A szigeten váratlanul felbukkant Lucasnak nincs vezetékneve, múltja, barátai, családja. Vajon miért bízik meg benne mégis a tizenöt éves Caitlin, és miért gyűlöli a többi szigetlakó? Ez a valószerűtlenül valóságos, egyszerre lélekmelengető és vérfagyasztó történet a szerelem, a gyűlölet és a tisztaság magával ragadó regénye, melyet az olvasó jóval a meghökkentő befejezés után is magával visz.
Ebben a történetben aztán tényleg minden volt. A fülszöveg meghökkentőnek titulálja a könyv végét, és egyet kell, hogy értsek vele, tényleg az.
Amikor Caitlin először látja a fiút már érzi, hogy nem egy hétköznapi srác. Aztán Lucas megment egy fuldokló lányt, egyedül Caitlin hiszi, hogy ártatlan, a sziget többi lakója azonnal bűnösnek titulálja, holott csak segíteni akart. Mivel az erdőben, egy maga alkotta sátorban él, így főleg nem számíthat túl sok jóra. Aztán a két fiatal egyre többet beszélget, a lány egyre jobban vonzódik Lucashoz, és egyre inkább biztos abban, hogy a fiú csak jó lehet.
A helyzet azonban romlik, amikor Caitlint megtámadja Jamie. Lucas viszont ott terem és megvédi a lányt, elég határozott módszerekkel. Innentől Jamie és haverjai vadásznak Lucasra, egyetlen céljuk elüldözni őt a szigetről bármi áron...
Akik szerelmi történetre számítanak, azokat ki kell hogy ábrándítsam. A szerelmi szál plátói marad.
De nem volt hiányérzetem emiatt. A többi esemény elvonja erről az ember figyelmét.Kicsit az volt felkavaró a történetben ahogyan a tömeg reagált Lucas tetteire.
Gustave Le Bon francia pszichológus szerint a tömegben az embernek elvész a morális érzéke, önkontrollja és csak az indulat és a felfokozott érzelmek uralkodnak, a szélsőségek járványszerűen terjednek szét benne, feloldódnak a gátlások. Mindezt Brooks a könyvben szintúgy megerősíti:
"A tömeg furcsa dolog. A tömegnek saját közös gondolkodása van, gondolkodás, mely figyelmen kívül hagyja egyes részeinek értelmét, és a legalantasabb érzelmekből táplálkozik"
Azt is eléggé megrázó volt olvasni, ahogyan némely szereplőből, némely emberből tudatmódosító szerek hatására előtör az állatias viselkedés és féktelen ösztönlény válik belőlük. Természetesen céljuk a pusztítás, a bosszú.
A tömeggel szemben áll Lucas. A 16 éves fiú, aki egy felnőtt nyugalmával , higgadtságával oldja meg a legnagyobb problémákat, és jön ki a legveszélyesebb helyzetekből sértetlenül. Mintha előre látta volna mi fog történni. Vagy inkább mintha nem lett volna mit veszítenie. Ez egyébként az egyik dolog, amiben nem igazán tudtam dűlőre jutni a könyvvel kapcsolatban. Hogy Lucas miért is tette azt, amit tett?
Az, hogy Lucas mit is érez a lány iránt tulajdonképpen nem derül ki, csak sejteni lehet abból, ahogyan védelmezi őt.
És ott van Cait. Ő meséli el mintegy visszaemlékezésként a történetet. 16 éves létére eléggé éretten gondolkodik, nem próbál a többi, korabeli "gyerekhez" csapódni. A maga útját járja legtöbbször. Talán ezért is értik meg egymás Lucasszal. Bizalma az első perctől fogva töretlen a fiúval szemben, szeretne neki segíteni.
A végére Caitlyn egész családja Lucas mellé áll, de a sziget lakói, az "ellenségek" még így is túlerőben vannak.
Az egész könyvben az fogott meg a leginkább, hogy annyira életszerű, az előítéletektől kezdve a tömeg reakciójá át a nagyszájú vezérig minden.Néhol brutálisan reális.Sajnos simán el tudom képzelni, hogy ez valóban megtörténik egyszer valahol. Éppen ezért elég elgondolkodtató. Lehet rajta rágódni a könyv befejezése után is.
Értékelés:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)