Nicola Yoon: Everything, everything

Nagyon ​ritka, de nagyon híres betegségben szenvedek. Gyakorlatilag az egész világra allergiás vagyok. Sosem lépek ki a házból. Már tizenhét éve. Csak anyu és az ápolónőm, Carla van itt velem. 

Aztán egy napon egy költöztető cég teherautója áll meg a szomszéd ház előtt. Kinézek az ablakomon, és akkor meglátom őt. Magas, vékony, és csak feketét visel – fekete a pólója, a nadrágja, az edzőcipője, sőt még a kötött sapkája is, ami alól egyáltalán nem lóg ki a haja. Észreveszi, hogy őt figyelem, és megakad rajtam a tekintete. Csak nézzük egymást. Olly a neve. 

Lehet, hogy nem lehet megjósolni a jövőt, de azért ezt-azt mégis meg lehet. Például nagyjából biztos vagyok benne, hogy bele fogok szeretni Ollyba. És szinte biztos, hogy annak katasztrófa lesz a vége.

Ez is egy olyan regény, ami számtalanszor került elém, ám egyszer sem éreztem azt úgy igazán, hogy mindenképpen olvasni szeretném. Egészen addig, amíg meg nem láttam a könyv alapján készült film előzetesét. Akkor eltűnt belőlem az ellenállás, és tudtam, hogy mindenképpen meg kell ismerkedem behatóbban is a történettel.

Nikki Bolvair: Brokenly Found (Faith #2)

Szeretem ezeket a reverse harem könyveket, de mostanra már arra is rájöttem, hogy miben rejlik a sikerük számomra. Azt a feszültséget imádom bennük, ami addig van jelen, amíg ki nem találják, hogy miként is oldják meg a helyzetet a szereplők.

Daniels szökésben van a rossz hírek hallatán, amiket az első rész végén kapott, de nem jut igazán messzire. Viszont sikerül a fiúkkal valamelyest tisztáznia a helyzetet, sőt még Reinával is. Azonban a nyugalom igen rövid életű, mert valahogy a baj nagyon hamar megtalálja Danielst, ezúttal több irányból is.

Múlt & Jövő - Összegzés (29)

Azt hiszem, Abstractelf havi összegző posztjában olvastam, hogy milyen lassan telt számára a május. Én erről pont ellentétesen tudok nyilatkozni, valahogy úgy suhant el, hogy észre sem vettem. De ha visszagondolok, minden évben így van ez, mert nagyon zsúfolt hónap ez, így gyorsabban futnak a napok is.

Ennek megfelelően nem is nagyon tudtam olvasni sem. Ráadásul amiből olvastam is, nem látszott a haladás a könyv vastagsága miatt.

De nézzük, mi volt az a kis haladás, amit sikerült elérnem.

Könyvek, amiket sosem olvasok el

A héten kaptam Abstracttól egy tag jelölést (ismét), amit innen is köszönök. Ezúttal olyan könyveket kell "keresni", amiket nem fogok soha elolvasni. Igen, ez sem valami olyasmi, amit egy könyvmoly gyakran emleget.

Azért én ezt a "soha" kifejezést óvatosan kezelném, mert ki tudja mire fanyalodik rá évek múlva az ember lánya, ahogy változik a gondolkodása meg az ízlése. 

Szóval a posztban szereplő könyveket nem zárnám ki 100% -ig, csak 99%-ig. Mert egy aprócska százalék esélye mindig is lesz annak, hogy esetleg a kezembe kerül valami, éppen ezért a lista a jelenlegi lelki állapotomra vonatkoztatva igaz.

Rachel Caine: Daylighters (The Morganville Vampires #15)

Drasztikus változások mentek végbe Morganville városában, amíg Claire-ék távol voltak. A város tisztábbnak és boldogabbnak tűnik, mint valaha, de az érkező csoportot azonnal letartóztatják és szétválasztják a vámpírokat az emberektől. Ekkor jönnek rá, hogy a változások határozottan nem pozitívak. 

Úgy tűnik a Daylight Alapítvány elnevezésű szervezet felajánlott valamit a morganville-i lakosságnak, amiben még soha nem volt részük: reményt egy vámpírmentes jövőre.

És habár ez úgy hangzik, mint egyfajta megváltás - még a vámpíroknak is -, az igazság sokkal baljósabb és halálosabb.

Most Claire-nek, Shane-nek és Eve-nek rá kell jönnie, hogyan tudják kimenekíteni barátaikat a Dayligterek fogságából, mielőtt Morganville vámpírjainak élete idő előtt véget ér...  

