen valamiféle rituáléban. Na, itt már éreztem, hogy nem leszünk jó viszonyban a könyvvel. Ugyanis, ha elrabolnak valakit, de mikor leveszik a szeméről a kendőt, akkor nem fognak fegyver meg semmit a fejéhez, akkor valószínűleg nem az az első reakciója, hogy elbűvölve veszt részt az eseményekben, hanem minimum sikítva elrohan. Legalábbis én ezt tenném. De lehet nekem van valami defektem. Viszont, azért drága főhősnőnknek legalább volt annyi esze, hogy a rituálé UTÁN megkérdezte, hogy ez most mi is volt tulajdonképpen, és miért van is ő itt. Ekkor világosították fel, hogy ő bizony egy boszi, amit természetes nyugalommal vett tudomásul. Majd elmesélik neki, hogy ez bizony a Kör, ahol jelen lévő a fiúk és a lányok is boszorkányok. Mi az első kérdése ezek után? Nem fogjátok kitalálni. Felkészültetek? Az első kérdése: "Hogy hívjátok a Körön belül a pasikat?"

 "The guys in the Circle—what do you call them? I mean, are they wizards or warlocks or something?"

Ugye, hogy ez mennyire fontos információ volt?

Lassan bekerül a képbe a kristálykoponya, ami elkezdi megmutatni a főkonfliktust, de előtte még olyan óriási nagy problémákkal kell megküzdeniük a szereplőknek, mint hogy az egyik csaj látta Cassie-t smárolni a Kör vezetőjének pasijával és ezzel jól megzsarolja. És itt nagyjából az első rész vége. Jó, még becsúszik egy kis gyilkosság is az első részben , de a jelentősége úgyis csak a második és harmadik részben derül ki.

Nem kell megijedni, a másik két részt nem fogom ennyire részletesen leírni, mert nincs hozzá idegzetem.

Egyébként maga az alapötlet nem lenne rossz, csak hát hozzájön ugye a kidolgozás, ami azért bőven hagy maga után kívánnivalót.

Az, hogy különböző tárgyakkal, - amiket előbb meg kell találniuk -  képesek felvenni a harcot a gonosszal és megmenteni a világot, akár még jó is lehetne, de akkor nem kéne ilyen bugyuta helyzetekkel, meg borzalmasan buta, és ribanc karakterekkel teletömködni a sztorit.

Előre is elnézést, de néha akaratlanul is össze fogom hasonlítani az egyes elemeket a filmsorozattal, mert képtelen vagyok teljes mértékben elvonatkoztatni.

De vissza a lényeghez. Ha már karakterek, akkor lássuk a főhősünket.

Cassie egy vérbeli szőke, barna hajjal álcázva.,esetlen, gyenge, minden csak nem főhős alapanyag ( pont az ellentéte a filmbeli Cassie-nek, aki ott szőke, viszont nem ilyen kis tutyimutyi és nem buta). Valamicskét fejlődik a végére, de az sem sokat segít rajta. Az elején külön divatmagazinokat vásárol, mert jól kell kinézni az új suliban ahhoz, hogy befogadják. Előre kell bocsátanom, hogy szerencsétlenen a divatmagazin sem sokat segített... És akkor azt már csak csendben jegyzem meg, hogy unikornisokat gyűjt. 

Aztán van még a főribanc Faye. Ő még veszélyesebb mint Cassie, mert amellett hogy néha igencsak butácska, még gonosz is.

Van "A pasi", Adam, a modern kori lovag, a bölcs, a helyes, akiért döglenek a csajok és aki fölött megy a vita.

Itt szeretnék egy pici kitérőt tenni a szerelmi szálra. Megijedtetek, hogy az nincs, ugye? Jajj, hát nem is értem, hogy gondoltátok azt, hogy az kimaradhat. Az fontos. Smithnek olyan tehetsége van a szerelmi háromszögekhez, hogy arra nincsenek szavak.  Diana és Adam, minimum pelenkás koruk óta együtt vannak és mindenki tudja, hogy ők bizony férj és feleség lesznek egyszer, aztán.... jön Cassie és borul minden, mert Cassie és Adam arra születtek, hogy együtt legyenek, mert ez a végzetük és első látásra egymásba szeretnek már akkor , amikor az sem tudják egymásról , hogy ki a másik.. Ugye milyen szép? Ezzel nem lenne semmi gond, ha lenne legalább egy kis catfight vagy valami, de komolyan olyan esetlenül végződik a helyzet, hogy sírni lett volna kedvem és higgyétek el , nem a gyönyörűségtől.

De kitérő vége, mert még egy karakterről írnék egy pár szót. A Kör vezetőjéről, Diana-ról. Ő a megtestesült jóság és bölcsesség ( így azért érthető, hogy miért akarták, hogy együtt maradjon Adammel), minden helyzetben tudja prezentálni a legjobb megoldást, magunk között szólva ez Cassie legnagyobb szerencséje.

Jó,  bevallom ezek a karakterek így leírva nem olyan nagyon borzalmasak, de  ha elolvassátok a könyvet, akkor azonnal látni fogjátok, hogy miről beszéltem.

Az olvasás alatt egyébként háromszor értem el a mélypontot, amikor határon voltam, hogy lerakom és nem olvasom tovább. Az első az volt, mikor az első részben Smith úgy jellemezte Faye-t,  hogy "A female Attila the Hun. Ezen a megrázkódtatáson túltettem magam, és egy darabig nyugtom is volt. Aztán a második mélypont a vége felé következett, amikor is Cassie a házba érve azt a megrázó jelenetet látta, amit az idősek (értsd: a szereplők nagymamái és nagynénjei) meztelenül táncikálva hajtottak végre valami rituálét a gonosz ellen. 

Ennél a pontnál valami olyan erőteljes röhögőgörcs kapott el, ami a végén majdhogynem sírásba csapott át.

A harmadik mélypont a végén jött szembe, de ott már minden mindegy volt. Olyan mennyiségű nyálas jelenettel zár, hogy az már valami elviselhetetlen. Ez a tipikus mindenki megbocsát mindenkinek és mindenki szeret mindenkit jellegű befejezés, de ebből is a rosszabb fajta. Diana csak úgy odaadja Cassie - nek élete szerelmét, Adamet, mert a lány maga a megtestesült jóság, aztán a két lány Faye-jel kiegészülve (aki egy kicsit átállt a gonosz oldalára, de a sok  - sok szeretettől, amit kapott, megjavult) együtt vezetik a Kört.

Tiszta idilli befejezés... De élveztem, mert ez már a végét jelentette a könyvnek.

Összegezve, tanulhattam volna a Smith-szel kapcsolatos előéletemből, hogy teljesen mindegy milyen jó a film verzió, a könyv attól még rossz marad. Itt is bebizonyosodott. Nem lett volna szabad ennyire naivnak lennem és bíznom abban, hogy márpedig lehet jó az a könyv. De most már tanultam, és a negyedik részt már nem vagyok hajlandó elolvasni.

Persze, akik szeretik Smith stílusát, és szerették a The Vampire Diaries könyveket, ezt is falni fogják, amit én tiszteletben tartok, mert hát ízlések és pofonok. Nekem viszont enyhén szólva sem lett a kedvencem, pedig annyira szerettem volna, hogy jó legyen. ...