Elizabeth Scott: The Unwritten Rule

"Mindenki ismeri az íratlan szabályt: Nem esünk bele a legjobb barátnőnk pasijába. Sarahnak évek ótat tetszik Ryan. A sráccal könnyű megtalálni a hangot, és teljes mértékben megérti őt. Ráadásul mostanában, mintha különös figyelmet fordítana Sarah-ra.Szinte már minden tökéletes, kivéve két dolgot: Ryan Brianna barátja, Brianna pedig Sarah legjobb barátnője.

Sarah minden erejével azon van, hogy elkerülje Ryant és meggyőzze magát arról, hogy nem is tetszik neki a fiú, hiszen a legutolsó, amit szeretne, az hogy megbántsa barátnőjét. De amikor Ryanne egy este összetalálkoznak, valami történik. Valami gyönyörű ....... és borzalmas.

Sarah-t mardossa a bűntudat, de képtelen megálljt parancsolni magának, és még többre vágyik."

(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Mint már a molyon is írtam, ez egy keserédes történet szerelemről és barátságról.
Sarahnak nagyon tetszik Ryan. Egy bulin beszélgetni kezdenek, de jön Brianna és lecsap a fiúra. Brianna Sarah legjobb barátnője óvoda óta. Sarah felesleges harmadiknak érzi magát, nehezen viseli, hogy végig kell néznie barátnője és a hőn áhított pasi kapcsolatának minden mozzanatát.

Egy autóút alkalmával azonban megtörik a jég. Sarah és Ryan között elcsattan a régen várt csók. A lány nem akarja elveszíteni legjobb barátnőjét, így a csók keltette érzéseket megpróbálja elnyomni magában, amennyire csak lehet. De a bűntudat és a szerelem nem férnek meg egymás mellett.

A történetet tekintve nem egy szenzáció, hiszen mondhatni hétköznapi témát dolgoz fel. De Scott annyira gördülékenyen ír, hogy alig tudtam letenni. Jól bánik az érzelmekkel. Tény, hogy nem bonyolult sem a cselekmény, sem a nyelvezet, de ettől még nagyon is jó.

A szereplők. Na, igen. Sarahban sok helyzetben pár évvel ezelőtti önmagamra ismertem. Én is inkább leharaptam volna a nyelvem, minthogy belenyúljak egy kapcsolatba, főleg a legjobb barátnőmébe. Egyedül az zavart benne, hogy hagyta magát elnyomni, pedig többen is figyelmeztették rá, hogy ne engedje. Elhiszem én, hogy Brianna a gyermekkori barátnője, de nem kellett volna hagynia , hogy a csaj ennyire rátelepedjen. Olyan érzésem volt, mintha nem látta volna, hogy igazából hogyan bánik vele Brianna. Vagy nem akarta meglátni, mert ha Brianna nem lenne, nem lenne barátja. Annyira csak egymással barátkoztak, hogy teljesen kizárták a többieket az ő kis barátságukból.

Brianna meg a legutálatosabb úgynevezett barátnő fajta.  Az, aki nem az ember személyiségéért barátkozik, hanem önnön érdekekből, azért, hogy valakivel fényeztetni tudja magát, hogy ne legyen egyedül. Meg azért, mert neki van szüksége erre a barátságra. Az, hogy a másiknak mi a véleménye, vagy ő mit szeretne, az egyáltalán nem fontos. Lenézően beszélt Sarahval sütött belőle a felsőbbrendűség, és ott rombolta önbizalmát, ahol tudta.

Ryannel bajban vagyok. Nem igazán étettem, hogy miért is jött össze Briannával, ha Sarah tetszett neki. De aztán végül korrekten, és tisztességesen megoldotta a helyzetet, akkor is, ha ez nem mindenkinek tetszett.

Annak ellenére, hogy Briannát legszívesebben megvertem volna, tetszett a könyv, mert igenis valós helyzetet boncolgat. Ami pedig a végét illeti, pont úgy alakult, ahogy gondoltam, és szerettem volna, hogy alakuljon. Egy ilyen "barátnőért" nem éri meg lemondani a szerelemről.

Értékelés: