Bree Tanner alig emlékszik valamire régi életéből, mielőtt még rejtélyes körülmények között fejlett érzékszervekre, emberfeletti gyorsaságra, reflexekre, és hatalmas fizikai erőre tett volna szert. Arra az életre, ami megelőzte ezt a könyörtelenül vérszomjas állapotot.
Bree mindössze annyit tud, hogy az újdonsült vámpír társaival való életnek nagyon kevés biztos pontja van. Szabálya azonban még kevesebb: ne fordíts hátat senkinek, ne hívd fel magadra a figyelmet, , és a legfontosabb, hogy érj haza napkelte előtt vagy véged.
Egy valamit azonban nem tud: az ő ideje halhatatlanként hamar lejár.
A lány váratlan barátra lel Diego személyében, aki ugyanolyan kíváncsi arra, ki az, aki megteremtette őket, a titokzatos "Ő".
Ahogy lassan rájönnek ők ketten, hogy az újszülött vámpírok csak bábok egy játszmában , ami sokkal nagyobb, mint amit el tudnak képzelni, Breenek és Diegonak muszáj választania, hogy ki mellé állnak és kiben bíznak.
De, ha minden, amit a vámpírokról tudsz, az hazugság, akkor honnan tudod mi az igazság?
Utánaolvastam egy picikét a könyv születésének. Igazándiból soha nem akarta Meyer megjelentetni ezt a történetet. Saját maga szórakoztatására írogatta a Twilight novellák megjelenése között. Aztán mégis meggyőzték őt, hogy adják ki a The Twilight Saga: The Official Guide c. könyv részeként (ez olyan, mint a J.R.Ward - féle Beavatás). De mivel túl hosszúra sikerült, így önálló könyv lett belőle, amit az Eclipse film verziójába is belecsempésztek. Meyer gesztusként ,a rajongóinak az interneten is közzétette ingyenesen ,teljes terjedelmében.
A könyv főszereplője az Eclipse-ből már ismert, rövidke szerephez jutó újonc vámpírlány, Bree. Aki olvasta a Twilight saga 3. részét, azt nem fogja meglepetés érni a sztori végkimenetelét illetően. Picit más hangulatú, mint a többi Alkonyat kötet. Mintha próbálta volna beleírni a dolgokat, amiket az eddigi kötetekből kihagyott..Gondolok itt a tényleges újszülött vámpírlét árnyoldalára, amit Bella esetében olyan ügyesen átugrott, a féktelen öldöklésre, az önkontroll hiányára.
Bree karaktere számomra kellemes csalódást okozott. Mert hát mit láttunk belőle az Eclipseben? Egy ordító, vérszomjas fiatal vámpírt, akinek fogalma sem volt, miért van ott, ahol.
Itt viszont megismerhetünk egy újdonsült vámpírhoz képest okos, gondolkodásra képes lányt, aki gyakorlatilag a barátjáért halt meg.
Riley dolgaiba is betekintést nyerhetünk egy kicsit közelebbről, de az ő indítékairól itt sem sok derül ki.
Megmagyarázott egy pár dolgot a könyv, de maradtak még kérdések bőven. Például, hogy a Volturi miért nem csinálta ki az újoncokat meg Victoriáékat azonnal, miért adtak nekik haladékot? A legnagyobb kérdés, ami piszkálja a csőrömet, az az, hogy mi a jó fene van Bella a vérében , amitől minden vámpír megőrül tőle. Holott elvileg Edward személyes heroinjának kellene lennie... Ehhez képest még a viszonylag jó önkontrollal rendelkező Bree is bekattan, ha megérzi az illatát.
Azt azonban ismét megállapítottam, hogy szeretem Meyer írásait. Bár a Burok című könyve közelebb áll hozzám, azért ezt is szerettem. Ráadásul Bree története egyáltalán nem csöpögött, a kezdődő szerelmi szál is olyan kellemesen olvasható volt, és ezért piros pontot érdemel.
Twilight rajongóknak kötelező darab.
Értékelés:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)