Cynthia Hand: Hallowed (Angyalfény)

A részben angyal Clara Gradner azért edzett, hogy szembe tudjon nézni a látomásaiból jól ismert dühöngő erdőtűzzel, és kimentse a vonzó és titokzatos Christian Prescottot a lángok közül. De arra a  végzetes döntésre, aminek meghozatalára kényszerül azon a napon, nem lehet felkészülni, ahogy arra a megdöbbentő felfedezésre sem, hogy a rendeltetése - aminek teljesítéséért került a Földre - nem annyira egyértelmű, mint ahogy gondolta.Szétszakítva a Christian és az iránta érzett egyre komplikáltabb érzések és a szerelme Tucker között, Clara próbálja megérteni mit is kellett volna tennie a tűz napján. Egyre mélyebbre süllyedve a részben angyalok világában, a Fehér Szárnyak és a Fekete Szárnyak közti növekvő konfliktusban, Clara szembesülni kényszerül azzal a rémisztő valósággal, hogy valaki, aki közel áll hozzá, hónapokon belül meghal.

Bizonytalan jövőjében Clara egyetlen dolgot tud biztosra: a tűz még csak a kezdet volt.

(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Mit is vár az ember egy sorozat nagyon jó első része után? Természetesen azt, hogy legalább ugyanolyan jó legyen a folytatás, ha nem jobb. Ha jobb nem is lett a Hallowed, ugyanazt a szintet simán megugrotta az írónő ezzel a könyvével is, aminek nagyon is örülök.

Clara rendeltetése nem épp úgy sikerült, ahogy elgondolta. Kétségbe van esve mi jön ezután. Ám ami valójában következik arra nem számít. Új látomások jelennek meg és még vészjóslóbbak mint ezelőtt, valakinek a halálát jelzik. De kiét?

Clara közben egyre jobb rálátást kap az angyalok között dúló harcra, ám ez sem könnyíti meg a helyzetét.Több fronton is helyt kell állnia. Vajon sikerül neki?

Viszonylag régen, kb. egy évvel ezelőtt olvastam az Unearthlyt (Angyalsorsot), és azonnal kedvencemmé vált. Természetes, hogy nagyon - nagyon vártam a folytatást. Az első rész végén voltak határozott ötleteim, hogy merre fog elmenni a történet, de erre nem számítottam, eszembe sem jutott, hogy így alakul majd az események tengere. Azt gondoltam, hogy Clara két pasi között fog őrlődni, mint, ahogy nagyon sok YA regény második része is ebbe a -  fogalmazzunk úgy - hibába esik. Azonban Hand beleírt egy olyan drámai szálat, ami abszolút elfeledtette velem olvasás közben az úristen-melyiket-válasszam-a-két-szuperpasi-közül dilemmát. Ettől a nem várt eseménytől egyénként kicsit, szomorkás, amerikai stílusban szólva darkos lett a sztori, ami nem baj, sőt nekem kimondottan tetszett (és igen itt jön elő megint az a becsípődésem, hogy szeretem, ha egy sztori vége szomorkás. Tudom, hogy ez még nem a vége, de na... ) Szóval a haláleset miatt (ami nem csak a fülszövegben szereplő reklámfogás, hanem tényleg meghal valaki, de azt nem mondom meg, hogy ki, bibibi :P ) felbukkan egy eddig ismeretlen szereplő, akitől többet tudunk meg Clara származásáról.

Felépítésben is hasonló a történet, mint az első rész, az eleje sokkal lassabb, de ez mind szükséges, hogy minden kellő információ meglegyen ahhoz, hogy fel tudja vezetni a végét. Nincs ezzel semmi gond, főleg úgy, hogy egy – két helyen megint csak sikerült meglepnie. Nem kimondottan szeretem a szerelmi háromszögeket, mert eléggé elcsépeltté váltak az utóbbi időben, azonban itt ez nem a fő szál, ráadásul egészen élvezhetően is van megírva, bár akik Tuckerrel szimpatizálnak nem igazán lesznek elragadtatva a kapcsolat alakulásával, ahogy a könyv végével sem. DE! Biztos vagyok abban, hogy nem ez lesz a trilógia vége. Ez a helyzet valószínűsíthető, hogy változni fog, mire Clara kalandjai befejeződnek. Nem, biztosra nem tudom, csak sejtem. 

A fogalmazás is sokat fejlődött, eltűntek a tőmondatok, aminek én, személy szerint kimondottan örülök. Igazán az tetszik benne, hogy érezni, minden előre meg van tervezve, nem csak így véletlenszerűen vannak beledobálva bizonyos elemek és jelenetek, hanem egy szépen felépített történetszál darabjai, még akkor is , ha ez elsőre nem látszik. Lesz ami most lényegtelennek tűnik, de a 3. részben lehet, hogy fontossá válik. Erre egyébként tökéletes bizonyítékot nyújtanak az utolsó jelenetek.

 Összességében ismételten egy nagyon jó kis könyvet adott ki a kezéből Hand, még akkor is, ha néha szívszaggató jelenetekkel tarkította és nem épp a legvidámabban zárult a rész. Főleg, hogy egy igencsak csúnya függővéget csempészett oda a drága írónő, ami nagyon nem volt szép dolog  tőle. De nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit tartogat a 3. részre és mi lesz a vége a trilógiának. Sejtésem szerint lesznek még itt izgalmak bőségesen.

De addig is itt a Hallowed trailere és a írónő blogján megtalálható oldalt a könyvhöz tartozó playlist "Musical inspiration for Hallowed" címmel. magyarul pedig ősszel foghatjuk a kezünkbe a könyvet.