Egy újabb vámpíros könyv. Ne ijedjen meg senki, azért nem álltam át a sötét oldalra, csak egyszerűen lenyűgöznek ezek a modern kori vámpírtörténetek. Az benne a jó(speciel pont ebben a könyvben), hogy nem igazán jut szerephez az , hogy vámpírokról van szó, de mégis izgalmas és szerethető karakterekkel van tele. Szerintem más "lényekkel" is ugyanilyen hiteles lenne a történet. Csak ma a vámpíros sztori nagyon "menő", köszönhetően nagy részben Stephenie Meyer Twilightjának és J.R.Ward Fekete tőr testvériség sorozatának. De a Vampire Academy még annyira sem vámpíros, mint az előbb említett kettő.
Tulajdonképpen a vámpírok egy külön társadalmat alkotnak. Van egy királynő. vannak úri családok, meg nem úri családok. Egy a baj - kihalóban vannak, mert van természetesen ellenségük.
Az egyik főhősünk egy neves úri család utolsó sarjának testőre (nem tudok rá jobb szót, ha szó szerint fordítanám gyámot kellene írnom, de az mást jelent nálunk) lesz, ha leérettségizik és leteszi a záróvizsgát. Mert ugye minden úrnak jár egy testőr. De ők ketten különlegesek. A legjobb barátnők is egyben, de elég-e ez a túléléshez?
Kapcsolatukat az teszi különlegessé, hogy Rose érzi Lissa hercegnő minden gondolatát, érzését, sőt ha nagyon akar a hercegnő szemén keresztül látja a világot szó szerint. Ennek persze csak a könyv végén derül ki a miértje és az előnye is.
Aztán meg ott van Lissa ismerőse, a beteg Viktor herceg, akinek a lány gyógyító képessége nagyon jól jönne. Rose a nap minden percében azon van, hogy megvédje barátnőjét, akár az élete árán is, ezért különórákra jár Dimitri nevű kiképzőjével, akivel a történet előrehaladtával egyre szorosabbra fűzik a szálakat. (Egy amerikai vámpírirodalommal foglalkozó honlapon Dimitrit választották meg a legdögösebb pasinak a mostani vámpíros szereplők közül, bár történetesen ő félig vámpír - félig ember, de azért dögös.) :)
Sorra kuszálódnak a szálak, előkerülnek halott állatok, féltékeny ellenségek, félelmetes hódolók és ezek mind - mind összefüggnek a végkifejlettel.
Azt hiszem kedvcsinálónak elég ennyi. Tudnék még róla írni, de akkor oda lenne másoknak az olvasás élménye. Magyar fordításhoz még csak most vették meg a jogokat, nem tudni mikor jelenik meg itthon a könyv.
Azért még az írónőről írnék egy pár szót. Mióta ilyen sokat olvasok elég sok író, írónő honlapján megfordultam, de ő az egyetlen akinél azt láttam, hogy a blogján keresztül aktívan tartja a kapcsolatot (aktívan értsd: napi szinten) olvasóival. Nem is akármilyen stílusban, hanem mintha egy nagy család lennének. Nagyon sajnálom hogy ő az egyetlen ilyen írónő, akivel eddig találkoztam. Lehet, hogy itthon is meg kellene húznia ezt a lépést egy- két könyvszerzőnek és mindjárt többen figyelnénk fel a magyar szerzőkre és műveikre. Mert sajnos azt kell mondanom, hogy siralmas a magyar könyvek és a külföldi szerzők könyveinek eladási aránya...
Tulajdonképpen a vámpírok egy külön társadalmat alkotnak. Van egy királynő. vannak úri családok, meg nem úri családok. Egy a baj - kihalóban vannak, mert van természetesen ellenségük.
Az egyik főhősünk egy neves úri család utolsó sarjának testőre (nem tudok rá jobb szót, ha szó szerint fordítanám gyámot kellene írnom, de az mást jelent nálunk) lesz, ha leérettségizik és leteszi a záróvizsgát. Mert ugye minden úrnak jár egy testőr. De ők ketten különlegesek. A legjobb barátnők is egyben, de elég-e ez a túléléshez?
Kapcsolatukat az teszi különlegessé, hogy Rose érzi Lissa hercegnő minden gondolatát, érzését, sőt ha nagyon akar a hercegnő szemén keresztül látja a világot szó szerint. Ennek persze csak a könyv végén derül ki a miértje és az előnye is.
Aztán meg ott van Lissa ismerőse, a beteg Viktor herceg, akinek a lány gyógyító képessége nagyon jól jönne. Rose a nap minden percében azon van, hogy megvédje barátnőjét, akár az élete árán is, ezért különórákra jár Dimitri nevű kiképzőjével, akivel a történet előrehaladtával egyre szorosabbra fűzik a szálakat. (Egy amerikai vámpírirodalommal foglalkozó honlapon Dimitrit választották meg a legdögösebb pasinak a mostani vámpíros szereplők közül, bár történetesen ő félig vámpír - félig ember, de azért dögös.) :)
Sorra kuszálódnak a szálak, előkerülnek halott állatok, féltékeny ellenségek, félelmetes hódolók és ezek mind - mind összefüggnek a végkifejlettel.
Azt hiszem kedvcsinálónak elég ennyi. Tudnék még róla írni, de akkor oda lenne másoknak az olvasás élménye. Magyar fordításhoz még csak most vették meg a jogokat, nem tudni mikor jelenik meg itthon a könyv.
Azért még az írónőről írnék egy pár szót. Mióta ilyen sokat olvasok elég sok író, írónő honlapján megfordultam, de ő az egyetlen akinél azt láttam, hogy a blogján keresztül aktívan tartja a kapcsolatot (aktívan értsd: napi szinten) olvasóival. Nem is akármilyen stílusban, hanem mintha egy nagy család lennének. Nagyon sajnálom hogy ő az egyetlen ilyen írónő, akivel eddig találkoztam. Lehet, hogy itthon is meg kellene húznia ezt a lépést egy- két könyvszerzőnek és mindjárt többen figyelnénk fel a magyar szerzőkre és műveikre. Mert sajnos azt kell mondanom, hogy siralmas a magyar könyvek és a külföldi szerzők könyveinek eladási aránya...
Értékelés:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)