figyelmeztetés

A leírások olyan dolgokat is tartalmazhatnak, amik előrevetítik a könyvek történetének alakulását. Próbáltam minél kevesebb konkrétumot elárulni, de nem mindig sikerült, úgyhogy óvatosan olvassa, aki nem akarja előre tudni mi történik a könyvben.


2016. január 9., szombat

C.L.Stone: House of Korba (Ghost Bird #7)

A homecoming hete közeleg az Ashley Watersben, de Sang Sorensonnak sokkal komolyabb dolgokkal kell foglalkoznia, mint a ruhák meg a koronák. Silas bonyolult múltja - ami tele van olyan titkokkal, amiről ő és a csapat is azt hitte, rég maguk mögött hagyták - újra felszínre tör, hogy nyomassza őt, és megsemmisítsen mindent.
Silas igyekszik dűlőre jutni, de bűntudat emészti. Sang ráébred, hogy talán ő az egyetlen, aki segíthet neki, hogy ne essen szét. 

A bombafenyegetések száma megnőtt, minden kanyarban követi őket valaki, az igazgató egyre drasztikusabb eszközökhöz folyamodik, hogy bizonyosan kirúgassa a társaságot. A határokat elérve a fiúknál és más Akadémia tagoknál is betelik a pohár. Ezúttal több Akadémiai tag is  besegít, hogy végre elkaphassák a tettest és mindenki biztonságban legyen. Ez sokba kerül a fiúknak, de végül is a keserédes győzelem is jobb a katasztrófánál. 
 (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Nem kell bemutatnom a sorozatot, és azt hiszem, ennyi rész elolvasása után már az is mindenki számára egyértelmű, hogy miért erre a regényre esett a választásom.

Nincs új a nap alatt. Ahol a fiúk felbukkannak, ott biztos, hogy történik valami, és persze Sang is valahogy vonzza a bajt.
Volto ismét felbukkan, ráadásul folyamatos bombariadók zavarják meg az iskola mindennapjait, teszik mindezt nem sokkal a halloween-i bál előtt. Ehhez jön még Silas családjának problémája is. Még a fiúknak is problémát jelent ennyi dologgal lépést tartani, így segítséget kell kérniük, ám ennek nagy ára van.

Az a baj, hogy úgy vagyok a fiúkkal, mint Sang, nem tudnék közülük egyet kiválasztani, és a többieket otthagyni. Mindig azt imádom a legjobban, aki épp a "legközelebbi" kapcsolatot ápolja Snaggel, jelen esetben Silas. Jó, Victor és Doki örök kedvenc marad, de akkor is...
Szeretem, hogy egyre jobban megismerjük mindegyiküket, megtudjuk azt, hogy mi volt az a dolog, az a tényező az életükben, ami miatt bekerültek a csapatba, és hogy ez mennyire van kihatással jelenidejű dolgaikra.
Silas esetében ez igencsak tragikus eseményt jelent, talán az övé az eddigiek közül a legtragikusabb, amivel minden egyes nap szembe kell néznie.

"Silas annyira veszélyes, mint egy plüssállat."

Úgy éreztem, tényleg Sang volt az, aki visszatartotta attól a végén, hogy valami nagy baromságot kövessen el. Egyre inkább úgy tűnik, hogy annak ellenére, hogy a csapatban való jelenléte néha konfliktusokat szül a fiúk között, mégis ő az, aki még inkább összehozza ezt a kis "családot", mondhatni, ragasztóként is funkcionál.
Annak meg külön örültem, hogy önállóság terén megint csak fejlődött és ezt Mr. B. is észrevette, mert rá mert bízni kisebb feladatokat, küldetéseket, amiknek sikerét Sang hihetetlen lelkesedéssel díjazta. Látszott rajta, hogy nagyon szeretne az Akadémia tagjai közé tartozni, és a képességei is megvannak ehhez. Az ötlet persze nem aratott túl nagy sikert a fiúk körében, de ez mondhatni nem 
újdonság. 

"Mikor lesz elég? - kérdezte. - Azt mondják, el kell engedni azokat, akik nem tartanak igényt a segítségünkre. Meddig próbálkozol, amíg végre visszalépsz és hagyod, hogy azt csinálják , amit akarnak, mielőtt még fájdalmat okozol a körülötted lévőknek is azzal, hogy magad mellett tartod őt?

Természetesen most sem csak egy szál volt, hanem több. Silas problémája mellett Volto is újra felbukkant, akiről úgy mellesleg még mindig fogalmam sincs, hogy kicsoda, de már nagyon kíváncsi lennék. Egy tippem ugyan van, de vele sem áll össze a kép 100%-ban. Emellett még ott voltak a bombafenyegetések is, amit végre sikerült majdhogynem teljesen felgöngyölíteni. Izgalomból mindenesetre nem volt hiány!

A fő háttérkonfliktus most egyébként az, hogy mindenki beleegyezzen abba az 1. feltételbe, ami lehetővé tenné, hogy Sang hivatalosan is hozzájuk tartozhasson. Ez nem egyszerű a fiúknak sem, főleg, hogy néhányuknak még az sem tiszta, mit is éreznek a lány iránt. Arra azonban még inkább kíváncsi leszek, hogy maga Sang miként fog erre reagálni. Ő így is néha nagyon furcsán érzi magát a középpontban és időnként baromira nehezére esik a 9 srác között normálisan megosztania a figyelmét, nem is tudom, mi lesz, ha megmondják neki azt a bizonyos feltételt.
És akkor azt még nem is tudja, amit az olvasók már igen, hála az utolsó, "A" címet viselő fejezetnek. Mr. B. már egy ideje tisztában van azzal, hogy nem rejtegethetik a lányt sokáig az Akadémia elől, és tulajdonképpen neki nem is ez volt a szándéka, csak biztos akart lenni a lány döntésében, illetve abban, hogy megvan az az egy dolog, ami a csatlakozáshoz kell. Azonban igencsak időhiányban szenvednek, mert közeleg a nagy találkozás, viszont vannak még bizonytalankodók bőven, arról nem is beszélve, hogy Kota egyáltalán nem is akarja, hogy Sang csatlakozzon. Mondjuk, azt nem értem teljesen, hogy miért ez az ellenállás, mert rajta kívül mindenki támogatja az ötletet.
Egy biztos, lesz még ebből katyvasz, én meg repesve várom!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)