Morgan Matson: Amy and Roger's Epic Detour

Amy Curry szerint az élete szívás. Anyja úgy döntött Californiából Connecticutba költözve kezdenek új életet - pont Amy végzős éve előtt.
Apjanem olyan régen hunyt el egy autóbalesetben. Így hát Amy beleegyezik a road tripbe (utazásba), hogy elmeneküljön minden elől és keresztülutazza az országot a jól ismert otthonától az új élete felé. Az útra csatlakozik hozzá Roger, Amy anyjának egyik régi barátnőjének a fia.A lány évek óta nem látta a fiút, és nem is igazán lelkes, hogy egy olyan sráccal kell keresztülautókázni az országot, akit alig ismer. Éppen ezért meglepődve tapasztalja, hogy igencsak tetszik neki a fiú. Ugyanakkor lassan feldolgozza apja halálát is és újra rendbe rakja életét a baleset után

(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Van a Goodreads oldalnak egy olyan nagyon - nagyon rossz szokása, hogy az elolvasott, illetve kívánságlistás könyvek alapján ajánlásokat dobál a gyanútlan, olvasni imádó könyvmolyra minden óvatlan pillanatban.
Nincs menekvés előle, mert mindig ott lebegnek azok a fránya ajánlások és előbb – utóbb elcsábul az ember. Így voltam én ezzel a könyvvel. Mikor már sokadszorra jött velem szembe, engedtem a csábításnak és kívánságlistára tettem. Gyakorlatilag el is felejtkeztem róla, amikor is Connie blogján megláttam a könyvről írt vélemény, és hirtelen a lista elejére ugrott, mert mostazonnalakarom könyv lett belőle. 

Amy három hónappal ezelőtt vesztette el édesapját egy olyan autóbalesetben, amiben ő vezetett. Most pedig anyjával és testvérével az ország másik felére költöznek. Anyja már az új házban van, Amynek pedig kocsival kellene utána mennie, de mivel nem vezet a baleset óta, anyja beszervez neki egy társat, a főiskolás Rogert. Ők ketten indulnak egy, az Egyesült Államokat átszelő, 4 napos road tripre. Azonban hamar kiderül, hogy az előre eltervezett útvonal egyiküknek sem nyerte el a tetszését így improvizálnak egy kicsit, amiből egészen érdekes dolgok sülnek ki. 

Nincs mit szépíteni a dolgon, oda meg vissza vagyok a road tripes könyvekért, szeretem a hangulatukat, elképzelem, hol járnak a szereplők, és olyan, mintha én is ott lennék álmaim autós túráján. Itt még azzal is meg volt spékelve, hogy kaptunk sok – sok képet belépőkről, számlákról illetve temérdek playlistet. Az olvasás közbeni zenehallgatás is csak hozzátett a könyvhöz. Kicsit olyan volt, mint a Two Way Street Lauren Barnholdtól. 

Egyébként tény, hogy annyira nem vagyok bevállalós, mint Amy. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy nekiinduljak szinte minden nélkül vaktában a nagyvilágnak. Nem úgy, mint ők ketten Rogerrel. De persze megvan a szépsége is, hiszen olyan élményekkel lettek gazdagabbak, amire más körülmények között nem biztos, hogy lehetőségük lett volna. Gondolok itt arra, hogy Amy tudott hosszú idő után végre beszélni a testvérével, akit meglátogatott a rehabon titokban. Vagy éppen arra, hogy megismerkedett Roger barátnőjének a testvérével, akivel kizárt, hogy egyébként találkozott volna. Vagy például a két legfontosabb, hogy nem tette volna magát túl apja halálán és talán sosem ült volna újra a volán mögé. Az eseményeket egyébként Amy tolmácsolásában olvashatjuk, itt – ott visszaemlékezésekkel tarkítva, amelyek alapján megtudjuk mi is vezetett a költözésig, hogyan is történt a baleset, öccsével hogyan alakult a viszonya. Nagyon meg kell dicsérnem az írónőt több dologért is. Egyrészt azért , mert a könyv lényege valahol a szeretett emberek elvesztésének feldolgozásáról szól, ám mégsem lett lehúzó hangulata a regénynek, hanem kimondottan jó hangulatú és pozitív érzéseket kelt az olvasóban. Legalábbis bennem mindenképpen azt keltett. Átadta a road tripek izgalmát, előnyét, hátrányát egyaránt. Persze, volt benne néhány szomorúbb jelenet, de az kellett is bele. 

A könyvben is szereplő, Nevada állambeli 50-es út, Amerika legmagányosabb útja

A másik, amit kiemelnék, mint pozitívum a két főszereplő kapcsolata és maguk a karakterek. Teljesen szerethető, szimpatikus és reális Roger is és Amy is. Érezni a kettejük közti korkülönbséget Roger javára, hisz ő az idősebb és ezáltal a megfontoltabb, óvatosabb is. Kettejük kapcsolatának alakulását meg tényleg szerettem. Fokozatosan, nem nyáladzósan, bontakozott ki, és nyíltak meg egymás felé. Tudat alatt is segítették egymást, Amy Rogert, a szakításban, Roger Amy-t a bűntudat és a gyász feldolgozásában. Ami a legjobban tetszett az a vége volt. Nem hihetetlen, hogy az ország két ellentétes felén élnek, de megígérik egymásnak, hogy együtt lesznek, meg ide – oda költöznek egymásért. A sorsra bízzák a jövőt, nincsenek hamis ígéretek, nincs felesleges ámítás. 

Összegezve egy nagyon jó kis utazós regény, ami rettentő jól visszaadja a hangulatát az ilyen túráknak. Nekem kimondottan tetszett, megszerettem a szereplőket is, a helyszíneket is. A playlisteket, amik a könyvben szerepelnek , tényleg érdemes meghallgatni. Ja, és a legfontosabb, ha valaki road tripet szervez, és kéne neki útitárs, csak szóljon nyugodtan, szívesen csatlakozom ;)