Azt hiszem, ezzel a könyvvel egy nagyon hosszú és tartalmas korszak zárult le. 2009-ben kezdtem olvasni a sorozatot, és néhány rész után már úgy éreztem, mintha hazatérnék Morganville-be, mikor elkezdtem egy - egy újabb részt, ami nem is csoda, hiszen 15 részen keresztül éltem át mindent - átvitt értelemben - a szereplőkkel együtt.

Múlt & jövő - Összegzés (28)

Az április valahogy mindig rövidnek érződik, pedig csak egy nappal rövidebb, mint a hónapok többsége. Én csak második februárnak hívom. Viszont szeretem is, mert nagyon sok történés van ebben az időszakban, ekkor van a könyvfesztivál is, de szerintem ember nincs, aki ezt ne tudná.

Éppen emiatt csak óvatosan terveztem, 5 könyvet tűztem ki célul, amiből négyet sikerült is elolvasni, és ennek nagyon örültem.

Jojo Moyes: Miután elvesztettelek (Mielőtt megismertelek #2)

Hogyan tehetjük túl magunkat azon, ha elveszítettük, akit mindennél jobban szerettünk? 
Hogyan győzhetjük meg magunkat arról, hogy érdemes tovább élni? 
Lou számára a Will utáni élet azzal jár, hogy meg kell tanulnia újra szeretni – vállalva mindazt a veszélyt, ami ezzel jár. Többé már nem egy hétköznapi életet élő, hétköznapi lány. A szerelmével töltött varázslatos hónapok után a magányos élet csupa fájdalom és küzdelem. Amikor egy szerencsétlen baleset következtében kénytelen visszaköltözni a családjához, óhatatlanul úgy érzi, pont ugyanott tart, ahol azelőtt, hogy megismerte Willt. 
A sérülései lassan gyógyulnak, ám a szíve és lelke mintha tetszhalott állapotban rekedt volna, a rátelepedő gyásszal nemigen tud megbirkózni. Így keveredik el aztán a Továbblépők nevű terápiás csoportba, ahol megtapasztal örömöt is, bánatot is, és ahol a barátok mellett mindig gyalázatosan rossz keksz várja. Meg talán új ismeretség is – hacsak egy Will múltjából felbukkanó személy meg nem hiúsítja Lou reményeit azzal, hogy a jövőjét egészen új irányba tereli. 

Valamelyik héten néztem dvd-n a Mielőtt megismertelek című filmet, ami az azonos elnevezésű regény alapján készült. Mikor a végére értem a filmnek, elkapott az az érzés, hogy szívesen elolvasnám, mi lett Lou-val a Will utáni életben. És bár tartottam tőle, ahogy az lenni szokott, a kíváncsiságom erősebb volt, így kölcsönkértem a könyvet a kolléganőmtől. (kész szerencse, hogy ilyen lelkes olvasó kolléganőkkel vagyok körbevéve... 😊)

Könyvfesztiváli előzetes

Ez az egyik olyan nagy könyves esemény, amire már évek óta járok, szinte kötelező program, amire természetesen nem egyedül járkálok, hanem jó barátnőmmel. Ez a mi nagy közös éves meetingünk.

Persze nem csak ezért szeretem, hanem mert szinte el tudok veszni a sok szebbnél szebb könyv között. Van valami megnyugattó és gyönyörű a sok frissen nyomott könyvrakás közötti sétálgatásnak. És akkor még a vásárlásról nem is beszéltünk.

Idén sem tervezem magam halálra vásárolni, de azért remélhetőleg néhány szépség landol majd a láthatatlan bevásárló kosaramban.

Pár szóban (16) - John Steibeck - Rosszkedvünk tele

A ​Rosszkedvünk tele egyszerre hiteles társadalomábrázolás és sajátos önjellemzés is. Középkorú hőse, aki látszólag boldog harmóniában él családjával, szenved attól a státusztól, ahová jutott, kitörni azonban képtelen belőle. Végül a körülmények összhangja és saját vívódásai meghozzák gyümölcsüket, és néhány üzletpolitikai húzással sikerül a vagyonosodás útjára lépnie. Steinbeck hőse ugyanakkor megbukik, elsősorban saját maga lelkiismerete előtt, és ezzel az író kemény ítéletet mond a meggazdagodás amerikai mítosza felett. 

A klasszikusok közül Steinbeck áll a legközelebb a szívemhez. A nem épp mai környezetben játszódó történetek ellenére mégis aktuálisnak érzi azt az olvasó, ezt a már - már modern hangot, ami tökéletesen ötvözi a sajátos humort és a drámát.

Múlt & Jövő - Összegzés (27)

Amint a tegnapi posztomból is kiderül, mostanában nem igazán van kedvem bejegyzéseket írni, legalábbis könyveseket nem. Jelenleg a szimpla olvasói létet élvezem, és ez így egész más.

