Emma otthagyja Weslyn-t és vele együtt minden lakóját, hogy a Stanford Egyetemre járjon, ahogy mindig is tervezte. Már nem ugyanaz a lány, aki volt, csak árnyéka önmagának. Össze van törve, és az egyetlen lehetősége arra, hogy újra teljes életet élhessen, ha megbocsájt. Meg kell találnia a módját, hogy megbocsájtson önmagának, és rájöjjön mennyire értékes, mielőtt elfogadja a szerelmet, amit igazából megérdemel. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) A második részt jóval megjelenése után olvastam, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy tudtam, nagyon szemét kis függővége lesz, és így kevesebbet kell várnom a befejező részre. És tényleg megúsztam viszonylag kevés várakozással, mindössze talán két hét telt el, és már újra belemerülhettem Emma történetébe.
Mivel már olvastam egy párszor a könyvet, angolul is, magyarul is, sőt már itt a blogon postot is írtam róla, nem igazán szeretnék most még egyszer feleslegesen részletekbe bocsátkozni. Főleg, mert valószínűleg csak ismételném önmagam.Még mindig imádom, még mindig kedvenc. Lehetetlen megunni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)