Courtney Summers: Some Girls Are

Felmászni a ranglétra tetejére nehéz - leesni róla még nehezebb. Regina Afton korábban tagja volt a Félelmetes Ötösnek - a csupa csajokból álló klikknek, akitől féltek de akiket egyben tiszteltek is a Hallowell Gimnázium tanulói. Egészen addig tartott ez, még el nem terjed egy kegyetlen pletyka Regináról és legjobb barátnőjének pasijáról. 
Regina kirekesztetté vált, és az ex-legjobb barátai bosszúra éhesek. Ha Regina tényleg hibás lenne, az még hagyján, de a pletykák rettenetesen messze állnak a borzalmas igazságtól, és a bántalmazás napról napra egyre durvábbá válik.

Regina Michael Hayden társaságában keres vigaszt, egy kívülálló mellett, akinek tragikus a múltja, hisz Regina és bandája őt is bántalmazta korábban. Az egykori ellenségeknél a barátság nem jön egykönnyen, és miközben Regina próbálja orvosolni a károkat, ráébred, hogy Michael tálán több is lehet, mint egy barát... ha a Félelmetes Ötös nem töri össze mindkettejüket előbb. 

(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Courtney Summers könyveivel nem ma kezdődött a kapcsolatom. Ez a regénye az első között volt, amit megvettem eredeti nyelven, de annyi újdonság jött közben az évek folyamán, hogy eddig szegénynek mostoha sora volt és mindig csak tologattam.

Regina középiskolájában a legmenőbb banda tagja, a Queen Bee BFF-je (magyarul: a legmenőbb lány legjobb barátnője). Azonban egy este kihívja maga ellen a sorsot, és a BFF státuszból ellenség lesz, márpedig a legnépszerűbb lány ellenségének, célpontjának lenni nem éppen kifizetődő elfoglaltság, sőt mi több már - már életveszélyes.

De ha már kész a baj, vissza lehet fordítani? Vége lesz ennek valaha?

Napjainkban nem kevés könyv szól az iskolai bántalmazásokról, túlkapásokról, az úgynevezett bullyingről. Jó dolognak tartom, hogy írnak erről, mert jó, ha felkészülnek rá, bár igazándiból erre nem lehet.

Természetesen ezek a szituációk nem átültethetőek magyar viszonylatba, hisz ugyan nálunk is előfordulnak túlkapások, de talán mégsem ilyen formátumban.

Azonban, ha a másik oldalt nézzük, azt az esetet mikor rosszul van megírva, akkor hamis képet is közvetíthet.

Mindig elképedve olvasom az erről a témáról szóló történeteket. Jómagam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy engem ez a jelenség elkerült életem során, így nem tudom milyen lehet átélni, de gyanítom, az hogy rossz, meg sem közelíti a valóságot.

Ami úgyszintén nem fér a fejembe az az, hogy egy tizenéves gyereket mi visz rá arra, hogy ilyen szinten bántalmazzon egy másik korabeli vagy fiatalabb gyereket. Ha esetleg netalán van oka rá (bár most nem tudnék olyan dolgot mondani, amire ez a megfelelő válasz), még akkor sem értem, hogy miért pont ezt a kicsinyes bosszúállást választják megoldásnak. Ha meg nincs oka rá, akkor főleg miért csinálja?

Csak azért, hogy ezzel tűnjön ki a tömegből és legyen nagymenő? Elég szánalmas, ha csak ilyen tettekkel képes felhívni magára a figyelmet és még büszke is magára.

Na, de nézzük ezt a konkrét történetre vonatkoztatva.

Regina az elit kaszt tagja, ám önhibáján kívül egy olyan dolog történik vele, ami kiveti őt ezekből a körökből. Ez a dolog nem más, minthogy Donnie, Anna (Regina legjobb barátnője, aka Queen Bee) pasija megpróbálja megerőszakolni Reginát egy bulin. Persze, ahogy ez lenni szokott, senki nem hiszi el neki az igazságot, így számkivetett lesz. És itt kezdődnek a szemétkedések. Annának nem elég, hogy leordítja Regina fejét, hanem ennél jóval drasztikusabb módszerekhez folyamodik.  Lássunk néhány példát a teljesség igénye nélkül: nagy közönség előtti megszégyenítés, romlott, büdös nyers hús a szekrényben, Regina bezárás a tisztítószeres raktárba Donnie-val együtt stb. A legdurvábbat a végére tartogatták, amikor már mások testi épségével is zsarolták szerencsétlent.

Külső szemlélőként könnyen mondjuk, hogy hagynia kellett volna a fenébe az egészet, vagy, hogy ki kellett volna szállnia és nem belemenni a különböző játszmákba. Azonban valójában benne lenni egy ilyen helyzetben biztos vagyok benne, hogy egészen más, mint külső szemlélőként olvasni róla.

Igen, mondhattam volna azt, hogy hülye volt, amiért nem rázta le magáról egyszerűen, de hát ki az, aki élvezi a megszégyenítést? Azt is mondhattam volna, hogy hülyeség volt neki is alázni Annáékat. Persze, okosabb lett volna, ha nyugton marad, de a düh és az elkeseredettség sokszor elveszi az ember eszét, leszalad a roló és bizony olyankor az ösztönök irányítanak. Az ösztönei pedig azt súgták, hogy harcoljon. Főleg, mikor már Michael is bekerült a képbe. A pasi, aki ellenségből lett barát. Szóval mikor Regina miatt Michael is célponttá válik, a lánynak nincs más választása, úsznia kel az árral és részt kell vennie Annie játszmáiban, még akkor is, ha belehal - szó szerint. És még ezt is vállalja, csak, hogy a fiú megússza a bosszúhadjáratot.

Annak ellenére, hogy a szereplők többségét megráztam volna, nem voltak annyira hihetetlenek. Tenyérbe mászóak voltak, egy hangyányit talán el voltak túlozva, főleg Anna és Kara, de ilyen emberekkel sajnos lehet találkozni.

Egy dolog sántított számomra a hihetőség szempontjából, mégpedig a megoldás része. Értettem, hogy mit szeretne vele sugallni, nem mondom, hogy nem fordulhat elő ilyen soha senkivel, de azok elbeszéléseiből, akik már átéltek ilyet, az derül ki, hogy nem ez a jellemző az esetek nagy részében. Nem áll a bántalmazottak mögött egy harmadik személy, aki gyakorlatilag megoldja helyette a konfliktushelyzetet. 

Ehhez a történethez mindenképpen valami sokkal keserűbb véget képzeltem, bármennyire morbidnak is tűnik ez a kijelentés.

Mindenesetre az biztos, hogy fogok még az írónőtől olvasni és akit esetleg érdekel az iskolai bántalmazás témája, annak bátran ajánlom.
A könyv része a 2013-as várólista csökkentős játéknak.