Viszont az összegzést szeretem, úgyhogy ezt a posztot mindenképpen szerettem volna kitenni, hogy lássátok, attól, hogy a blogon nem vagyok annyira aktív, a könyveket még falom, amennyire csak időm engedi.

Már előre tudtam, hogy nem igazán fogom tudni elolvasni az eltervezett könyvmennyiséget, de olyan sok nem is maradt ki, úgyhogy nem volt ez annyira rossz hónap.

Liebster Award újratöltve

Utoljára jó pár évvel ezelőtt kaptam hasonló díjat, és amennyiben nem csal az emlékezetem, pontosan ezt is megkaptam több ízben is. Viszont az a jó benne, hogy mivel mindig mástól kapom, mások a kérdések, amire válaszolnom kell. Jelen esetben Abstractelf volt az a drága, aki megajándékozott vele, ezúton is köszi neki! 😊

A szabályok a következők:
1. Nevezd meg és linkeld be a bloggert, akitől a díjat kaptad, és köszönd meg neki!
2. Válaszolj az általa feltett 10 kérdésre!
3. Tegyél fel 10 kérdést!
4. Add tovább a díjat más blogger(ek)nek!

Most pedig lássuk, mire is volt kíváncsi az én barátosném!

Nikki Bolvair: Love is Not Lost (Faith #1)

A regényhez, még ha csak közvetve is, de az egyik általam nagyon kedvelt írónő által jutottam el, ugyanis a C.L.Stone által írt reverse haremhez hasonló sztorikat kerestem, amikor rábukkantam a sorozat első részére, ami épp ingyen letölthető volt az amazonon.

Daniels nevelőcsaládról nevelőcsaládra jár, sehol nem tud megmaradni, egyetlen biztos pontnak egy rendőrtiszt számít életében, aki végül magához veszi, ám ez azzal jár, hogy új városba költöznek, három nagyon dekoratív testvér szomszédságába, ám a béke nem tart sokáig.

Sorozatok fogságában 7.

Úgy határoztam, hogy ha már van egy szabad délelőttöm, akkor szintre hozom sorozataim leltárát, azaz áttekintem milyen sorozatokba is kezdtem a 2016-os évben. Lesz egy pár, az biztos.

Viszont idén még nem sokat kezdtem úgyhogy talán lesz végre lehetőségem növelni a befejezett sorozatok mennyiségét. Jelenleg is egy sorozatbefejező részt olvasok (Daylighters - Morganville Vampires 15. - Rachel Caine), de most erről ne essen több szó.

Sorozatok fogságában 6.

Ó, te jó ég, mennyire régen volt már, hogy hőn szeretett sorozataimról írtam! Olyannyira, hogy legutóbb a 2014-es évben elkezdettekről készült számvetés, és ott meg is akadtam. Most azonban szeretném pótolni ezeket. Jó alkalom ez, mert most olyan szakaszban vagyok, hogy a könyvekkel is minden bajom van, meg azokról, amiket végigolvastam, sincs kedvem posztot írni, szóval ilyen szenvedős időszak ez.

Mivel két évnyi listát kéne csinálnom, az túl hosszú lenne egy posztban a sorozataim számát ismerve, így ketté bontom, és most a 2015-ben kezdett sorozatokat fogom listázni. A 2016-os felhozatal meg marad egy következő alkalomra. 

Egyébként a poszttal együtt frissíteni fogom az eddigi sorozatokat is, mert soknál határoztam úgy út közben, hogy nem fejezem már be, mert szimplán kiesett az érdeklődési körömből. (megsúgom ebből elég sok lesz). A korábbi posztok itt találhatóak a témában: 1 - 2 - 3 - 4 - 5.

Múlt & Jövő - Összegzés (26)

Gyere  tavasz várva várlak, hozz zöld ruhát fűnek - fának,

Fújj szél, meleg szél, takarodjon el a tél.

Azt hiszem ezzel a két soros kis mondókával tökéletesen összegeztem a februári hónap lényegét. Most van az az időszak, az az átmenet, amikor semmi nem jó, mindennel csak szenvedek, nyűglődöm, mert már várom a tavaszt, a ragyogó napsütést, a jó időt, a csodaszép virágokat. Ehhez képest ma be van borulva és esik az eső...

Egyébként a hangulatom az olvasásom tempóján is igencsak meglátszott. Meg tulajdonképpen nem csak a tempóján , hanem az irányultságán is. Mesekönyv is előkerült,  mert azt voltam képes ebben az állapotban befogadni. A "fajsúlyosabb" irodalom most nem igazán feküdt, inkább a könnyedebb limonádék jöttek be.